Mikszáth Kálmánt nagy mesemondóként tartja számon a magyar irodalomtörténet. Valóban kiváló elbeszélő volt, ám ez a nagy írók többségéről szintén elmondható. Mikszáth történetei mögött azonban mindig jelen van a lélek mélyén megbújó, láthatatlan Isten, akinek sugallatait követve az ember kihozza magából a legjobbat. Vagy éppen ellenkezőleg: nem törődve vele, ösztöneinek élve romboló erővé válik.