A hivatalos látogatásra hazánkba érkezett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárkát itt tartózkodásának első napján vendégül látták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai az MKPK Székházában, ahol Erdő Péter bíboros köszöntötte az ortodox egyházfőt.

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén március 3-ára esik.

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. Ferenc pápa idei levelét az alábbiakban közöljük.

Mindig

Van ami állandó, sosem változik, nagy ajándék: az ATYAI szeretet mellett a földi-anyai szeretet is ilyen lehet. Tőle kaptuk ajándékba, ezt is. Kegyelem, mint minden lélegzetvételünk.

Forrás

A világ különböző helyein készült interjúk csokrából kiválasztottuk a számunkra legérdekesebbeknek kérdéseket. Itt átnyújtjuk ezeket Emiliano Tardif atya válaszaival.

1. Miben áll pontosan a gyógyítás adománya?

A gyógyítás adománya, csakúgy mint a többi karizma, a Szentlélek megnyilatkozása. Pál apostol azt mondja: „Ki ki a közösség javára kapja a Lélek ajándékait.” Ezek után kilencet felsorol: A bölcsesség adománya, a Indás adománya, a hit, a gyógyítás adománya, a csodatévő hatalom, a prófétálás, a szellemek elbírálása, a többféle nyelv adománya, a nyelvek megfejtése (vö. 12,8-1).

Abban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” Ekkor az így válaszolt: „Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.”
Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: „Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott,
mert nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: ,;Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett, és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.”
Mk 10,17-27

Elmélkedés

Az evangéliumi gazdag ifjú mindannyiunk nevében fogalmazza meg kérdését és fordul Jézushoz: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mk 10,17). A kérdés hátterében annak ismerete áll, hogy földi életünk, cselekedeteink és az örök élet között szoros kapcsolat van. Életünk során tennünk kell azért, hogy annak végén átléphessünk az örökkévalóságba. Krisztushoz kell fordulnunk ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni a jót és a rosszat, s tőle kapjuk meg az erőt az előbbi megtételéhez és az utóbbi elkerüléséhez. A kérdést nem elég egyszer, például életünk egy sorsdöntő pillanatában feltennünk, de az sem, ha akár naponta feltesszük Jézusnak. Az üdvösséghez az is szükséges, hogy Jézus válaszát naponta megtegyük.

Az ifjú és Jézus párbeszédének legérdekesebb mozzanata, amikor kiderül, hogy a fiú a maga számára nem tartja elegendőnek a parancsok megtartását. Valami többet szeretne. Jézus is megérzi az ő elégedetlenségét, s a történet ekkor vesz fordulatot. Az Úr ekkor előáll azzal, hogy mindenéről lemondva kövesse őt.

Sok fiatallal találkozom, akik érzik magukban az elégedetlenséget, a nyugtalanságot, és valami igazán jót szeretnének tenni. Szívesen állítanák életüket egy nagyobb jó szolgálatába, de egy ponton visszarettennek, mert félnek mindenükről lemondani. A vagyon nyújtotta biztonságban bízom vagy Istenben?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközeiül gyarló embereket választván, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.

 „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” Jak 5,16b

Be kell vallanom, néha félek bátran imádkozni. Nem azért, mintha nem hinném, hogy Isten mindenre képes. Teljességgel hiszem. Odavagyok Jézusért. Akaratban. Engedelmességben. Istennel való kalandokban.

Ha azt akarjuk, hogy a haj fésülés után sima legyen, akkor a fésülést a fejtetőn kell kezdeni. Éppen úgy, ha azt akarjuk, hogy összes cselekedeteink tiszták és ragyogók legyenek, az lsten iránt való szeretet magaslatán kell őket kezdeni.

(Forrás: Keresztes Szent János aranymondásai)

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a mammonnak is. Ezért azt mondom nektek: ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségetek van. Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.”
Mt 6,24-34

Elmélkedés

Gondviselés és megbocsátás

A mai vasárnapon az isteni gondviselésről tanít Jézus az evangéliumban. Nézhetnénk önmagában is a gondviselés témáját, de kössük most mégis az ellenségszeretethez, amelyről egy héttel ezelőtt elmélkedtünk. Egy kis történettel kezdjük. A szerzetes egyszer a kolostor vezetőjéhez fordul: „Megsértett egy szerzetestestvér és most bosszút akarok állni.” „Hagyd ezt inkább Istenre és felejtsd el a dolgot” – válaszolta az apát. De ő erősködött: „Nem nyugszom addig, amíg bosszút nem állok a sérelemért.” Mire az apát: „Rendben. Akkor most imádkozzunk együtt! Istenünk, nincs szükségünk arra, hogy gondunkat viseld, mert magunk fogunk bosszút állni.” A szerzetes megértette a rövid ima mondanivalóját és lemondott szándékáról. A példázatból semmiképpen se vonjuk le azt a téves következtetést, hogy a szerzetes annak reményében mondott le a bosszúról, hogy majd Isten helyette kellőképpen megbünteti az illetőt és azt se higgyük, hogy Isten bosszúálló.

Ez a kis történet nem csak azt tanítja, hogy a minket bántalmazóknak bocsássunk meg szívből, hanem rávilágít arra is, hogy nem érdemes sorsunkat kezünkbe vennünk, mert ezzel kizárjuk életünkből a gondviselést. A megbocsátás mellett életünk más területeire is igaz: nem tudunk mindent az irányításunk alá vonni. Nem tudunk mindent a magunk erejéből elérni. Nem tudunk minden helyzetben igazságot szolgáltatni. Bizonyos területeket át kell engednünk Istennek. Ez történhet azért, mert kényszerűen elismerjük tehetetlenségünket, gyengeségünket, de történhet annak belátása eredményeként is, hogy életünknek Isten kezében van a legjobb helye. Ezt nevezzük a gondviselésbe vetett bizalomnak. Hisszük, Isten jól tudja, mire van szükségünk a földi és az örök boldogsághoz s mindezt megadja, biztosítja számunkra. Nem csupán megteremtett, életre hívott minket, hanem megad mindent, ami az élethez szükséges. A gondviselésben való hit azt jelenti, hogy Isten szeretetére bízzuk magunkat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezentúl nem kell semmit tennünk, nem kell dolgoznunk, mert majd Isten minden este betol hozzánk egy jól megrakott bevásárlókosarat és rendezi villanyszámlánkat. És nem is azt jelenti, hogy mostantól nyugodtan lehetünk vakmerőek a közlekedésben, nem kell óvatosnak vagy elővigyázatosnak lennünk, mert Isten akkor is megóv bennünket minden balesettől és bajtól, ha felelőtlenül viselkedünk. Az ilyen vélekedések a gondviselés félreértéséből fakadnak.

Mit értsünk tehát gondviselés alatt? Jézus szavaiból érdemes kiindulnunk, aki ezt mondta: „Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok. Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket” (Mt 6,25-26). A gondviselésben való hit azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy Isten figyel ránk, nem hagy magunkra, főként akkor nem, amikor megpróbáltatások érnek minket. Azt jelenti, hogy a nehézségek ellenére is hűségesek maradunk Istenhez, aki védelmezi életünket, erősít minket a kísértések idején, nem engedi, hogy a kárhozatra jussunk, hanem az üdvösség biztos útján vezet minket. A gondviselés Isten irántunk való szeretetének mindennapi megnyilvánulása. A gondviselés jel számunkra, hogy keressük és megtaláljuk Istent. A gondviselés gyógyszer számunkra a bajban és betegségben. A gondviselés támasz számunkra, amikor erőnket gyengülni érezzük. A gondviselés vigasztalás, amikor elveszítjük szeretteinket. A gondviselés ajándék, hogy élni tudjunk. A gondviselés forrás, amely hitünket táplálja. A gondviselés megnyugvással tölt el minket, ha saját halálunkra és örök életünkre gondolunk.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Gondviselő Istenünk! Te szeretetből teremtettél meg minket és életünk minden napján kimutatod irántunk szeretetedet. Adj nekünk éleslátást és bölcsességet, hogy észrevegyük szereteted jeleit, mindazt, amivel testi és lelki fejlődésünket segíted és az üdvösség felé vezetsz minket! Oszlasd el félelmeinket, aggódásainkat és bizonytalanságainkat! Segíts, hogy bizalommal tekintsünk jövőnk felé és teljes bizalommal adjuk életünket neked! Gondoskodj rólunk, családunkról, szeretteinkről és minden emberről! Mutasd meg jóságodat minden ember felé!