Battaplébánia

Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt. Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”
Lk 19,41-44

Elmélkedés

Jézus jeruzsálemi útjának végéhez közeledünk, tanítványaival megérkezik a város közelébe. Amint a távolból megpillantja Jeruzsálemet, sírásra fakad, megsiratja a várost, amelyet néhány évvel később a rómaiak megostromolnak és lerombolnak. Lukács evangélista minden bizonnyal ez utóbbi tény ismeretében írja le Jézus szavait, ugyanakkor nincs okunk kételkedni abban, hogy Jézus előre látta, ismerte a város sorsát.

„Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál!” – olvassuk az Úr szavait az evangéliumban. E figyelmeztetés nem csak Jeruzsálem egykori lakóinak szól, hanem minden kor emberének. Bárcsak mindenki felismerné és megtenné, ami üdvösségére szolgál! Az Úr szavai szerint nem kell azoktól félnünk, akik erőszakkal elvehetik életünket, hanem inkább azoktól a gonosz erőktől, akik a kárhozatra juttatnak minket, azaz megakadályozzák üdvösségünket. Fel kell ismernünk Krisztus személyében az Üdvözítőt! El kell fogadnunk annak igazságát, hogy egyedül az ő segítsége által üdvözülhetünk. Követnünk kell őt, aki elvezet minket az üdvösségre! Gondolkozzunk tehát el azon, hogy hová vezet az életünk? Mit érdemlünk majd életünk cselekedetei alapján, kárhozatot vagy örök életet? Világosítsa meg a Szentlélek értelmünket, hogy felismerjük üdvösségünk útját!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Olykor nem érzem közelséged, nem hallom hangod, nem látlak téged, nem ismerem fel szándékaidat és nincs erőm engedelmeskedni. Naponta küzdök hibáimmal és gyengeségeimmel, bűneim a mélybe taszítanak. A lelki mélység és sötétség rettenetes állapotából emelj fel engem! Erősítsd hitemet, hogy bátran megvalljalak téged, és irántad érzett szeretetem mindig hozzád vezessen és kössön!

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!” Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!” Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.” Erre azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a másik szolga, és így szólt: „Uram, mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.” Ezt így büntette meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz fordult: „Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!” Azok megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája.” De ő így válaszolt: „Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
Lk 19,11-28

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus példabeszédét olvassuk egy királyról, aki szolgáira különböző összegeket bíz, hogy távollétében kereskedjenek vele. Egyes szolgák engedelmeskednek a király kérésének, kereskedni kezdenek, s ezzel bizony kockázatot is vállalnak, de tevékenységük meghozza a várt eredményt. A kapott pénzt kamatostul tudják visszaszolgáltatni a visszaérkező királynak. De akad olyan szolga is, akit megbénít a király bizalma, nem mer kockázatot vállalni, nincs semmi ötlete, hogy tudná megsokszorozni a kapott pénzt, ezért jobbnak látja, ha elássa biztonságos helyre, hogy aztán vissza tudja adni urának. A helyesen eljáró szolgák jutalmat kapnak a királytól, de a lusta szolga büntetést érdemel a király ítélete szerint.

A példázatnak az a tanulsága, hogy nem maradhatunk tétlenek, hanem teljesítenünk kell azt a küldetést, feladatot, amivel megbíz bennünket Jézus. Természetesen nem anyagi javak kezelését bízza ránk, hanem azt kéri, hogy jó képességeinket arra használjuk fel, hogy másokat segítsünk. Végzetes lehet számunkra, ha a magunk feje után megyünk és megelégszünk kevéske eredménnyel. Igyekezzünk minél tökéletesebben teljesíteni azt a sajátos feladatot, amit Istentől kapunk! Felelősségteljesen használjuk lelki javainkat annak tudatában, hogy a számadást senki sem tudja elkerülni.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, vezess engem a gyógyulás útján és a hit útján. Benned ismerem fel gyógyítómat és a te vagy a hit ajándékozója. Időt adsz nekem a bűnbánatra és a megtérésre. Időt adsz nekem a lelki megújulásra és hitem elmélyítésére. Időt adsz nekem, hogy veled találkozzak. Megbocsátó kegyelmed mindennél többet ér számomra!

Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg.” Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.” Jézus kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.”
Lk 19,1-10

Elmélkedés

Kissé megdöbbentően hangzik Zakeus indítéka a mai evangéliumban: látni akarja Jézust és meg akarja őt ismerni. Megdöbbentő, mert lám, nem elég számára a gazdagság, a vagyon, a jól fizető vezető állás, ő többet szeretne. Vajon akik a földi gazdagságtól várnak mindent, mikor jutnak el annak felismerésére, hogy nem ettől függ boldogságuk? Zakeust kíváncsiság és benső vágy ösztönzi arra, hogy nem törődve az emberek gúnyolódásával, felmásszon egy fára, hogy megpillanthassa Jézust. Tanulhatunk ebből a mozzanatból: Zakeus felismeri, hogy mi lehet az akadálya annak, hogy vágya teljesüljön és képes még szokatlan cselekedetre is, csak hogy ez az akadály megszűnjön. Észrevesszük-e, felismerjük-e azokat az akadályokat, veszélyeket, amelyek eltávolítanak minket az Úrtól? Mit teszünk annak érdekében, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsuk az Úrral való találkozás útjából?

Zakeus Jézusra volt kíváncsi, Jézus pedig arra, aki felnőtt ember létére gyerekes módon fára mászott, nem törődve a körülötte lévők gúnyolódásával és megvetésével. Zakeus látni akarta Jézust, Jézus pedig meglátta benne azt az embert, aki kész megváltoztatni egész életét. Isten irgalma rátekintett erre a mások által megvetett és bűnösnek tartott emberre és új irányba állította életét. Ha megbánom bűneimet, Isten engem is elindít az üdvösség útján.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, a te küldötted vagyok, ezért mindenkor a te örömhíredet akarom továbbadni és rólad akarok tanúságot tenni. A te szereteted és irgalmad jele szeretnék lenni a világban, naponta gyakorolva az irgalmas szeretet cselekedeteit. Mindent a te nevedben akarok tenni, hogy te győzz a rossz és a gonosz felett. Vezess engem Szentlelked által, aki indít és megerősít engem és az egész Egyházat a küldetésben!