Hihetetlennek tűnik Magyarországról, de a transzgender lobbi a világ számos országában alapvetően alakítja éppen át a családok és a gyerekek életét szabályozás és törvénykezés útján. Miután a homoszexualitás már nem megosztó téma, a progresszív b…
„Amikor a magyarság szenvedett, a pápák álltak mellette, az ő segítségükkel nyerte vissza hazánk a töröktől fővárosát és régi határait. Most pedig a magyar fegyverek oltalma alatt vonult be az Örök Városba négyéves rabsága után népének ujjongása közt VII. Pius” – írta Kühár Flóris.
Megfontolandó eszmefuttatás egy barátom fordításában. Eredeti szöveg itt.
Az Amoris Laetitia pápai buzdítás nyomán hithű katolikusok könnyen ellentétben találhatják magukat Ferenc pápa tanácsaival és megjegyzéseivel. Ezeket a hívőket, noha ők csak az Egyház örökérvényű tanításához ragaszkodnak, elkerülhetetlenül azzal fogják vádolni, hogy „magukat katolikusabbnak tartják a pápánál.”
Az ember elméletileg helyesli mondjuk, ha valaki felnőtt és önálló és ő maga is erre törekedne, de valahogy nem tudja ezt mégsem eléggé akarni. Már annyiszor megpróbálta. Nem megy.
Mit lehet tenni, gyenge az akarata.
Gyenge akarat nem létezik.
„Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.” (Péld 30,18-19)
Egy egész hétvége. Gyerekek nélkül. Csak a férjem meg én, kettesben a hegyekben.
Mint egy megvalósult álom. Leszámítva, hogy…
Május 30. hétfő: Szent István király ereklyéinek átvitele 18:30: Litánia 19:00: Liturgia szentáldozással Szent István Templom Május 31. kedd: Köznap 18:30: Litánia 19:00: +Polgár Mihályért és Családjáért Szent István Templom Június 1. szerda: Szent Jusztínusz vértanú 08:00: Szent László Plébániatemplom 11:00: Palkó Józsefné szül: Szalai Ilona temetése 17:30: Prohászka Imaszövetség, a Rózsafűzértársulat és a Mária […]
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
– Nem tudok gondolni semmit, mert fogalmam sincs róla, hogy ki lehet …
Az is csodálatos volt, hogy bár elég sokan látogattak akkoriban, de sohasem találkozott össze senkivel. Vagy éppen akkor ment el valaki és utána nyomban Ő jött; vagy Ő volt ott és távozása után jött más. Édesanyám is kezdte figyelni. Többször be is nézett a szobába, volt-e már? Ha közvetlen a látogatása után jött be valaki, mind azzal lépett be: „De finom illat van itt! Milyen virágtól?” (Amikor kétszer nem jött, Édesanyám egész nap mellettem ült, mert rosszul voltam.) Magamban sokszor gondoltam arra, hogyan tudja, hogy nincs most itt senki. Mindig olyan biztonsággal jött, mintha tudta volna, hogy nem zavar senki. Mióta Lelkiatyám mondta, hogy sejti, ki lehet a látogató, engem is jobban foglalkoztatott. Nagyon megszerettem, el sem tudtam volna gondolni, hogy egyszer majd elmarad.
Manapság, amikor az újkori bevándorlás és az iszlám térhódítása egyértelmű, a keresztény európai ember lassan úgy érezheti, hogy kisebbségbe kerül hazájában, de még az öreg kontinensen is. Az egyértelműhöz még csak annyit, hogy ami az egyszerű embernek az, nem biztos, hogy az uniós vezetőknek is egyértelmű. Ennek példáit nap mint nap láthatjuk és olvashatjuk a sajtóban.
A böjt nem csak azt jelenti, hogy ritkán eszünk, hanem azt, hogy keveset eszünk; nem is azt, hogy egyszer eszünk, hanem azt, hogy nem eszünk sokat. Oktalan az a böjtölő, aki kivárja a megfelelő időpontot, és étkezés idején egészen átadja magát – testével és elméjével – a telhetetlen falánkságnak.
Manapság úgy tűnik, hogy az idő napról napra gyorsabban elrepül. Mindig panaszkodunk, hogy milyen kevés időnk van. Azonban meglepően sok időt töltünk el a számítógépünk vagy a telefonunk képernyője előtt. Közösségi hálók, online vásárlás, szörfölés a neten – ezek még inkább elvezetnek minket az „ülő életmódhoz”, és ironikus, de gyorsabban veszítjük el másokkal a kapcsolatot.
