Február 16-án, csütörtökön XVI. Benedek az Apostoli Palota Kelemen-termében fogadta az európai és az afrikai püspökök találkozójának 80 résztvevőjét, köztükErdő Péter bíborost, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét. A Szentatyát Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke és Polycarp Pengo, a SECAM elnöke köszöntötte, majd Benedek pápa intézett beszédet a két földrész főpásztoraihoz.

Az európai főpásztorok nevében Erdő Péter bíboros a pápa apostoli áldását kérte a hétfőn kezdődött szimpóziumra, amelyet az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Afrikai Püspöki Konferenciák és Madagaszkár Szimpóziuma (SECAM) közösen szervezett.

Ezeknek a kontinentális szerveknek a fő küldetése, hogy előmozdítsák és elmélyítsék a szeretetközösséget és az együttműködést a püspöki konferenciák és a főpásztorok között. Gyakran kényes szolgálatról van szó, amely azonban a nemzetközi kapcsolatok növekvő jelentősége révén új lehetőségeket kínál fel és új kihívások elé állít bennünket – mutatott rá Erdő Péter bíboros. Napjaink globalizált környezetében segítenünk kell a püspöki konferenciákat küldetésük megvalósításában.

A szimpózium különös figyelmet szentelt az új evangelizációnak. A két földrész, a különböző országok problémái jelentősen eltérnek egymástól, ugyanakkor a jelen kihívásainak számos közös aspektusa is van. Mindenekelőtt közös a hit lelkesedése, amennyiben élő hitről van szó. Az elmúlt napok összejövetele hozzásegítette a két földrész főpásztorait, hogy jobban megismerjék és értékeljék egymást, de ahhoz is hozzájárult, hogy együttesen még világosabban felfedezzék Istent, aki a szeretetközösséget létrehozza és fenntartja. „A papi és püspöki hivatásból származó ajándékok megosztásának tapasztalata hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még nagyobb lelkesedéssel és dinamizmussal éljük meg szolgálatunkat” – mondta a pápához intézett köszöntő beszédében Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke.

A szimpózium mintegy nyolcvan résztvevőjéhez intézett beszédében a Szentatya örömmel állapította meg, hogy Afrikában, ahol nagy szükség van a békére és a kiengesztelődésre, a helyi egyház készségesen megosztja hitét másokkal. Az afrikai egyházi közösségek reménysége és öröme mindig „kegyelmi pillanat” az európai egyházak számára. A közös kihívások közül a pápa kiemelte a vallási közömbösséget, amely sokakat arra késztet, hogy úgy éljenek, mintha Isten nem létezne.

Ma főleg Európában, de Afrika egyes részein is, érezhető a szekularizált és a keresztény hittel gyakran ellenséges környezet nyomása. Kihívást jelent továbbá a hedonizmus, az élvhajhászás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a válság kiterjedjen a mindennapi élet értékeire, a család struktúrájára, a lét értelmének meghatározására. A pornográfia és a prostitúció szintén a társadalmi közérzet súlyos helyzetéről tanúskodnak. Ezek a kihívások azonban ne bátortalanítsák el a főpásztorokat. Újítsák meg elkötelezettségüket, és lelkipásztori gondoskodásuk középpontjába állítsák a családot, amely a társadalom megújulásának szilárd biztosítéka.

Európának és Afrikának szüksége van nagylelkű fiatalokra, akiknek felelősségteljesen kell vállalniuk jövőjüket. A hitből táplálkozó kultúra vezet el bennünket a valódi humanizációhoz, miközben a hamis ideológiák embertelenséget eredményeznek: ennek szomorú példáit láthattuk mind Európában, mind Afrikában – fejtette ki XVI. Benedek pápa. Végül minden hívő imáját és elkötelezettségét kérte a szimpózium során felmerült számos kérdés megoldására. Egyben megállapította: a problémák olykor jelentősek, másrészt azt bizonyítják, hogy az egyház él, növekszik és nem fél attól, hogy eleget tegyen evangelizáló küldetésének.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír