Ima magyar hazánkért
Posted in: Elgondolkodtató
Úristen! Igazság kútfeje, kegyelem kimeríthetetlen forrása, ki parancsolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörjed gőgjét, s amint a büntetésben gazságot adtál, a megbocsátásban újból kegyelmet adj neki: bevalljuk, Uram őseink nyugtalanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, amellyekkel ellened támadván, valóban megérdemeljük ostorodat.

Istenről és tulajdonságairól tehető élményi tapasztalatainkat alapelvszerűen jellemzi, hogy legfeljebb árnyképekben tudjuk őt meglátni, de az egyes árnyképeket már összekapcsolni nem tudjuk, mert szemünk előtt folyton ide-oda suhannak és sohasem látjuk egyidejűleg őket. Értelmi ténykedéssel egybefoghatjuk és teológiailag rendezhetjük ugyan Istenről való elképzelésünk különböző elemeit, az ilyen teológiai rend azonban nem ad szemléletünknek olyan képet, mely fogva tarthatná.
Ősz van. Hideg, nyirkos lett az idő. A nappalok rövidebbek lettek, az éjszakák hosszabbak. Az emberek sietve igyekeznek haza. Benn a melegben a jó, kinn nem szívesen álldogál az ember. Alig vannak az utcán. Csak a szél kavarja fel a fákról lehullott sok levelet.
„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle.” (Jn 15,16)






