Éppen külföldön tanultam. Ökumenikus egyetemi közösségbe jártam, ahol az egyik társam meghívott egy „Találkozás” hétvégére. Ott ismerkedtem meg velük kicsit közelebbről. A szembecsukós-kézfelemelősökkel. Majdnem kifordultam a templomból, de végül mégsem. Lassan 10 éve történt.
Avilai Szent Teréz írja a szenteltvízről:
„Milyen nagy lehet a szenteltvíz ereje! Lelkem megvigasztalódik, ha keresztet vetek vele. Felfrissülök és olyan lelki örömöt érzek utána, amit nem tudok kifejezni. Tapasztalatból tudom, hogy semmitől sem menekül el gyorsabban az ördög, mint a szenteltvíztől. A kereszt elől is elmenekül, de hamar visszatér.”
Mint hús a nyereg alatt,
puhulok a kereszt alatt.
Sóval fűszerez a Lélek,
nem engedi, hogy henyéljek.
Legyek buzgó az utolsó air sarcig,
ha kell a mennyei kick-startig.
Közben magam is döbbenek,
hogy én a botor verselek,
hisz óemberem esmert neve:
re – mekk – dublőz elek.
A mise varázsa
A tizenkilencedik században Frederick Faber atya híres mondása volt, hogy a mise „a legszebb dolog a mennynek ezen az oldalán.” Mivel minden szentmise a Kálvária újra-bemutatása és az oltár az a hely, ahol ég és föld találkozik, érthető hogy miért nevezte Szent Peter Julian Eymard a szentáldozást a „vallás legszentebb cselekedetének”. Értjük, hogy mindez igaz, csoda-e, hogy egyre több a hívő keresi azt a liturgiát, amely arra törekszik, hogy helyreállítsa a szent értelmét?
Jól van, lőjetek le, ha unalmas vagyok. De van egy újabb puzzle darabkám, és már megint tűzbe jöttem ettől.
Hú, azt sem tudom, hol kezdjem. Talán kezdem egy 2009-es próféciával. Sőt előbbről kell kezdjem, bő 100 évvel. Ne haragudj, Talake, az ismétlésért, de muszáj, hogy minden érthető legyen. Szóval 1904-14 közt vagyunk és 3 prófécia hangzik el, 3 nagy embertől, Charles Parham-től, William Seymourtól és Maria Woodworth Ettertől, nevezetesen, hogy amit ők látnak, az a korai eső.
Válogatás a bíboros emlékirataiból
Az októberi forradalom megingatta Szent István országának alapjait. A magyar nép többsége nemzeti tragédiának érezte azt, ami történt s mihelyt magához tért és felocsúdott, megpróbálta, úgy-ahogy tudta, helyreállítani a nemzet rendjét és egészségét. Mi is szervezkedtünk barátaimmal és munkatársaimmal Zalában.
Először is áhitattal vess keresztet, mely az üdvösség jele, és a mennybe vezető utat mutatja. Azután imádkozd el a „Hiszekegyet” mint keresztségi fogadalmad megújítását, azzal a szándékkal, hogy hitedet az emberektől való félelem nélkül megvalld.
A „Dicsőséget” mondd Szűz Máriával és az angyalokkal egyesülve, a „Miatyánkot” pedig Jézus szellemében az Atya dicsőségére és az Egyház javára!
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben.” (Jn 15,9)
Egy teljesítménycentrikus lánynak, mint amilyen én vagyok, semmi sem idegesítőbb, mint azt látni, hogy nem jut egyről a kettőre.
Életem jó részében így következtettem: Nincs pipa – Nincs teljesítmény – Nincs érték.
Saját értékemet a teljesítményemmel mértem. Ebből következően gyakran nyögtem a magammal való elégedetlenség súlya alatt.
A démonok e vallomása után Szent Domonkos a jelen levőkkel a Rózsafüzért imádkoztatta, lassan és tiszteletteljesen. S íme, a váratlan meglepetés! A Szent és a nép által elimádkozott minden egyes Üdvözlégyre tüzes széndarabok formájában démonok sokasága hagyta el a megszállottat. Amikor a szerencsétlen teljesen megszabadult, a Szent Szűz, továbbra is láthatatlanul, megáldotta az embereket, és mindannyian érzékelhető módon heves örömet tapasztaltak. Ez a csoda sok albigens eretnek megtéréséhez vezetett, akik még a Rózsafüzér testvéri közösségébe is beléptek.
Szeptember 5. hétfő: Kalkuttai Boldog Teréz szűz 19:00: Liturgia szentáldozással Szent István Templom Szeptember 6. kedd: Köznap 19:00: Szent István Templom Szeptember 7. szerda: Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk 08:00: Szent László Plébániatemplom 17:30: Prohászka Imaszövetség, a Rózsafűzértársulat és a Mária Légió tagjainak összejövetele Közösségi Terem 19:00: Szent István Templom Szeptember 8. […]
