Battaplébánia

A poszt a hortus carmeli blogra került át.

„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez.” Zsolt 18,7
Egy esti kemény „beszélgetés” végén kijelentette a férjem, hogy tehet bármit, próbálkozhat bárhogyan, nekem az sosem elég. Igaza volt. Férjként és apaként is találtam…

„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez.” Zsolt 18,7
Egy esti kemény „beszélgetés” végén kijelentette a férjem, hogy tehet bármit, próbálkozhat bárhogyan, nekem az sosem elég. Igaza volt. Férjként és apaként is találtam…

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.”
Lk 11,1-4

Elmélkedés

Minden vallási közösségnek vannak saját imái, amelyről könnyen fel lehet ismerni, hogy egy személy melyik csoporthoz tartozik. A keresztények közös imája a Miatyánk, amelyet szerte a világon imádkoznak Krisztus követői.

Amikor Jézus megtanítja, tanítványaira bízza ezt az imát, akkor nem csupán imádkozni tanítja őket, hanem útmutatást is ad követéséről. Krisztus tanítványainak megkülönböztető jelévé válik, hogy Atyának szólítják, szólíthatják Istent, akire életüket bízzák. Jézus tanítványai Isten országát várják és állandóan annak megvalósulásán dolgoznak. A mindennapi kenyér kérése arra utal, hogy Istentől várjuk mindazt, ami az életünkhöz szükséges. A legbátrabb kérésnek azt nevezhetjük, hogy Istenhez fordulhatunk bűneink bocsánatáért, aki irgalmasságában eltörli azokat, de egyúttal az ő jóságát utánozva nekünk is meg kell bocsátanunk másoknak. A gonosz lélek kísértéseitől ugyan Isten nem óv meg bennünket teljesen, de erőt ad ahhoz, hogy elutasítsuk azokat és mindig Istent válasszuk, megtartva az ő törvényeit. A kitartó imádkozás az Isten melletti hűséget és kitartást eredményezi.

Amikor imáinkban Istenhez fordulunk, valamiféle jót szeretnénk elérni, megszerezni. Nem anyagi javakra, hanem inkább lelkiekre gondolhatunk. E javakat Istentől várjuk, tőle kérjük. Imádságunkkal tehát elismerjük, hogy szükségünk van Isten segítségére, mindarra, amit ő képes megadni nekünk. Sőt, még ennél is tovább kell mennünk, hiszen Isten önmagát adja nekünk, önmagával szeretne gazdagítani minket. Érdemes imádkoznunk, mert ha kéréseink nem is teljesülnek, közben megtanulhatunk Istennek tetsző módon imádkozni.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, nyugtalan szívünket magad felé irányítod. Add meg nekünk a hűséget: lehessünk mindig hozzád ragaszkodó, Terád figyelő emberek. Értékeket bíztál ránk: az életet, a földet, a világot. Add, hogy meg tudjunk felelni a mindennapok kihívásainak, amikor őrizni és óvni kell az életet, amikor gondozni és védeni kell földünket, világunkat, emberi közösségünket. Add, hogy sose legyünk megosztott szívűek: add, hogy mindig Neked, az igaz, egyetlen Istennek szolgálhassunk. Segíts, hogy hűségesek lehessünk Hozzád minden cselekedetünkben.

Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
Lk 1,26-28

Elmélkedés

Az angyali üdvözletkor, azaz Jézus születésének hírüladásakor Isten küldötte „kegyelemmel teljesnek” nevezi Máriát. Ez a cím azért illeti meg őt, mert tökéletesen együttműködött az isteni kegyelemmel, nem távolodott el Isten akaratától, hanem engedelmesnek bizonyult. Bűntelen élete elsősorban nem az ő érdeme, hanem Istené, aki elhalmozta őt kegyelmével. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk azt, hogy passzív szereplőként eltűrte, hogy Isten azt tegyen vele, amit akar. Jézus édesanyja emberi akaratát átengedte Istennek, hogy ne a maga erejéből vagy képességeiből történjen vele bármi, hanem Isten kegyelméből.

Mária megérti és elfogadja kiválasztottságát, beleegyezik az isteni akaratba és az Úr alázatos és engedelmes szolgálója lesz. Ez a lelkület teszi őt naggyá. Alaptalan a félelem, hogy Jézus anyja iránti tiszteletünk elhomályosítja Krisztus dicsőségét, hiszen soha nem magára akarja irányítani figyelmünket, hanem Fiára és Fiának üdvözítő tetteire.

A mai napon Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. Túlzás volna azt mondani, hogy mi, magyarok minden más nemzetnél jobban tiszteljük Szűz Máriát, hiszen más népek vallásos tiszteletében is különleges helyet foglal el a Jézus édesanyja iránti tisztelet. Azt viszont bátran kijelenthetjük, hogy a magyarok Mária-tisztelete egyidős kereszténységünkkel. A keresztény hit terjedésével együtt a Mária-tisztelet is mélyen gyökeret vert népünk lelkében. A Magyarok Nagyasszonya elnevezés azt sugallja, hogy földi hazánk vezetőjének, úrnőjének tartjuk Máriát. Legyen valóban lelkünk vezetője földi életünk során, aki utat mutat nekünk a mennyei haza felé.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk Istenünk! Könyörögve kérünk, segítsd a fiatalokat, hogy hívó szavadat meghallva örömmel vállalják a papi és a szerzetesi hivatást. Legyenek kik sokat tesznek érted és készek feláldozni önmagukat a lelkekért! Urunk, Mária a papság királynője közbenjárására eszközölj ki nekünk szent papokat.

Abban az időben egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt. „Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus így felelt: „Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?” A törvénytudó így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat.” Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni fogsz.” A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: „De hát ki az én felebarátom?” Válaszul Jézus ezt mondta neki: „Történt, hogy egy ember Jeruzsálemből lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra, ő is meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” A törvénytudó így válaszolt: „Aki irgalmasságot cselekedett vele.” Jézus így folytatta: „Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”
Lk 10,25-37

Elmélkedés

Egy írástudó kérdésére válaszolva Jézus tanítást ad arról, hogy a törvények továbbra is érvényben vannak és azok megtartása szükséges az üdvösséghez. A legfőbb törvény az Isten és az embertársak iránti szeretet. A történet ugyanakkor választ ad arra is, hogy minden embert a felebarátunknak kell tekintenünk és szükség esetén a segítségére kell sietnünk. E két dolog találkozása – törvény megtartása és az irgalmasság gyakorlása – kelti az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd feszültségét. A pap és a levita szigorúan betartja ugyan a törvényt, amely szerint tisztátalanná válnának, ha érintkeznének a félholtra vert és halottnak látszó emberrel, de emiatt elmulasztják a segítségnyújtást. A szamaritánus viszont nem foglalkozik a törvényekkel, hanem irgalmasságot gyakorol, segít a bajba került emberen. A szeretet törvénye és annak gyakorlása tehát felette áll minden más törvénynek és ez biztosítja mindenki számára az üdvösségre jutást.

Jézus beszédeinek kedvelt témája az irgalmasság. Szent Lukács művében találjuk a legtöbb ehhez kapcsolódó beszédet, ezek közé tartozik az irgalmas szamaritánus példázata. A történettel Jézus azt akarja a szívünkbe vésni, hogy az Atya irgalmasságát utánozva mi is legyünk irgalmasok. A bűnös ember mindig Istenhez menekül, mert csak tőle várhat megbocsátást. A bajbajutott ember is mindig az irgalmassághoz menekül, rászorul az irgalmas ember segítségére. Az irgalmasság gyakorlásában megtalálhatjuk a boldogságot, mert Jézus ígérete szerint „boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7). Ismerjük fel a szenvedőkben és a bajbajutottakban Krisztus arcát, hogy neki jót téve elnyerhessük az üdvösséget!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, mennynek és földnek Teremtője, Jézus Atyja és a mi Atyánk! Áldott légy Urunk, Atyánk, ki a mennyekben vagy, mert végtelen jóságodban lehajoltál emberi nyomorúságunkra és nekünk adtad Fiadat, Jézust, aki asszonytól született, aki üdvözítőnk és barátunk, testvérünk és megváltónk.

Olykor vannak csomók az életünkben, melyek megnehezítik számunkra a tovább haladást a megszentelődés útján. Ezek a csomók, akadályok sokféle módon keletkezhetnek. Adódhatnak a mi saját hibáinkból, bűneinkből, de ugyanakkor éppen ekkora erővel akadályoz…

Az „eutanázia” és a túlbuzgó gyógyítás elutasításáról
A Magyar Bioetikai Társaság a haldokló, beteg ember életének és méltóságának tiszteletben tartása és védelme érdekében – elismerve, hogy az emberi élet elidegeníthetetlen és sérthetetlen, alapvető,…