Battaplébánia

Amikor (feltámadása után egy alkalommal) Jézus megjelent tanítványainak és velük étkezett, megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter így szólt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.” Erre Jézus azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!”
Aztán újra megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!”
Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?”, és ezt válaszolta: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Jézus pedig ismét ezt mondta: „Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután még hozzátette: „Kövess engem!”
Jn 21,15-19

Elmélkedés

Jézus jogosan nevezte önmagát jó pásztornak (vö. Jn 10,11), hiszen a rábízottak vezetését és a róluk való gondoskodást tekintette feladatának. Mennybemenetele előtt Péter apostolt bízta meg azzal, hogy e pásztori feladatát folytassa. A vezetés vállalása és hűséges teljesítése megkívánja Péter részéről, hogy szeresse Jézust és ezt ki is fejezze szavaival. A keresztény igehirdetők Péter háromszori szeretetvallomását előszeretettel hozzák összefüggésbe az apostol háromszoros tagadásával, amelyet Jézus előre megmondott az utolsó vacsorán. Ez a mozzanat rávilágít arra, hogy a szeretet a fájdalomból, az emberi vívódásból születik meg.

Pétert nem csupán pásztornak, hanem vértanúnak is hívja Jézus, miként az evangéliumi rész vége egyértelműen jelzi ezt. A Jézus iránti szeretetét most szóban megvalló Péter apostol valamivel később vértanúhalálával fogja majd bizonyítani e szeretetet. Az apostol halála – miként Jézusé is – dicsőséget szerez az Atyának.

Mit tanulhatunk mindebből? Ne féljünk megvallani Krisztus iránti szeretetünket! Ne féljünk teljes szívvel szeretni őt! Ne féljünk követésétől! Ne féljünk attól, hogy milyen küldetést fog ránk bízni! Szavunkkal, tetteinkkel és egész életünkkel tegyünk tanúságot a világban a szeretetről. Így lesz egész életünk Isten dicsőítése és tanúságtétel az isteni irgalomról. Isten szeretete jelen van a világban. Bennünk és általunk.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján, a hit útján végső célunk, a teljesség felé!

(Mk 10.17-21)
Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult elõtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” „Mester – válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belõled – mondta neki. – Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!”

Ez a gazdag ember, ifjú korától kezdve megtartotta a parancsokat, mégsem érezte magát teljesnek, elégnek. Azt kérdezte az Úrtól, mit tehetne még, hogy tökéletesebb legyen. Valami hiányzott még belőle. Nem tudta, hogy az erényekben való teljesség után vágyódik. Vajon, melyek ezek az erények és hogyan nyilvánulnak meg?

„De ő ezt mondta nekem: ’Elég neked az én kegyelmem. Mert az én erőm a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.’ Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém.” (2Kor 12,9)

Egyike volt anyaságom zsúfolt reggeleinek. Táskák? Rendben. Justin ünnepi öltönye? Rendben. Uzsonnák? Rendben. Indulhatunk. Aztán a munkahelyemen Justin könnyes telefonja: „Anya, otthon hagytam az öltönyömet!”

(Mk 10.17-21) Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult elõtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ismered a para…

Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így ők is teljesen egyek legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám! Azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok s lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mivel már a világ teremtése előtt szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26

Elmélkedés

Az előző rész folytatásaként, amikor Jézus tanítványaiért és apostolaiért imádkozott, főpapi imája harmadik részében azokért könyörög, akik a tanítványok szavára hinni fognak benne. Mindazokért imádkozik, akikhez a történelem évszázadai során eljut az ő tanítása. Ebben a jézusi imában mi is benne vagyunk, akikhez a harmadik évezred elején eljut a tanítás.

Első és talán legfontosabb kérése, hogy a keresztények minden korban egyek legyenek, azaz egy közösségbe, az Egyházba tartozzanak. Mivel emberi gyengeségből a látható Egyház egysége a múltban sajnos többször is megsérült, és mivel ez Jézus elsődleges kérése, kötelességünknek kell tekintenünk, hogy rendszeresen imádkozzunk az egységért, és lehetőségeink szerint segítsük annak megvalósulását. S ha a hitbeli egység hiánya jelenleg még el is választja a különböző felekezetű keresztényeket egymástól, a szeretet egysége kössön össze bennünket már most!

Ezután Jézus azért imádkozik, hogy követői mindig vele legyenek, lássák dicsőségét és ne szakadjanak el tőle, hiszen az egység csak őbenne valósulhat meg. Végül, kéréseinek összefoglalásaként azért könyörög az Atyához, hogy szeretete mindig bennünk legyen. Imádkozzunk mi is azért, hogy megmaradjunk Jézus szeretetében és az általa kívánt egységben! Vezessen mindannyiunkat Jézus az egység és a szeretet útján az Atyához!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig Őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak a számára az élet teljessége.

 Mindszenty József a trianoni diktátumról, egyik kanadai körútján tartott beszédében így nyilatkozik:

„Ifjúságom nagy élménye volt a Kárpátoktól védett ép és egész Magyarország. Diákkorom óta történelmi valóságként élt és visszhangzott bennem Vaszary Kolos hercegprímás milleneumi beszédének megállapítása; hogy bár kard szerezte meg, de a kereszt tartotta fenn Magyarországot. (…)

A Szentatya beszéde a Karizmatikus találkozón (Róma, 2014. jún 1.)

Kedves Testvérek!

Nagyon köszönöm szerető köszöntéseteket. Minden bizonnyal valaki elárulta a szervezőknek, hogy nagyon szeretem ezt az éneket: “The Lord Jesus Lives” Amikor Buenos Aires-ben ünnepeltem a szentmisét a Karizmatikus Megújulással, az átváltoztatás utáni imádságos csend majd néhány perc nyelveken való ima következett, s aztán ezt az éneket énekeltük éppen olyan örömmel és erővel, ahogyan ti ma énekeltétek. Köszönöm. Otthon éreztem magamat!  

Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott: Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat, akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból. Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.
Jn 17,11b-19

Elmélkedés

Főpapi imájának első részében az örök élet vágyát akarta Jézus felébreszteni apostolaiban, miként erről tegnap szó volt. A mai részben apostolaiért és tanítványaiért imádkozik. Öt kérést fogalmaz meg.

Először azért imádkozik, hogy az Atya megtartsa őket a nevében, azaz mindig Istené maradjanak, és mindent az ő nevében tegyenek. Az egyetlen Istenhez való kötődés a tanítványok lelki egységét eredményezi az Atyával és egymással. Erre irányul második kérése: a tanítványok egyek legyenek. A harmadik kérés a tanítványok öröméért szól. Az öröm akkor válik teljessé bennük, amikor megtudják, hogy Jézus visszatér a mennybe az Atyához, aki őt küldte. Küldetése az volt, hogy megismertesse Istent az emberekkel, s elmondja azokat az igazságokat, amelyek megélése az Atyához vezeti a hívőt. A világ azonban sokféle akadályt vet az emberek elé, ezért imádkozik Jézus ezt követően azért, hogy az Atya óvja meg a tanítványokat a gonosztól. Ötödik, utolsó kérése pedig arra irányul, hogy tanítványai megszentelődjenek, azaz a kegyelem segítségével Istennek és Istennel éljenek, és életükben megvalósítsák mindazt, amit az Atya kíván tőlük.

Jézus tanítványaiért mondott könyörgését megerősíti önfeláldozása. Nem csak szóban mondja, hogy követőiért szenteli magát, hanem valóban feláldozza értük és minden emberért életét. Életáldozata megerősíti és hitelesíti imáját.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon kövessenek Téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a Te igéd igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.

Spányi Antal kiszolgáltatta a bérmálás szentségét 9 katekumennek.