Battaplébánia

Egy hitoktató számára elsődleges, hogy Istent engedje át személyén keresztül a gyermekekhez.

A téma a „Szeretet működése – a karitász” lesz.

Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Lk 18,9-14

Elmélkedés

Jézus példabeszéde arra ösztönöz minket, hogy valamelyik szereplő helyébe képzeljük magunkat. Nem kell sokat gondolkoznunk, melyiket válasszuk, mert Isten előtt az egyetlen helyes magatartás a bűnbánat. Külső cselekedetüket szemlélve mindkét személy, a farizeus és a vámos ugyanazt teszi: Istenhez fordul. Ezt fejezi ki, hogy a templomba mennek és imádkoznak. A vámos azzal kezdi az Isten felé fordulást, hogy elfordul a bűntől, elfordul bűnös önmagától. A farizeus viszont erről megfeledkezik. Nem ismeri be bűnösségét, s éppen ez akadályozza meg abban, hogy Istenhez fordulása kedves legyen s elfogadást nyerjen.

A „nem loptam, nem csaltam, nem hazudtam” kijelentéssel kezdődő gyóntatószéki jelenetek gyakran azzal fejeződnek be, hogy a gyóntató pap egy árva bűnöcskét sem tud kihúzni az illetőből. Szentgyónásnak nehezen lehetne nevezni az ilyet és a gyóntatószékben térdeplő emberre sem illik, hogy ő a bűnbánó vagy megtérő. Úgy tűnik, hogy az ilyen ember csak dicsekedni akar a pap vagy Isten előtt. Pontosan úgy viselkedik, mint az evangéliumban szereplő farizeus.

A nagyböjtben elvégezzük szentgyónásunkat. Remélhetőleg nem csak szokásból. Remélhetőleg nem csak azért, mert ezt kéri, ajánlja Egyházunk. Remélhetőleg azért, mert valóban bánjuk bűneinket. Legyünk őszinték! Legyen őszinte az alázatunk és őszinte a bűnbánatunk! Legyünk őszinték magunkhoz és őszinték Istenhez!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Vezesd, ó, Krisztus, valamennyi hűségest a hitben, hogy a keresztény hit hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ előtt üdvözítő küldetésed során, hogy az Egyház tudatos és cselekvő tagjai legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei, és testvérek minden néppel!

A világon egyedülálló módon tizenöt bélyegképet tartalmazó bélyegíven mutatja be Jézus szenvedéstörténetét és feltámadását a Magyar Posta. A húsvét alkalmából március 28-án megjelenő íven Udvardi Erzsébet festőművész a fertődi Szent Kereszt-templomban található keresztút-ábrázolásának reprodukciója látható. Ezzel egyidejűleg a posta egy általános forgalmú bélyeget is kibocsátott, amelyet a Kossuth-díjas művész Felismerés című alkotása díszít. Ez utóbbit a bélyegek ünnepélyes bemutatóján Erdő Péter bíboros bocsátotta forgalomba.

„Ó Mária
ki az új világ hajnala
és az élők Anyja vagy,
rád bízzuk az élet ügyét”

„Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,11-12)

Miért olyan nehéz leállnom a munkával, s lazítani egy kicsit? Sok embernek ez könnyen megy. Minden alkalmat megragadnak, amikor eldobhatják a portörlőt, ott hagyhatják a mosatlant, kikapcsolhatják a gépet, és irány a park! Vagy egy film. Vagy egy kirándulás. És sok-sok nevetés. Szeretnék jobban hasonlítani hozzájuk.

A keresztes hadjáratok korában egy háborúzásba belefáradt itáliai ifjú, Francesco, otthagyja dúsgazdag családját, lemond vagyonról, sikerről, nemesi rangról, hogy szegénységet fogadjon, segítsen a szenvedőkön, és megalapítsa a ferences rendet.
Assisi Szent Ferenc életének legendás történetét most a magyar származású Kertész Mihály (Michael Curtiz) korhű rendezésében láthatjuk, nagyszerű színészek alakításával és az eredeti környezetben felvett, felejthetetlen képekkel.

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?” Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”
Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres áldozatnál.”
Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten országától.” Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
Mk 12,28b-34

Elmélkedés

A bibliai teremtés-elbeszélés azt tanítja, hogy Isten szeretetből hozott létre mindent, s az ember is az ő szeretetének köszönheti létét. A bűnbeeséssel az ember ezt az isteni szeretetet utasította vissza. Amikor Kain megöli testvérét, Ábelt, akkor az emberek közti szeretetkapcsolat sérül meg. Az Istennel való szembefordulás következményeként megromlott az emberek egymás közti kapcsolata is. Isten jósággal, irgalmassággal siet az emberek megmentésére, amely Jézus megváltó halálában éri el tetőpontját. Ezáltal az ember új lehetőséget kap Istentől, hogy szeretetben éljen vele. Ennek mintájára kell nekünk is a szeretetre alapozva újjáépítenünk emberi kapcsolatainkat. Erről szól az Isten- és emberszeretet parancsa.

Senki sem állíthatja, hogy nem tud a szeretet kötelességéről, hiszen Isten törvénye a szívünkbe van írva. Az ember annak az Istennek a képmására lett teremtve, aki maga a szeretet. S miként Isten minden tevékenységét a szeretet vezérli, úgy a szeretetnek kell irányítania minden érzésünket, gondolatunkat és cselekedetünket. Az igazi szeretet mindig egy másik személy felé fordul: Isten felé vagy az embertárs felé. Az önzetlen szeretet nem zárkózik önmagába, hanem megnyílik a másik felé, hogy őt gazdagítsa. Természetesen nem elég csupán tudnom ezt, hanem minden nap gyakorolnom kell, hogy szeretetem által növekedjen Isten országa.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható örök Isten, Mennyei Atyánk, tekints végtelen irgalmasságoddal nyomorúságunkra, szegénységünkre és szükségünkre! Könyörülj minden keresztény hívőn, hiszen egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus önként a bűnösök kezébe adta magát, s a szent keresztfán vérét hullatta értünk!

Időpont: 2014. március 27-30.
Helye: Gödöllő-Máriabesnyő
„Ne félj, nem ítéllek el!” mottóval.

Március 30-án, vasárnap Békéssámsonon, a 11 órai ünnepi szentmisét követően déli 12 órakor Kiss-Rigó László püspök helyezi el az alapkövét a most építendő Sarlós Boldogasszony-templomnak.