A Szent Szüzet kérni, az nem ugyanaz, [mint a jó Istent kérni].
Ő tudja, hogy mihez kezdjen az én kis vágyaimmal, megmondja-e vagy nem mondja meg őket. Utóvégre ő tudja, hogy a jó Isten nem kényszerülhet meghallgatásomra, hanem hagyni kell Őt, hogy megtegye mindenben saját akaratát.
Forrás: Kis Szent Teréz breviáriuma – AndroKat
„A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet.” Róm 12,12-13
Sosem felejtem el, ahogy ott ülök a büdös, iskolai tornateremben. Mintha tegnap lett volna. Túléltem a tornaruhába átöltözés rettegett perceit a lányöltözőben, és most ott ülök a kemény padon, hallgatom a teniszcipők visítását, a labda egyenetlen pattogását, a tanár sípjának éles füttyét, és a lányok vihogását a hátam mögött. Nem velem nevetnek. Hisz az azt jelentené, hogy befogadtak, szeretnek velem lenni, közéjük tartozónak vallanak.
Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”
Jn 6,35-40
Elmélkedés
A csodálatos kenyérszaporítást követően Jézus hosszasan beszél a népnek az általa adott kenyérről. A hallgatóság az Isten által adott kenyérre, a mannára gondolt, ami a pusztai vándorlás során táplálékot jelentett az éhező népnek. A zsidók számára ez az egykori csoda meghatározó esemény volt, ezért gondolataikban keresték a kapcsolatot azzal a kenyérrel, amit Jézustól kaptak az előző napon.
Mi másként értjük Jézus szavait, hiszen a kenyérről mondott beszédének minden kijelentését már az Oltáriszentségre vonatkoztatjuk. A mai szakaszban az Úr a következőket mondja: „aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha” (Jn 6,35). Természetesen nem a földi táplálékra gondol, hanem a lelkiekre, és mi is az élő kenyérre gondolunk, az Eucharisztiára, Krisztus testére. Jézushoz menni azt jelenti, hogy hittel elfogadom őt, hittel befogadom őt, egyesülök vele. E lelki kapcsolat, lelki egyesülés a szentáldozásban jön létre. Az Oltáriszentségben Krisztus testének vétele mindig arra a szeretetre emlékeztet minket, amit az Úr vállalt értünk, s ami erősebb a halálnál. Krisztus szüntelenül találkozni akar velünk, hozzánk jön, s azt kéri, hogy mi hozzá menjünk. Önmagát, testét és vérét adja nekünk az átváltoztatott kenyérben és borban, amikor pedig magamhoz veszem őt, akkor önmagamat adom át neki teljesen.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk. Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni. Add, hogy feladatainkat készséggel vállalhassuk.
II. János Pál pápa teológiai munkássága
Május 10-én 10 órakor Veszprémben a Szentháromság téren Boldog Gizella ereklyéjének jelenlétében ünnepi szentmisét celebrál és szentbeszédet mond Balás Béla kaposvári megyéspüspök.
A szentmise végén kerül sor a Szent Imre-díjak átadására. A szentmise után az ereklye ünnepélyes átvitele a Szent Mihály Bazilikába, amit zenés áhítat követ. Közreműködik: a Szent Mihály Bazilika kórusa és a veszprémi Szent László templom kórusa, vezényel: Zsilinszky Cecília.
Május 10-én, szombaton, Budapesten az Örökimádás Templomban (IX.ker., Üllői út 77., a Klinikák metróállomásnál) a liturgikus emléknap előestéjén ÉGI ERŐFORRÁS címmel közbenjáró imaestet szervez a Szociális Testvérek Társasága Boldog Salkaházi Sára emléknapjára. A 18 órakor kezdődő szentmisét Mohos Gábor atya, a MKPK titkára mutatja be. Ezt követik a tanúságtételek, majd 21 óráig szentségimádás és közbenjáró ima lesz. Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a szociális testvérek, a Nyolc Boldogság Közösség és az Emmanuel közösség tagjai.
Május 17-én, szombaton kilenc szakaszban szervezik meg, immár nyolcadik alkalommal a budapesti Élő Rózsafüzér Zarándoklatot. A kilenc egyidejű gyalogos zarándoklat egy-egy szakasza kb. húsz kilométeres út megtételét jelenti, érintve városszéli plébániákat, kegyhelyeket, természeti és kulturális értékeket. A szomszédos szakaszok zarándokai öt végponton találkoznak egymással, ahol este hálaadó szentmisét tartanak. A zarándoklatot lezáró esti szentmiséket 19 órakor a következő helyszíneken celebrálják: Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Fóton, Horváth Zoltán István esperes plébános Pestszentlőrinc-Havanna lakótelepen, Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész Máriaremete Kisboldogasszony-bazilikában, Dr. Beran Ferenc esperes h. plébános Kerepesen, Dr. Török Csaba Nagytétényben.
Május 12. és 17. között rendezik meg a XXII. Szent István Könyvhetet, melynek ünnepélyes megnyitóját május 12-én, hétfőn 11 órakor tartják a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. II. emelet). A könyvhetet Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. Laudációt mondanak: Rokay Zoltán, a PPKE HTK tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Katona István ny. egri segédpüspök. A megnyitón adják át az idei Stephanus-díjat, melyet teológiai kategóriában: Bolberitz Pál teológus, filozófus; irodalmi kategóriában Fésűs Éva író vehetnek át.
I. Egy kalandor megtérése
Charles de Foucauld-t (ejtsd: Sárl dö Fukó) a világ mint Marokkó első kutatóját, mint a tuareg-szótár megszerkesztőjét, a Francia Földrajzi Társaság kitüntetettjét ismeri. (+1916). Ez a különös életutat bejárt ember azonban mindenekelőtt az újkori kereszténység nagy alakja.
magyar felirat
