Battaplébánia

A Szent Korona Galériában.

A Szentatya február 26-án szerdán folytatta a szentségekről szóló katekézis-sorozatát. A múlt héten a bűnbánat szentségéről, míg ez alkalommal a betegek szentségéről elmélkedett. Régen ezt utolsó kenetnek nevezték, mivel úgy tekintették, mint lelki vigaszt a halál közeledtével. A betegek kenete elnevezés azonban segít, hogy a betegségre és a szenvedésre Isten irgalmasságának távlatában tekintsünk – magyarázta Ferenc pápa.

Jézus az egyház feje. Nemcsak azokra árad Jézus kegyelme és áldása, akik a földön élnek, vagy a mennyországban vannak, hanem azokra is, akik az alvilágban tartózkodnak.

„erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya” (Zsid 6,18b-19a)

A süvöltő, fagyos szél kegyetlenül verte, ostorozta a ház oldalát. Az öreg lucfenyő meghajolt, és visítva súrolta a ház külső szigetelését. Képtelen voltam visszaaludni.

A félelmetes kinti vihar illett ahhoz, ami családunk fölött csapkodott már hónapok óta. Egyik vihar a másik után sújtott le ránk, szusszanásnyi időt sem hagyva közben. A vejem szívműtétje. Apósom rákdiagnózisa. Totálkárosra tört autó. A másik, az egyetlen használható lerobbant. Férjem csellengő veseköve. Halmozódó kifizetetlen számlák. És még sorolhatnám…

Egy alkalommal Jézus útra kelt Kafarnaumból, és Júdea határába ment, a Jordán túlsó partjára. Ott ismét nagy tömeg sereglett köréje, ő pedig szokása szerint tanította őket.
Akkor a farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.”
Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.”
Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságtörést követ el.”
Mk 10,1-12

Elmélkedés

Jézus ellenfelei, akik többször is vitába szállnak vele, jól ismerik a mózesi törvényeket, és sokszor ezek megtartását kérik számon tőle és tanítványaitól. Természetesen Jézus is jól ismeri a törvényt, s éppen ennek köszönhetően tud válaszolni az írástudóknak. De ő nem csak a törvény írott betűjét ismeri, hanem a mögötte húzódó isteni szándékot is. Ebből következik, hogy tanítása nem korlátozódik a törvények értelmezésére, hanem azok lényegére mutat rá. Az írástudók emberi okoskodását és értelmezését felülmúlja Jézus megközelítése, aki a törvény hiteles értelmezőjének tartja magát.

Így van ez a házasság és a válás ügyében is. Az írástudók és Jézus véleménye gyökeresen különbözik. Az írástudók a törvényre hivatkozva megengedik a válást, pontosabban megadják a férjnek a jogot, hogy elbocsássa feleségét. A válás ilyen módon csak a férj részéről volt kezdeményezhető, a feleségnek nem volt ilyen joga. A mózesi törvény meglehetősen homályosan fogalmaz, amikor arról van szó benne, hogy ha a férj valamilyen „szégyenteljes dolgot talál” feleségében, elbocsáthatja őt. Nem csoda, hogy e megfogalmazást kényük-kedvük szerint értelmezték sokan.

Ezzel szemben Jézus mindenféle válást határozottan elutasít és arra az egységre hivatkozik, ami a Teremtő Isten szándéka szerint létrejön a férfi és a nő között a házasság által. Ez az egység Isten akarata szerint sérthetetlen.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Vezesd, ó, Krisztus, valamennyi hűségest a hitben, hogy a keresztény hit hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ előtt üdvözítő küldetésed során, hogy az Egyház tudatos és cselekvő tagjai legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei, és testvérek minden néppel!

A döntő időpontjai, programja és helyszínei.

Erdő Péter bíboros mutatja be a Boldog Meszlényi Zoltánra emlékező ünnepi szentmisét az esztergomi bazilikában 2014. március 1-én, szombaton 15 órakor. Az esztergomi bazilikában bemutatott szentmisét a Magyar Kurír a Bonum Tv segítségével, velük együttműködve élőben, online közvetíti.

A pápák, másképp szólva, nem autoritárius személyek, akik azt tanítanak, amit akarnak és úgy tanítanak, ahogy akarnak. A pápák egy kötelező erővel bíró hagyomány védelmezői, aminek a szolgái, nem pedig az alakítói.

Egy bostoni fiatal katolikus pap története, aki összeütközésbe kerül a fanatizmussal, a fajgyűlölettel és személyes konfliktusaival, miközben bíborossá nevezik ki. A filmet és alkotóit hatszorosan jelölték Oscar díjra.

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek: Ha valaki csak egy pohár vizet is ad nektek inni azért, mert Krisztuséi vagytok, megkapja érte jutalmát. Ha viszont valaki csak egyet is bűnre csábít a kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna neki, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tengerbe vetnék. Ha a kezed bűnre csábít, vágd le! Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad csábít bűnre, vágd le! Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozatra jutnod. Ha pedig szemed csábít bűnre, vájd ki! Jobb fél szemmel bemenned Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutnod, ahol a féreg el nem pusztul, és a tűz ki nem alszik. Mindenkit tűzzel sóznak meg. Mert jó dolog a só; ha azonban a só ízét veszti, mivel ízesítik meg? Legyen bennetek só, és őrizzétek meg a békét egymás között.
Mk 9,41-50

Elmélkedés

Jelképes, ugyanakkor meghökkentő mondásokat olvasunk a mai evangéliumban. „Ha a kezed bűnre csábít, vágd le! … Ha a lábad csábít bűnre, vágd le!” (Mk 9,43-45) – mondja Jézus. Vajon szó szerint kell értenünk a kéz és a láb levágásáról szóló kijelentéseket? Mit jelentenek tulajdonképpen ezek a mondások?

E furcsa kijelentéseket Jézus a bűnnel és annak elkerülésével kapcsolatban mondja. A túlzás, a túlzó kifejezésmód szándékos. Azt akarja tanítani a mi Urunk, hogy minden akadályt el kell hárítanunk magunk elől az üdvösség útján. Ez az akadály Jézus szerint a bűn. A kísértéseket nem tudjuk minden alkalommal messze elkerülni, de az Úr segítségével képesek vagyunk mindenkor visszautasítani azokat. Helytelen az a gondolkodásmód, amely szerint valaki azzal megy bele a bűnbe, hogy majd később meggyónja és Isten meg is fog neki bocsátani. Az isteni megbocsátásban mindenképpen bízhatunk, de ne akarjuk mindenáron próbára tenni Istent. Jó érzés, ha az ember kimosakszik a piszokból, de még jobb, ha tiszta marad.

A kijelentések helyes értelmezéséhez hozzátartozik az is, hogy az első keresztények idejében a „test” magát a közösséget jelentette. Ebben az értelemben itt arról van szó, hogy a másokat megbotránkoztatókat és a bűnben élőket el kell távolítani a közösségből.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Jézus Krisztus, lelkem Pásztora, vedd el tőlem minden bűnömet kereszted és szereteted erejében! Tiéd akarok lenni! Gyönge vagyok és a bűn sokszor fogva tart, de szeretném őszinte szívvel és teljes erőmből ismét megkísérelni, hogy mindennel szakítsak, ami Tőled távol tart. Életem egyetlen Pásztora, segíts ebben!