Battaplébánia

„Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. … Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.” (Zsolt 34, 16-19)

Erősen szorítottam a kormányt, és néztem a kórház sürgősségi bejáratát. A szívem vadul dobogott, mint egy robbanás előtt álló bomba. Szinte elviselhetetlen volt a feszülés a fejemben. A láthatatlan súly a mellkasomon olyan volt, mintha valaki egy kőbaltát dobott volna rá.

Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: „Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.” Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: „Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: „Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.”
Mk 7,14-23

Elmélkedés

A tegnapi evangélium a törvény megtartásáról szólt, ennek a folytatása a mai szakasz. A zsidó törvények jelentős részét alkották az ún. tisztasági szabályok. Ezen előírások a külső, a testi tisztaságot célozták meg, amelyek kötelezőek voltak a szertartások bemutatásához vagy az étkezések előtt. Ugyanakkor tulajdonképpen nem foglalkoztak a lelki tisztasággal, a szív tisztaságával, amely ugyanúgy elengedhetetlen, hogy valaki Isten elé álljon áldozatával vagy imádságával. Jézus szavai szerint a szívünket kell megőriznünk mindenféle rossz szándéktól, mert ezek akadályozzák meg azt, hogy istentiszteletünk kedves legyen.

Jézus azt állítja, hogy az ember szívéből, belülről származik minden rossz. Kijelentése azokra az emberekre vonatkozhat, akik nem ismerik fel a szívükbe írt isteni törvényt vagy nem vesznek róla tudomást. De ehhez hasonlóan a jó is a szívünk mélyéből fakad, ha a törvényeket belátjuk és megtartjuk. Isten a saját képmására alkotta meg az embert és belénk írta a jó képességét. Rosszra hajló emberi természetünk néha fellázad Isten ellen. E kísértéseket kell legyőznünk önmagunkban. A gonosz lélek által sugallt kísértések és az Isten által nekünk juttatott kegyelem között kell naponta választanunk szabad akarattal.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Fogadd el ó, isteni szeretet a kezemet, a lábamat, a nyelvemet, a szememet, minden érzékszervemet, egész testemet, akaratomat, emlékezetemet, értelmemet, vágyaimat, gondjaimat, szándékaimat és lelkem minden rezdülését. Fogadd el, ó, Uram, minden órámat, minden percemet, életem minden körülményét, egész belső és külső valómat.

Isten mosolyát, a reményt vigyük szenvedő embertársainkhoz.

Hit és szeretet: „Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért.” 1Jn 3,16

A mai napon megérkeztek a Katolikus Karitász segélycsomagjai. A képek a galériában megtekinthetők!

„Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.” (Péld 17,6)

Gyermekeid most mennek végig azon a folyamaton, amelyből kifejlődik az a személyiség, akivé végül lesznek. Neveld hát őket fel úgy, hogy büszkék lehessenek rád! Ehhez kövesd ezt a hat alapelvet:

Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van:
Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.”
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az „korbán” vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”
Mk 7,1-13

Elmélkedés

Napjainkban, amikor sokan nem tartják tiszteletben a törvényeket és azokban csupán személyes szabadságuk korlátozását látják, bizonyára szívesen felhasználnák egyesek érvként Jézus példáját, hiszen a farizeusok megítélése szerint ő sem tartotta meg a törvényeket. A mai evangéliumban éppen ezt vetik Jézus szemére ellenfelei, akik egyébként arra törekszenek, hogy mindent pontosan betartsanak, amit a törvény előír számukra. Jézus valójában nem a mózesi törvényt, hanem azt a farizeusi hagyományt utasította el, amelyet a törvényben megjelenő isteni szándék elébe helyeztek. A farizeusok jól tudhatták, hogy nem csupán bizonyos előírások megtartásáról vagy nem megtartásáról van szó, hanem arról, hogy kinek van joga a törvények magyarázatához. Jézus, mint Isten jogot formál arra, hogy a törvény hiteles értelmezőjeként lépjen fel, s azt kéri tőlünk, hogy az emberi hagyományoknál tartsuk fontosabbnak az isteni törvények megtartását.

Jézus tehát nem törli el az előírásokat, hanem rávilágít azok értelmére. Az isteni parancsokat állítja az első helyre, amelyek az emberi törvények alapját képezik. A vallási előírások pontos megtartása teljesen hiábavaló, ha nem az Isten iránti szeretetből fakad vagy ha erre hivatkozva valaki nem segít embertársának. A kétszínűség és a látszatra törekvés mindannyiunkat megkísért. Isten azonban jól ismeri szívünk szándékait.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, munkálkodj bennem, bűnösben, hatalmas kegyelmeddel, hogy készségesen magamhoz öleljem parancsaidat, és a talentumokat, amelyeket rám bíztál, sokszorosan gyümölcsöztessem dicsőségedre. A te dicséretedben, a te dicsőítésedben akarok élni, ó, Uram, szívbéli bizakodásban és örömben.

A Magyar Szentek templomában tartják az egyházmegyei karitászvezetők értekezletét.