A Pécsi Egyházmegye Kincstárában látható műtárgyak jelentős része nem egyszerűen kiállítási darab, hiszen elsősorban liturgikus célból készült. Ilyen műtárgy az az angyalos szárú monstrancia is, amelyet Úrnapja ünnepéhez kapcsolódva mutatunk be az egyházmegye honlapja alapján.
A 43 nyelven sugárzó Vatikáni Rádió örmény adása fél évszázada indult. A május 29-i jubileumi megemlékezésre összegyűlt rádiós munkatársakat szomorú hír fogadta: az ünnepre virradóra elhunyt Michel Jeangey, aki 1991-től húsz éven át, 2011-ig vezette az örmény adást.
Május 28-án bemutatták a canterburyi székesegyházban, több mint nyolc évszázaddal ezelőtti mártírhalálának helyszínén Becket Szent Tamás Esztergomban őrzött ereklyéjét.
2014 októberében jött létre a „Circo Social Saltimbanqui” (Mutatványosok Szociális Cirkusza), amelyben több mint harminc fiatal vesz részt, akik különböző lelkipásztori tevékenységekkel segítik az argentínai Córdoba tartománybeli San Vicentében működő Páduai Szent Antal szalézi házat.
Magyarul is megjelent a reményvesztett, utat tévesztett fiatalokat befogadó közösség alapítója, Elvira anya könyve a Szent István Társulatnál.
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
– Nem tudok gondolni semmit, mert fogalmam sincs róla, hogy ki lehet …
Az is csodálatos volt, hogy bár elég sokan látogattak akkoriban, de sohasem találkozott össze senkivel. Vagy éppen akkor ment el valaki és utána nyomban Ő jött; vagy Ő volt ott és távozása után jött más. Édesanyám is kezdte figyelni. Többször be is nézett a szobába, volt-e már? Ha közvetlen a látogatása után jött be valaki, mind azzal lépett be: „De finom illat van itt! Milyen virágtól?” (Amikor kétszer nem jött, Édesanyám egész nap mellettem ült, mert rosszul voltam.) Magamban sokszor gondoltam arra, hogyan tudja, hogy nincs most itt senki. Mindig olyan biztonsággal jött, mintha tudta volna, hogy nem zavar senki. Mióta Lelkiatyám mondta, hogy sejti, ki lehet a látogató, engem is jobban foglalkoztatott. Nagyon megszerettem, el sem tudtam volna gondolni, hogy egyszer majd elmarad.
Manapság, amikor az újkori bevándorlás és az iszlám térhódítása egyértelmű, a keresztény európai ember lassan úgy érezheti, hogy kisebbségbe kerül hazájában, de még az öreg kontinensen is. Az egyértelműhöz még csak annyit, hogy ami az egyszerű embernek az, nem biztos, hogy az uniós vezetőknek is egyértelmű. Ennek példáit nap mint nap láthatjuk és olvashatjuk a sajtóban.
A böjt nem csak azt jelenti, hogy ritkán eszünk, hanem azt, hogy keveset eszünk; nem is azt, hogy egyszer eszünk, hanem azt, hogy nem eszünk sokat. Oktalan az a böjtölő, aki kivárja a megfelelő időpontot, és étkezés idején egészen átadja magát – testével és elméjével – a telhetetlen falánkságnak.
Jézus a szenvedését megelőző napokban példabeszédekben kezdett szólni a főpapokhoz és a nép elöljáróihoz: Egy ember szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel; pincét is ásott, meg őrtornyot is épített benne. Aztán bérbe adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját, hogy beszedje a szőlő terméséből neki járó részt. Ezek azonban nekiestek, megverték, és üres kézzel elkergették. Ekkor másik szolgát küldött oda hozzájuk: annak betörték a fejét, és gyalázatosan elbántak vele. Küldött egy harmadikat is: azt megölték. Küldött aztán még többet: közülük egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek. Ezután már csak az egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Végül őt küldte hozzájuk, mert így gondolkodott: „A fiamat csak becsülni fogják.” A szőlőmunkások azonban így biztatták egymást: „Itt az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az öröksége!” Nekiestek tehát, megölték, és kidobták a szőlőből. Vajon mit tesz majd erre a szőlő ura: Elmegy, elpusztítja a szőlőmunkásokat, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást?
A kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett.
Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a mi szemünkben.
Erre el akarták fogni Jézust, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.
Mk 12,1-12
Elmélkedés
A múlt héten a szombati evangélium azzal fejeződött be, hogy Jézus nem válaszolt a vallási vezetők azon kérdésére, hogy milyen hatalommal cselekszik. Emögött az is meghúzódik, hogy nem ismerte el őket vallási vezetőknek és megkérdőjelezte vallási tekintélyüket. Neki, az Isten Fiának joga van ahhoz, hogy a jeruzsálemi templomban, az ő Atyjának házában rendet tegyen, tanítson és gyógyítson, a kérdezőknek viszont nincs joga ahhoz, hogy felelősségre vonják őt emiatt.
Ugyanezt a gondolatot folytatja a mai evangéliumban a szőlőmunkásokról szóló példabeszéd, amelyet a korábban kérdezőkhöz, a jelenlévő főpapokhoz és a nép vallási elöljáróihoz intéz. Ne legyen kétségünk afelől, hogy a címzettek rögtön felismerték önmagukat a példabeszédben szereplő gonosz szőlőmunkásokban. A példázat egyrészt bemutatta elődeik gonosz tetteit, Isten küldötteinek, a prófétáknak bántalmazását és megölését, másrészt előrevetítette, hogy elveszítik vallási hatalmukat, amely felháborodást váltott ki belőlük. A példabeszéd ugyanakkor előre jelezte Jézusnak, mint Isten Fiának sorsát is, akit nem sokkal később elfognak és keresztre feszítve megölnek, de Isten mégis felmagasztalja őt. Az emberi gonoszság ugyan Jézus halálát okozza, de az isteni jóság őt emeli jelként a magasba, őt dicsőíti meg.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, arra rendeltél minket, hogy örömben éljünk. A munka egyedül nem töltheti be életünket; add hát, hogy megértsük az öröm mélyebb értelmét, az ünnep, az ünneplés, a játék, az üdülés, a pihenés, a művészet belső gazdagságát és felemelkedettségét, de leginkább add meg a bennünket szerető, ránk váró emberekkel való együttlét örömét. Örömvárásunknak az legyen a csúcspontja, mint ahogyan te is mondottad: öröm nekem az emberek között lenni.
Cserháti József
A budapesti Margitszigeten az ÉrMe Üzleti Hálózat kezdeményezésére tartották meg a rendezvényt május 28-án, immár második alkalommal. Idén több mint 1200-an jöttek el a Keresztény Szigetre.
