Battaplébánia

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.
Mt 1,18-24

Elmélkedés

Szent Máté evangéliumában számos esetben találkozunk a következő kifejezéssel: „mindez azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott,” illetve „beteljesedjék, ami az Írásokban áll.” Máté ugyanis elsősorban a zsidók számára írta le Jézus történetét, s fontosnak tartotta kiemelni számukra, hogy az ószövetségi idők prófétai jövendölései Jézus személyében valósultak meg. Főként Jézus szenvedésével és halálával kapcsolatban jelentős ez az utalás, de az Úr születésénél is előfordul. Szent Máté Jézus születésénél azt akarja hangsúlyozni, hogy minden Isten tervei szerint történik. A próféták, akik Isten ígéreteit közvetítették, előre megjövendölték a Megváltó érkezését, most pedig beteljesednek ezek az ígéretek.

Egy jövendölés teljesülése természetesen nem önmagától következik be, s nem is az emberek tevékenységének következménye. Isten tette egykor az ígéreteket és most ő teljesíti be, valósítja meg azokat. Ő irányítja a történéseket, az eseményeket. A mai evangélium szerint József álmában utasítást kap Istentől, hogy vegye feleségül Máriát. Ezt Isten küldöttétől, egy angyaltól tudja meg. Tanulságként megfogalmazhatjuk, hogy akkor járunk el helyesen, ha aggodalmainkat félretéve hallgatunk Isten küldötteinek szavára, és mindenben úgy cselekszünk, ahogyan Istenünk kéri tőlünk.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Ó jöjj, ó jöjj el, Adonáj,

ki cserjelángból szólalál,

majd kőbe vésted tíz szavad,

jöjj tárt karokkal jómagad!

Eljő, eljő Emmánuel,

Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák”, amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető (Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)

Adventben a hitvalló életre is készülünk.

A Karácsony mindig a szeretet és a hagyományok jegyében telt Trapper Falls-ban. Amikor azonban Dan Reed polgármester középiskolai riválisa, Mitch hazatér 20 év után, úgy néz ki, ez megváltozik. A nagyvárosi ügyvéd megpróbálja a betlehemet elvitetni a városházáról és a „Boldog Karácsony!”-t „Kellemes ünnepek!”-re változtatni. 50 éves hagyományt akar megváltoztatni, ezért Dan és családja a városlakók összefogását kezdeményezi, és rájönnek, mi a valódi oka Mitch visszatérésének.

A Gallup felmérése alapján 32 százalékkal mi magyarok a “leginkább szenvedő” országok közé tartozunk. A felmérés nem okozott igazi meglepetést, eddig is tudtuk, hogy frusztráció és boldogtalanságfaktor tekintetében a világ élvonalába számítjuk magunkat. A magyar emberek többsége úgy érzi, hogy nem törődünk egymással, az elutasítás félelme miatt a többség a magába gubózást választja inkább. Csak fel kell ülni egy kora reggeli helyi járatra és máris űzött szemű, elcsigázott lelkű emberek között találjuk magunkat.

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék.
Mt 1,1-17

Elmélkedés

Első olvasásra sokaknak érthetetlennek tűnik a mai evangélium felsorolása. A szöveg Jézus nemzetségtábláját tartalmazza, ezzel kezdődik Szent Máté evangéliuma. Miért hallgatjuk a szentmisén, illetve miért olvassuk el az egész családfát? Miért kezdi írását Máté egy ilyen hosszú felsorolással, amely ráadásul tele van számunkra ismeretlen személyek furcsa neveivel. A kérdésekre a válasz viszonylag egyszerű: Jézus nemzetségtáblája az egész ószövetség foglalata. Ha valaki jól ismeri az ószövetségi könyveket, akkor számára nem ismeretlenek ezek a nevek. A felsorolás azt tanítja, hogy ha meg szeretnénk ismerni Jézust, akkor ismernünk kell az ószövetséget is, mint az üdvtörténet Megváltó előtti szakaszát. Hiszen ezen idők, ezen évszázadok során emberi nemzedékek várták Isten ígéretének megvalósulását, a Messiás jövetelét. Az ígéret beteljesedik Jézus e világra érkezésével. A Megváltó eljöveteléről szóló prófétai jövendölések Jézus személyében teljesedtek be.

A családfa tehát azt hivatott igazolni, hogy Jézus a Messiás, ő a Megváltó. A sorok között olvasva ugyanakkor világossá válik, hogy ez a korszak, az ószövetség ideje lezárul, s Jézus születésével egy új korszak kezdődik el. Engedem-e, hogy az Úr az én életemben is új fejezetet nyisson?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Ó jöjj, ó jöjj el, Bölcsesség,

ó Egyszülött, kit ád az ég,

te gyöngédség és őserő:

amit tudnunk kell, tárd elő!

Eljő, eljő Emmánuel,

Hogy üdvözüljön Izrael!

(Advent utolsó hetének liturgiájában szerepelnek az ún. „Ó-antifónák”, amelyekben a jövendő Messiás különböző nevekkel szólítjuk meg. Az imákat december 17. és 23. között imádkozzuk. Itt versbe szedett, énekelhető (Éneklő Egyház 15.) változatát közöljük.)

Ég az öröm gyertyája a Szent Imre iskolában is.

Az utolsó adventi hét hétköznapjain 12 és 18 óra között várják a látogatókat.

A harmadik gyertyát Spányi Antal megyés püspök gyújtja meg a diákok és tanáraik körében.

Ó Szentlélek-Isten, szentelj meg engem!
Isten iránti szeretet, eméssz meg engem!
Az igazság útján vezérelj engem!
Mária, jó Anyám, tekints kegyesen rám,
És Jézusoddal áldj meg engem!
Minden csalódástól és veszélytől,
Minden őrizz meg engem!

„Ha (lakomára) hívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ’Barátom, menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt. Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.” (Lukács 14,10-11)