Ahogy Szent Pál a korintusi testvérekhez fordul, és bátorítja őket, hogy nagylelkűen segítsék a jeruzsálemi, szűkölködő híveket, úgy a Szentszék a nagyböjti időszakban az ősi hagyományt követve április 6-án gyűjtést hirdet a templomokban a Közel-Keleten nehéz körülmények között élő keresztények javára.
A keresztények Istene a metamorfózis Istene: beledobjátok szívébe a fájdalmat és kiveszitek belőle a békét.
Kétségbeesést helyeztek belé és reményt merítetek belőle.
Forrás: Pio atya breviáriuma
Bábelben élünk. Tízmillió nyelvet beszélünk. Szilánkjaira hullott a világ. Repeszeire, mint a bomba. Talán majd az internet összedrótozza?
Pedig a toronyépítés szépen haladna. Globalizáció, multinacionális vállalatok, áruház-láncok. Ugyanazt a fish-burgert falod Jakartában és Siófokon. Ugyanazt a szappanoperát bámulod Irkutszkban, Santiagóban és Őcsényben. A szomszéd fotelben ülővel mégis oly nehéz szót váltanod.
Egész életében arra gondolt Gladys Aylward (Ingrid Bergman) angol háziasszony, hogy Kína az a hely, ahova tartozik. Gladys küldetését akkor fedezi fel a távoli országban, amikor azt a japánok megtámadják és meg kell menteni kínai gyerekek életét. Valós történeten alapuló film, Oscar-díjra jelöléssel és Golden Globe díjakkal.
Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni. Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem. Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. Ti viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok. De még igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek abban, akit ő küldött. Vizsgáljátok meg az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy általuk nyertek örök életet! Éppen az írások tanúskodnak mellettem. Ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy elnyerjétek az (örök) életet. Emberektől nem fogadok el dicsőítést. Ismerlek titeket. Tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el. Majd ha más valaki a saját nevében jön, azt elfogadjátok. Hogyan hihetnétek ti, akik egymást dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől származik? Ne gondoljátok, hogy én leszek a ti vádlótok az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én tanításomnak?”
Jn 5,31-47
Elmélkedés
A tegnapi evangéliumban Jézus az Atya róla szóló tanúságtételéről beszélt, amelyet a zsidó vezetők nem értettek meg. A mai napon ennek folytatásaként három konkrét tanúságtételről szól, hogy eloszlassa azok kételyeit, akik azzal vádolják, hogy csak önmagáról tanúskodik.
Elsőként Keresztelő János tanúságtételét említi, akit a zsidók maguk is tiszteltek, hiszen nagy tömegek jártak hozzá, hogy részesüljenek a bűnbánat keresztségében a Jordán folyónál. Másodszor a saját cselekedeteiről beszél Jézus. Olyan tettek ezek, amelyekre ember nem képes. Ő ugyanis isteni erővel műveli csodáit, s ezért azokban az Atya cselekedeteit lehet észrevenni, ez tehát az Atya tanúskodása. Harmadszor pedig a Szentírás róla szóló jövendöléseit hozza fel tanúságtételként. E szövegeket pontosan ismerték az írástudók, akikhez beszédét intézte. De hiába vannak e tanúságtételek, ha valaki megkeményíti szívét és semminek sem akar hinni.
A benne nem hívőknek ezt mondja Jézus az Atyáról: „Ti sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok” (Jn 5,37). Isten arcát szeretnénk látni, csendben szemlélni a nagyböjt folyamán. Az üdvösségünket akaró Isten jóságos és megbocsátó arcát fedezhetjük fel a kereszten szenvedő Jézus arcában. Ezt az arcot szeretnénk megmutatni a világnak, amelyben ma is oly sok a hitetlen ember. De csak akkor tudom megmutatni Krisztus igazi arcát, ha a szívemben hordozom azt.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk, te azt akarod, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére. Tekints a sok aratnivalóra, mindazokra, akik szomjazzák az evangélium igaz tanítását és küldj munkásokat, hogy mindenkihez eljusson Jézus Krisztus örömhíre! Táplálj minket, Urunk, Igéddel és Testeddel! Gyűjtsön össze és formáljon minket egy közösséggé az igazság tanítása és támogasson bennünket a szentségek ereje, hogy előbbre jussunk az üdvösség és a szeretet útján!
„Kimeríthetetlen szellemi gazdagsága”
Április 10-én Budapesten 15.45 -kor a Sziklatemplom előtt (Szent Gellért rkp.1.) Erdő Péter bíboros megáldja a Tisztulás Útja Zarándoklatot. Ezt követőn indul el az ünnepi menet a Sziklatemplomtól, a Gellért-hegyen és az Erzsébet hídon haladva a Belvárosi Ferences Templomhoz, ahol 18.30-kor kezdődik a zarándoklatot záró szentmise.
Határtalan örömöt érzek, hogy az Úr bőkezűségében mindig kedveskedik lelkednek. Tudom, hogy szenvedsz, de nem éppen ez a biztos jele annak, hogy Isten szeret téged? Tudom, hogy szenvedsz, de nem ez-e a megkülönböztető jele minden léleknek, amely eledeléül és örökségéül Istent, a keresztre feszített Istent választott?
Tudom, hogy lelked mindig próbák alatt áll és körülfog a sötétség – de legyen elég neked, gyermekem, tudni azt, hogy Jézus veled és benned van.
Forrás: Pio atya breviáriuma
Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak: „Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is.” E szavak hallatára a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak a szombati nyugalmat szegte meg, hanem Istent Atyjának mondta, és így egyenlővé tette magát Istennel. Jézus azonban tovább hirdette: „Bizony, bizony, mondom nektek: a Fiú semmit sem tehet önmagától. Csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Amit ugyanis az Atya cselekszik, azt cselekszi a Fiú is. Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit cselekszik. Sőt még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok rajta. Amint ugyanis az Atya halottakat támaszt föl és kelt életre, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. Az Atya nem ítél meg senkit sem, hanem az ítéletet egészen a Fiúra bízta, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli. Aki a Fiút nem tiszteli, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút küldte. Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életre. Bizony, bizony, mondom nektek: eljön az óra – sőt már itt is van –, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát. Meghallják, és életre támadnak. Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. A Fiúnak hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak az életre; akik rosszat tettek, feltámadnak a kárhozatra. Én önmagamtól semmit sem tehetek. Amint (Atyámtól) hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.”
Jn 5,17-30
Elmélkedés
Szent János evangéliumának az a részlete, amit ma olvasunk, bepillantást enged az Atya és a Fiú kapcsolatába és e két isteni személy egységébe. Azzal, hogy az örökké élő Fiú a megtestesüléskor időbeli létezést vállalva emberi testet vesz fel és belép emberi világunkba, nem szakad el az Atyától és nem szűnik meg vele a kapcsolata. Egységük egymással és a Szentlélekkel sosem bomlik fel, s szeretetük szüntelenül kiárad az emberek felé.
Az igaz Istent és a Szentháromság belső életét Krisztus által ismerjük meg. Tőle tudjuk, hogy az isteni szeretet megnyílik az emberek felé. Isten nem zárkózik önmagába, hanem meghívja az embert, meghív minket, hogy lépjünk az ő életébe, s fogadjuk el szeretetét. A felkínált szeretetet az ember – kiszakítva önmagát az Istennel való életből – bűneivel megsérti és visszautasítja, ám ekkor megnyílik felé Isten irgalma, amely újra visszahívja az Istennel való boldog szeretetközösségbe. Bűneink megvallása részünkről és azok megbocsátása Isten részéről helyreállítja a vele való kapcsolatunkat.
Egyetlen erő, a szeretet határozza meg a mennyei Atya és a Fiú közös cselekvését, mindazt, amit a mi üdvösségünk érdekében tesznek. E szeretet legszebb megnyilvánulása Jézus keresztáldozata, amely az Atya iránti engedelmességből fakad. Készen állok-e, hogy belépjek e szeretetközösségbe?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Ó Istennek tüzes szeretete, Te összetörted emberségünkben a halált, leromboltad a poklot, és lelkünknek győzelmet szereztél Krisztusban a halálon. Pünkösd szent ünnepén tüzes láng alakjában ezt öntötted az apostolok ajkára és szívébe, ez gyújtotta lángra szentjeidet, ezáltal művelted csodatetteidet. Hozzád jövök és egészen átadom magam neked, aki szereted és megtartod az egész világot és minden teremtményt.
