Június 15-én, vasárnap tartják a Könnyező Szűzanya búcsúját BacsfaSzentantalon. A 17 órakor kezdődő ünnepi főpapi szentmisét Kiss-Rigó László szegedcsanádi megyéspüspök mutatja be. A szentmise után körmenet és ereklyetisztelet lesz.
Június 14-én, szombaton Szombathelyen a székesegyházban 19 órakor ünnepi püspöki szentmisét mutat be Veres András szombathelyi megyéspüspök a székesegyház felszentelésének évfordulóján
A húsvéti idő végén a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház június 8-án, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve a püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.
Tudatában vagyunk-e, hogy Isten Szentséges Anyja, Magyarország örökös Királynője?
Az emberek alig hallanak valamit Fatimáról, az „újabb jelenések” és a Medjugorje-jelenség teljesen háttérbe szorította az ott történteket, pedig a Szűzanya fatimai kérései, máig sem teljesültek, holott megszabhatják a világ sorsát!
A cseresznyefát még az öreg asszony apja ültette.
Annak az apja, azt mondják, a zsidó bérlő volt. Tény, hogy az anyja lányként szülte. Aztán hamarosan meghalt. Innét küzdötte fel magát a falu első gazdájává. Aztán a kommunisták mindenét elvették. Aztán ő is hamarosan meghalt.
Amikor (feltámadása után egy alkalommal) Jézus megjelent tanítványainak és velük étkezett, megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter így szólt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.” Erre Jézus azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!”
Aztán újra megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!”
Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?”, és ezt válaszolta: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Jézus pedig ismét ezt mondta: „Legeltesd juhaimat! Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután még hozzátette: „Kövess engem!”
Jn 21,15-19
Elmélkedés
Jézus jogosan nevezte önmagát jó pásztornak (vö. Jn 10,11), hiszen a rábízottak vezetését és a róluk való gondoskodást tekintette feladatának. Mennybemenetele előtt Péter apostolt bízta meg azzal, hogy e pásztori feladatát folytassa. A vezetés vállalása és hűséges teljesítése megkívánja Péter részéről, hogy szeresse Jézust és ezt ki is fejezze szavaival. A keresztény igehirdetők Péter háromszori szeretetvallomását előszeretettel hozzák összefüggésbe az apostol háromszoros tagadásával, amelyet Jézus előre megmondott az utolsó vacsorán. Ez a mozzanat rávilágít arra, hogy a szeretet a fájdalomból, az emberi vívódásból születik meg.
Pétert nem csupán pásztornak, hanem vértanúnak is hívja Jézus, miként az evangéliumi rész vége egyértelműen jelzi ezt. A Jézus iránti szeretetét most szóban megvalló Péter apostol valamivel később vértanúhalálával fogja majd bizonyítani e szeretetet. Az apostol halála – miként Jézusé is – dicsőséget szerez az Atyának.
Mit tanulhatunk mindebből? Ne féljünk megvallani Krisztus iránti szeretetünket! Ne féljünk teljes szívvel szeretni őt! Ne féljünk követésétől! Ne féljünk attól, hogy milyen küldetést fog ránk bízni! Szavunkkal, tetteinkkel és egész életünkkel tegyünk tanúságot a világban a szeretetről. Így lesz egész életünk Isten dicsőítése és tanúságtétel az isteni irgalomról. Isten szeretete jelen van a világban. Bennünk és általunk.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk, add, hogy a Te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a Te gondolataid, e világ útjai nem a Te útjaid. Add, hogy ebben a világban élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert szeretnénk a Te útjaidon járni. Vezess bennünket a Te parancsaidnak útján, a hit útján végső célunk, a teljesség felé!
(Mk 10.17-21)
Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult elõtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” „Mester – válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belõled – mondta neki. – Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!”
Ez a gazdag ember, ifjú korától kezdve megtartotta a parancsokat, mégsem érezte magát teljesnek, elégnek. Azt kérdezte az Úrtól, mit tehetne még, hogy tökéletesebb legyen. Valami hiányzott még belőle. Nem tudta, hogy az erényekben való teljesség után vágyódik. Vajon, melyek ezek az erények és hogyan nyilvánulnak meg?
„De ő ezt mondta nekem: ’Elég neked az én kegyelmem. Mert az én erőm a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.’ Ezért a legszívesebben a gyöngeségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje költözzön belém.” (2Kor 12,9)
Egyike volt anyaságom zsúfolt reggeleinek. Táskák? Rendben. Justin ünnepi öltönye? Rendben. Uzsonnák? Rendben. Indulhatunk. Aztán a munkahelyemen Justin könnyes telefonja: „Anya, otthon hagytam az öltönyömet!”
Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így ők is teljesen egyek legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám! Azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok s lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mivel már a világ teremtése előtt szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26
Elmélkedés
Az előző rész folytatásaként, amikor Jézus tanítványaiért és apostolaiért imádkozott, főpapi imája harmadik részében azokért könyörög, akik a tanítványok szavára hinni fognak benne. Mindazokért imádkozik, akikhez a történelem évszázadai során eljut az ő tanítása. Ebben a jézusi imában mi is benne vagyunk, akikhez a harmadik évezred elején eljut a tanítás.
Első és talán legfontosabb kérése, hogy a keresztények minden korban egyek legyenek, azaz egy közösségbe, az Egyházba tartozzanak. Mivel emberi gyengeségből a látható Egyház egysége a múltban sajnos többször is megsérült, és mivel ez Jézus elsődleges kérése, kötelességünknek kell tekintenünk, hogy rendszeresen imádkozzunk az egységért, és lehetőségeink szerint segítsük annak megvalósulását. S ha a hitbeli egység hiánya jelenleg még el is választja a különböző felekezetű keresztényeket egymástól, a szeretet egysége kössön össze bennünket már most!
Ezután Jézus azért imádkozik, hogy követői mindig vele legyenek, lássák dicsőségét és ne szakadjanak el tőle, hiszen az egység csak őbenne valósulhat meg. Végül, kéréseinek összefoglalásaként azért könyörög az Atyához, hogy szeretete mindig bennünk legyen. Imádkozzunk mi is azért, hogy megmaradjunk Jézus szeretetében és az általa kívánt egységben! Vezessen mindannyiunkat Jézus az egység és a szeretet útján az Atyához!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig Őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak a számára az élet teljessége.
