Battaplébánia

Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.
Mk 8,1-10

Elmélkedés

A két csodás gyógyítást követően Jézus egy újabb csodát tesz a pogány vidéken, ezt írja le a mai evangélium. Most nem egyetlen beteg gyógyításáról, hanem egy egész népsokaság ellátásáról van szó. A napok óta Jézus közelében tartózkodó több ezer ember jóllakik az általa megszaporított hét kenyérrel és néhány hallal. Az ószövetségi időkben, az Egyiptomból való kivonulást követően, a pusztai vándorlás korában Isten égi kenyeret, mannát adott a választott népnek, hogy gondoskodjon róluk. A kenyérszaporítási csodánál pedig Jézus személye áll az emberek előtt, aki gondoskodva az emberekről szintén kenyeret ad. A betegeknél sokkal többen vannak azok, akiknek nincsen semmi testi bajuk vagy nyomorúságuk, de éhesek. A több ezer embernek Jézus kenyeret ad.

A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat. Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig leborulni Istenséged titka előtt.

Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.
Mk 8,1-10

Elmélkedés

A két csodás gyógyítást követően Jézus egy újabb csodát tesz a pogány vidéken, ezt írja le a mai evangélium. Most nem egyetlen beteg gyógyításáról, hanem egy egész népsokaság ellátásáról van szó. A napok óta Jézus közelében tartózkodó több ezer ember jóllakik az általa megszaporított hét kenyérrel és néhány hallal. Az ószövetségi időkben, az Egyiptomból való kivonulást követően, a pusztai vándorlás korában Isten égi kenyeret, mannát adott a választott népnek, hogy gondoskodjon róluk. A kenyérszaporítási csodánál pedig Jézus személye áll az emberek előtt, aki gondoskodva az emberekről szintén kenyeret ad. A betegeknél sokkal többen vannak azok, akiknek nincsen semmi testi bajuk vagy nyomorúságuk, de éhesek. A több ezer embernek Jézus kenyeret ad.

A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő akaratunk ne gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk és kutassunk Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz mindannyiunkat. Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add, hogy tudjunk mindig leborulni Istenséged titka előtt.

Magyar nemzetünk Istenhez fordulásáért, megtéréséért engesztelünk.

Február 20-án, csütörtökön, 19.3o órai kezdettel a Szent István-bazilikában Alessandro Brustenghi ferences szerzetes Az öröm hangja címmel jótékonysági hangversenyt ad a szentkúti kegyhely javára.

A szentmisén átváltoztatáskor és a szentségimádás alatt gyakran látom, ahogy a gonosz lélek állal kínzott és megszállott emberek rikácsolnak, kiabálnak, táncolnak és járkálnak, a többieket zavarják. Egyszer, amikor Zágrábban (Horvátország) egy 15.000 fős tömeg jelenlétében tartottunk a stadionban szentségimádást, több mint egy tucat, gonosz lélektől kínzott és megszállt ember zavarta meg a programot.

Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferense a következő sorokkal ajánlja a Bioetikai útmutató nyomtatott kiadványát:

„Egyre több római megnyilatkozás jelenik meg a különféle bioetikai kérdéseket illetően, Boldog II. János Pál Evangelium vitaejétől a Dignitatis humanaen keresztül. Hála Istennek, Magyarországon is egyre több tudományos igényű könyv tanít a bioetika problémáiról.

A szentmisén átváltoztatáskor és a szentségimádás alatt gyakran látom, ahogy a gonosz lélek állal kínzott és megszállott emberek rikácsolnak, kiabálnak, táncolnak és járkálnak, a többieket zavarják. Egyszer, amikor Zágrábban (Horvátország) egy 15.000…

Jézus eltávozott Tírusz vidékéről, és Szidonon át a Galileai-tóhoz érkezett, a Tízváros környékére. Ott egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrehívta őt a tömegből, ujját a fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Azután föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effeta”, vagyis „Nyílj meg!” Erre megnyílt a süket füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és azt mondták: „Mindent jól cselekedett: a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.”
Mk 7,31-37

Elmélkedés

A pogányok lakta vidéken Jézus második csodája az, amikor egy süketnémát gyógyít meg. A történet érdekessége, hogy nem a beteg kéri a gyógyítást, tehát a gyógyulás alapja nem az ő hite. Márk evangélista nem árul el semmit azokról a személyekről, akik a beteget Jézushoz vezették a gyógyulás reményében. Mivel még mindig pogány területen járunk, valószínűleg ez esetben is nem zsidó, hanem pogány származásúak lehettek a segítők és a beteg is. A tény, hogy e pogány emberek hisznek Jézus gyógyító erejében, azt jelzi, hogy csodás gyógyításainak híre, valamint tanítása gyorsan elterjedhetett távolabbi vidékekre, és ott nyitott szívekre talált.

Érdemes követnünk az Úr tekintetét. Abban a pillanatban, amikor Jézus az égre tekint és a mennyei Atyához fohászkodik, már sejteni lehet, hogy hamarosan csoda fog történni. Ez a tekintet az ég felé emeli a beteg ember gyógyulás utáni vágyát és hitét a gyógyító isteni hatalmában, s lehozza az irgalmas Isten jóságos pillantását, érintését a beteg számára. Aztán pedig Jézus a betegre tekint, s ebben a tekintetben a süketnéma felfedezheti Isten emberszeretetét, amely segíteni akar. Miközben az Úrra emelem tekintetem, azért fohászkodom, hogy nézzen rám. Az én lelkemnek is szüksége van a gyógyulásra, a tisztulásra, a megtérésre. Uram, tekints rám irgalmas szívvel!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te hívásodra vállalkozunk az igehirdetés feladatára, amelyet mindenkor a te nevedben szeretnénk végezni. Bátoríts bennünket, hogy akkor is folytassuk szolgálatunkat, ha az eredmény csekély. Ha hűséggel teljesítjük kötelességünket, nincs okunk félelemre, mert isteni közreműködésed eredményt hoz, gyümölcsöt fakaszt. Légy velünk és kísérjen minket áldásod, hogy az evangélium igazságának hirdetése által növekedjék az Isten Országa! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

„Isten szentté teszi az Egyházat, amelyet bűnösök alkotnak; Isten nem veti el a bűnösöket.”