Battaplébánia

Abban az időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így ők is teljesen egyek legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám! Azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok s lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mivel már a világ teremtése előtt szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26

Elmélkedés

Jézus főpapi imájának harmadik részét olvassuk a mai nap evangéliumában, amely ima az utolsó vacsorán hangzott el. E részben a mi Urunk azokért fohászkodik a mennyei Atyához, akik nem ismerik őt személyesen, hanem tanítványainak igehirdetésére fognak hinni őbenne, tehát a jövendő Egyház tagjaiért imádkozik. Első kérése az egységre vonatkozik. A Fiú és az Atya között fennálló szeretetteljes egységnek tükröződnie kell a krisztushívők egymással való kapcsolatában is. Ez az egység azonban mindig Isten ajándéka. Éppen ezért Jézus imájához kapcsolódva és azt nap mint nap megismételve nekünk is az Atyához kell fordulnunk az egység nagy ajándékáért, hiszen számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy sok embert megkísért a széthúzás, a békétlenség, az egymással való értelmetlen harc. A történelem során ez az egység megsérült, tehát a különböző keresztény felekezetek mindegyikének kell imádkoznia és tennie a Krisztus által óhajtott egységért.

Ezt követően azt kéri Jézus, hogy a benne hívők megláthassák dicsőségét, azaz ne csak a szenvedő Jézus arcát szemlélhessük, hanem találkozhassunk a feltámadt Jézussal is. E szándéka az Úrnak akkor valósul meg, ha kitartunk a hit útján és eljutunk az üdvösségre.

Jézus imájának utolsó mondatából kiderül, hogy Jézus akkor él bennünk elevenen, ha Isten szeretetét hordozzuk szívünkben, s megmaradunk ebben a szeretetben.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre, hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott: Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat, akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból. Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.
Jn 17,11b-19

Elmélkedés

Jézus főpapi imájának második részét olvassuk a mai evangéliumban, amelyben az apostolokért imádkozik. Az Úr szeretetének egyik legmeghatóbb jele, hogy az utolsó vacsorán tudva, hogy elérkezett számára a szenvedés kezdete, nem önmagára gondol, nem a rá váró nehézségeken töpreng, hanem apostolaiért és tanítványaiért könyörög az Atyához.

Jézus azzal kezdte meg nyilvános működését, hogy tanítványokat választott maga mellé. Az a szándék vezette, hogy e kiválasztottak mindvégig vele legyenek, legyenek fültanúi tanításának és szemtanúi cselekedeteinek, hogy majd küldetésének befejezése és mennybemenetele után tanúságot tegyenek Jézusról, az Isten Fiáról, és terjesszék az evangéliumot. Az apostolok tanítása, nevelése és felkészítése e missziós küldetésre sikeres volt. Hittel elfogadták Mesterük tanítását, és hitték, hogy az Atya küldte őt a világba. Jézus távozása után ők továbbra is ebben a világban maradnak, s itt kell a rájuk bízott küldetést teljesíteniük, azt a feladatot, amelynek végzésében a Szentlélek fogja őket támogatni. Hitük most nagy próbatétel előtt áll. Jézus azt kéri az Atyától, hogy apostolai mindig megmaradjanak az ő nevében, azaz a vele való közösségben, és hogy az üldözések ellenére is hűségesen kitartsanak az igazságban.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy Téged mindenkinél és mindennél jobban szeresselek!

Jézus az utolsó vacsorán tekintetét az égre emelte, és így imádkozott: „Atyám, eljött az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged! Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon. Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egy igaz Istent, és Jézus Krisztust, akit te küldtél. Én megdicsőítettelek téged a földön. A feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem. Atyám, most te dicsőíts meg engem azzal a dicsőséggel, amelyben részem volt nálad a világ teremtése előtt! Kinyilatkoztattalak téged az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem adtad őket. Tanításodat megtartották. Most már tudják, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van. Hiszen én a tőled vett igéket mondtam el nekik, ők pedig elfogadták: megismerték az igazságot, hogy tőled jöttem, és hittel elfogadták, hogy te küldtél engem. Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem értük, akiket nekem adtál. Tieid ők– hiszen a tied mindaz, ami az enyém, és minden az enyém, ami a tiéd –, és én megdicsőültem bennük. Én nem maradok tovább itt e világban, ők azonban a világban maradnak. Én most hozzád megyek.”
Jn 17,1-11a

Elmélkedés

Jézus az utolsó vacsorán tanítványaihoz intézett beszédét követően az Atyához imádkozik. Már felkészült rá, hogy néhány óra múlva elfogják és hamarosan meghal. Élete utolsó perceiben mintegy számvetést tart küldetésének eredményéről. Már most kijelenti, hogy küldetésének hűséges teljesítésével, az igazság tanításának átadásával és az Atya megismertetésével dicsőséget szerzett Istennek, pedig az igazi engedelmesség utolsó nagy próbája még hátra van. A szenvedés és a halál önként vállalása szerzi meg a legnagyobb dicsőséget az Atyának, aki éppen ezt az önfeláldozó engedelmességet kéri a Fiútól. Jézus engedelmessége pedig kiérdemli, hogy az Atya is megdicsőítse őt azáltal, hogy feltámasztja a halálból.

Imájában Jézus egyrészt előre tekint, hogy felmagasztalását követően újra találkozhat az Atyával, másrészt tanítványaira gondol, azokért imádkozik, akik hittek benne. S mivel minden tanítványát sajátjának tekint, ezért mindenkit szeretne elvezetni a mennyországba. Akkor követhetjük őt a mennybe, ha megőrizzük a Jézussal való egységet, hiszünk benne és tanítása szerint élünk. Mennybe jutásunk alapja az a remény, hogy a Jézust megdicsőítő mennyei Atya üdvözíteni akar minket. A mi hazánk, örök otthonunk a mennyben van.

Vajon az én életem megdicsőíti-e Istent? Keresem-e és teljesítem-e Istentől kapott küldetésemet?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközeiül gyarló embereket választván, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.