Világszerte nyolcvankét nyelven jelent meg Ferenc pápa „Isten neve irgalmasság” című könyve, amelyben a Szentatyával Andrea Tornelli Vatikán-szakértő beszélget. A magyarul a Helikon Kiadónál megjelent kötetet március 6-án, vasárnap este Böjte Csaba OFM mutatta be a Párbeszéd Házában.
A Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) tisztújító közgyűlésén a mintegy félszáz helyi, valamint regionális, kereskedelmi és közösségi rádió képviselői Radetzky Andrást, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesét választották elnöknek.
Pilinszky János nagyböjti gondolatai 1969. március 9-én jelentek meg az Új Emberben.
A győri Szent Imre-egyházközség hívei zarándokoltak március 4-én, pénteken a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban őrzött Könnyező Szűzanya-kegyképhez. A bazilikában Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet.
Ferenc pápa március 3-án délután magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato SDB bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát. Az audiencián a pápa jóváhagyta négy csodás imameghallgatásra és nyolc hősies erények elismerésére vonatkozó dekrétum kihirdetését.
Idei nagyböjti kalendáriumunkkal az irgalmasság rendkívüli szentévéhez kapcsolódunk. Szent II. János Pál pápa Dives in misericordia kezdetű, az isteni irgalmasságról szóló enciklikáját idézzük napról napra. Készüljünk együtt Jézus feltámadásának ünnepére!
Jacques Bernard, a Lille-i Katolikus Egyetem szentírásmagyarázat-tanára a káromlás szó eredetéről és természetéről is értekezik írásában, amelyet a La Croix katolikus lap közölt.
Amikor a Hetvenek görögre fordították a héber nyelvű Bibliát, három elég különböző fogalmat vontak össze a káromlást jelentő blaszfémia eredetijét képező blasphemein szóba. Az első a Naqav, ami azt jelenti: „kimondani Adonáj teljes nevét”, ami szigorúan tilos volt a zsidók számára, hiszen a név által magát az Úr személyét, a lényét illetjük. Éppen ezért volt tilos Istent ábrázolni is.
Egy alkalommal Jézus Szamariából Galileába ment. Jóllehet maga mondta, hogy a prófétának nincs becsülete saját hazájában, mégis, midőn Galileába érkezett, az ottaniak szívesen fogadták. Látták ugyanis mindazt, amit Jézus az ünnepek alkalmából Jeruzsálemben cselekedett, mert ők is ott voltak az ünnepeken. Így jutott el Jézus újra a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta.
Élt Kafarnaumban egy királyi tisztviselő, akinek a fia megbetegedett. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte: jöjjön és gyógyítsa meg a fiát. A gyermek már halálán volt. Jézus ezt mondta: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” A királyi tisztviselő azonban így szólt: „Uram, jöjj, mielőtt meghalna a fiam!” Jézus erre azt felelte: „Menj csak! Fiad él.” Hitt az ember Jézus szavának, és elment. Még útban volt hazafelé, amikor eléje futottak szolgái, és kijelentették, hogy a fia él. Megkérdezte tőlük: „Melyik órában lett jobban?” Ezt mondták: „Tegnap déltájban hagyta el a láz.” Az apa visszaemlékezett, hogy abban az órában mondta neki Jézus: „Fiad él.” Erre hitt ő maga, és vele egész házanépe. Ez volt Jézus második csodája, amelyet Júdeából Galileába jövet művelt (az ünnepek után).
Jn 4,43-54
Elmélkedés
Huszonhat kilométert az ember nem tesz meg akármiért gyalogosan. Az evangéliumban szereplő királyi tisztviselő Kafarnaumból indult Kána városába, hogy találkozhasson az ott tartózkodó Jézussal. A két város közti távolság 26 kilométer. Az út során állandóan beteg, már halálán lévő fiára gondolt. Talán illő lett volna, hogy ebben a helyzetben haldokló gyermeke mellett marad, de ő mégis úgy döntött, hogy útnak indul és felkeresi a gyógyító Jézust. Elindult, mert más segítségben nem bízott. De nem csak az aggódás, hanem a remény is kísérte őt útján. Remélte, hogy megtalálja Jézust. Remélte, hogy a Mester nem fogja visszautasítani kérését. Remélte, hogy Jézus még időben odaér fiához.
És hitte, hogy Jézus képes meggyógyítani a fiát. A gyógyítással kapcsolatban már helyesebb hitről és nem reményről beszélni. János evangélista kifejezetten a hit bemutatását tartja szem előtt az eset leírásakor. A tisztviselő először még azt akarta, hogy Jézus jöjjön el Kafarnaumba, a házába, de amikor az Úr megnyugtatja szavaival, akkor már nem ragaszkodik ehhez. Gondolatainak fordulatát így írja le az evangélista: „Hitt az ember Jézus szavának, és elment.” Amikor megérkeznek a szolgák azzal a jó hírrel, hogy fia jobban van és megtudja, hogy akkor múlt el a fiú láza, amikor ő Jézussal beszélt, akkor ismét a hitét emeli ki az evangélista.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Drága Vigasztalónk! Téged küldött el a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy miután ő elmegy tőlünk, te légy velünk életünk minden pillanatában, te erősíts minket és vezess az igazságra, te irányítsd lépteinket, hogy le ne térjünk arról a keskeny útról, amelyet ő jelölt ki nekünk. Szentlélek Úristen! Szent adományaidból kérünk, bőségesen juttass nekünk, hogy azokat felhasználva minél buzgóbban munkálkodhassunk Isten országának építésén. Te légy velünk, amikor imádkozunk, te légy köztünk, amikor az Úrnak énekelünk, és akkor is, amikor az ő szent nevét dicsőítjük! Kérünk, segíts minket terjeszteni az evangéliumot! Segítsd szélesre tárnunk szívünk kapuját, hogy amikor az örömhír boldogságáról beszélünk másoknak, ők is megérezhessék az Isten végtelen szeretetét! Szentlélek Istenünk! Jöjj el szívünkbe, áradj szét lelkünkben!
Székely János segédpüspök ezüstmiséjét ünnepelték március 6-án a Margit körúti ferences templomban. A szertartáson részt vett Erdő Péter bíboros, paptestvérek, szerzetesek, a család, és hívek sokasága; a zenei szolgálatot a Boanergész zenekar biztosította.
Az irgalmasság szentévében nagyböjti tematikus szentbeszédsorozatot tart Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában, melynek tárgya: „Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei”. A harmadik szentbeszéd március 6-án, nagyböjt negyedik vasárnapján hangzott el.
