Battaplébánia

Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete. Izajás próféta megírta: „Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.” János ezért a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Megvallották bűneiket, ő pedig megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül; sáskát és vadmézet evett. Ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!”
Mk 1,1-8

Elmélkedés

Életünk útjai

Minden ember élete utakból áll. Van, amikor tudjuk, hogy pontosan hová vezet egy-egy út, máskor teljes homályba burkolózik az út vége. Némelyik úton bátran indulunk, lendülettel haladunk, más utakra félelemmel lépünk, csak óvatosan araszolunk. Olykor magabiztosak vagyunk, mert határozottan érezzük, hogy ez a mi utunk, máskor elbizonytalanodunk, mert azt érezzük, hogy ez nem a mi utunk, zsákutcában találjuk magunkat, ahonnan vissza kell fordulnunk.

Minden ember élete utakból áll. Néha egyedül haladunk egy úton, mert annak nehézségeivel nekünk kell megküzdenünk, máskor társainkkal együtt megyünk egy olyan úton, amely a közösen meghatározott cél felé vezet. Néha könnyedén, gyorsan haladok előre, máskor minden lépés fárasztó, megerőltető számomra. Néha olyan pontossággal haladok, mintha csak egy térképen bejelölt útvonalat követnék, máskor véletlenszerű kóborlásnak tűnik az út. Ezeken az utakon folyton haladnunk kell, hogy megérkezzünk célunkhoz. Haladás nélkül, lépések nélkül nincs célba érés.

Minden ember élete utakból áll. Az én életem is utakból áll. Érzem-e ezeken Isten vezetését? Igénylem-e, hogy ő vezessen útjaimon? Hová vezet életutam? Egyszerű adventi kérdések ezek, amelyek megválaszolásához még el sem kell indulnunk, hanem le kell ülnünk, hogy szépen, csendben válaszoljunk rájuk.

Advent 2. vasárnapjának evangéliumában Keresztelő Szent János hangját halljuk: „Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.” És János szavára megmozdult a nép, bűnbánatot tartottak és ennek jeleként megkeresztelkedtek. Egy kicsit elcsodálkozunk azon, hogy mennyire hatásos volt János felhívása. Vajon minek köszönhető ez az eredményes fellépés? Talán annak, hogy egészen különleges volt az életvitele? Mert az biztos, hogy nem úgy élt, ahogyan kortársai. Kivonult a pusztába, kereste a magányt. Ruházata a lehető legegyszerűbb, amit a természet ad neki. Étele szintén a természet adománya. Ha csupán ezeket a külső dolgokat látták volna az emberek, akkor talán különcnek tartották volna, de aligha hallgattak volna rá. Mosolyogtak volna megjelenésén és szavain egyaránt. De nem ez történt, hanem odafigyeltek szavára, s ennek oka az, hogy megérezték: János valóban próféta, prófétai jellem, általa Isten szól a néphez. Keresztelő János bűnbánatot hirdetett és az emberek belátták saját bűnösségüket, pedig jól tudjuk, hogy ez egyáltalán nem könnyű. János fellépése felrázta az embereket és elindultak a bűnbánat útján, amelyen Isten vezette őket.

Igen, a bűnbánat is egy út, mindannyiunk útja, amelyen Isten vezet minket. Az adventi időszak célja az, hogy elindítson minket ezen az úton, a bűnbánat útján. Adventi utunk Betlehembe, a kis Jézushoz vezet. Bűneink akadályként állnak ezen az úton. El kell őket távolítanunk, hogy fel tudjuk szabadítani az utat és tovább tudjunk haladni. A téli időszakban gyakran előfordul, hogy a heves szél hatalmas úttorlaszokat emel, amelyek akadályozzák az embereket a közlekedésben. Aztán egy idő után jönnek a hótoló gépek és felszabadítják az utakat. A bűnök úttorlaszát a bűnbocsánat szentsége szünteti meg, ezért az adventi időszakban mindenképpen keressük meg annak idejét, amikor elvégezzük szentgyónásunkat. Így tudunk majd tiszta szívvel megérkezni a betlehemi gyermekhez, Jézushoz.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus, te minden nap eljössz hozzánk, minden nap döntés elé állítasz minket, minden nap választ vársz tőlünk. Elfogadom és hiszem, hogy te vagy az élő Isten Fia, akit azért küldött az Atya e világba, hogy általad szóljon hozzánk, és általad nyilatkoztassa ki igazságait és jóságát. Elfogadom és hiszem, hogy képes vagy eltörölni minden bűnömet, és képes vagy engem jó útra téríteni. A te törvényed, a szeretet parancsa szerint akarok élni. Kérlek, adj erőt, hogy minden nap tökéletesebben tudjak a mennyei Atya törvényeinek eleget tenni!

A mi Urunk azt mondta: „Isten vagy Mammon – válassz.” 
„A Vatikán, ahol a Mammont választották, most beteg.
Nem csak a liberalizmus olyan súlyos bűn, amely megalázza a mi Urunkat, Jézus Krisztust. Valójában ez egy vallás. Meghalunk a liberaliz…

„Mester, hallgattasd el tanítványaidat!”
„Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni.”Lukács 19.40 (Virágvasárnapi Ige)
Elhozták hozzám az ÚR egy felnőtt drága Gyermekét, akiben gyakran manifesztálódott a démon/ok. Hogy ez ne z…

Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!” Akkor összehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt. Majd elküldte őket, és megparancsolta nekik: „Menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek és hirdessétek: közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!”
Mt 9,35-10,1. 6-8

Elmélkedés

Jézus mindennapjaiba látunk bele a mai evangélium kapcsán. Útja során hirdeti Isten országának örömhírét és meggyógyítja a betegeket. Az igazságra éhező embereket tanítja, a gyógyulni vágyóknak pedig megszünteti testi bajait. Ez Jézus küldetése, elhozza az irgalmasság üzenetét és csodáival kinyilvánítja azt. Az Úr szolgálata annak köszönhetően szélesedik ki, hogy küldetéséből részesíti tanítványait, akiket elindít, hogy az ő nevében tanítsanak és az ő nevében gyógyítsák a betegeket.

Jézus indítékát Máté evangélista így jelöli meg: „végignézett az embereken és megesett a szíve rajtuk.” Ezzel a kifejezéssel már találkoztunk. Tudjuk, hogy nem sajnálatot jelent abban az értelemben, ahogyan az ember megsajnálja nehéz helyzetben lévő embertársát, hanem az irgalmas Isten együttérzését az ember felé.

A tanítványok elküldése a mi feladatunkat is kijelöli. Vigyük Jézus születésének, Isten felénk jövetelének örömhírét a reményvesztett és csalódott embereknek. Vigyük el azoknak, akik kiutat keresnek nehéz helyzetükből. Vigyük el azoknak, akik Isten irgalmára vágyakoznak. Vigyük el azoknak, akik a bűntől való szabadulásra, a megváltásra vágyakoznak. Vigyük el azoknak, akik pásztor nélküli juhokként elvesztették életük célját. Vigyük el azoknak, akikben él a szeretet és a boldogság utáni vágy.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és aszerint cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert te vagy lelkünk és testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb, jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és mindenkor és mindörökkön örökké.