Battaplébánia

Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később, elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.”
Mt 10,1-7

Elmélkedés

Máté evangélista az előzményekben részletesen bemutatta Jézus tanítását a hegyi beszédben és cselekedeteit, azaz tíz csodáját. A történet középpontjában mindeddig elsősorban Jézus állt. Az események menetében továbblépést jelent, hogy színre lépnek az Úr tanítványai is. Először a tizenkettő kiválasztásáról olvashatunk, majd az ő küldetésükről és misszióba küldésükről, sorsukról, amely nem nélkülözi az üldöztetéseket, jutalmukról, amit Istentől kapnak lemondásaikért, s végezetül szolgálatuk fogadtatásáról.

Az elkövetkezendő napok evangéliumi részletei ezt fogják nekünk bemutatni. Miközben ezeket az elbeszéléseket olvassuk, bepillantást nyerhetünk abba, hogy miként alakult meg az Úr kezdeményezésére a közösség és hogyan indult el élete. Ugyanakkor azt is észre fogjuk venni, hogy a meghívásnak és a küldésnek ez a formája a későbbi évszázadokban is megismétlődik a krisztusi közösség, az Egyház életében. Jézus ma is kiválaszt követői, tanítványai közül olyanokat, akiknek megbízást adhat arra, hogy az üdvösség szolgálatát folytassák a világban. Mindannyian meghívást kapunk, hogy küldöttei, örömhírének hirdetői legyünk. Küldetésünk és sorsunk ugyanaz, mint az apostoloké, és ugyanarra a jutalomra számíthatunk szolgálatunkért, mint az apostolok.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Légy kegyes gyermekeidhez, isteni nevelőnk! Add, hogy parancsaid hűséges követői legyünk, a te képmásodra hasonlítsunk, és amennyire rajtunk áll, téged mint jóságos Istent, és ne mint kérlelhetetlen bírót ismerjünk meg! Hadd éljünk a te békédben, és jussunk el a te városodba! A kimondhatatlan bölcsességben akarunk élni nappal és éjjel, az utolsó ítélet napjáig dicsérettel neked hálát adni. Minden jóért, szépért, bölcsért, igazért neked legyen tisztelet örökké. Ámen.

Alexandriai Szent Kelemen

A művi abortuszról szóló határozatot a Hittani Kongregáció adta ki 1974-ben.
A bevezető gondolatok után a dokumentum a hitről, a hit fényéről beszél, majd a természetes ész fényét tárgyalja, annak erejét és világosságát. Ezt követően pedig az abortusz…

Egyszer egy ördögtől megszállott néma embert hoztak Jézus elé. Mihelyt kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma. A nép elámult ezen, és azt mondogatta: „Ilyen még sohasem történt Izraelben.” A farizeusok azonban megjegyezték: „Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Jézus ezután bejárta az összes városokat és falvakat. Tanított a zsinagógákban, hirdette Isten országának örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Amikor látta a népsokaságot, megesett rajtuk a szíve, mert olyan fáradtak és kimerültek voltak, mint a nyáj, amelynek nincsen pásztora. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába!”
Mt 9,32-38

Elmélkedés

Jézus csodáinak sorozatát Máté evangélista azzal az esettel zárja, amikor egy néma emberből űzi ki az ördögöt. A sorozatban ez a tízedik csodás gyógyítás. A leírás meglehetősen egyszerű és szegényes, mintha csak arra törekedett volna az evangélista, hogy még egy esetet megörökítsen annak érdekében, hogy kijöjjön a tízes szám. Az ördögtől megszállott néma ember nincs abban a helyzetben, hogy kifejezze, kimutassa Jézus iránti hitét vagy bármilyen módon is segítséget kérjen. Az őt Jézus elé vivő személyekről nem tudunk meg semmit, az evangélista nem tesz említést arról, hogy ők hittel kérték volna Jézus segítségét, bár nyilvánvalóan ennek megnyilvánulása már az a tény is, hogy a beteget Jézushoz viszik.

Az elbeszélésben inkább a nép reakciója kap hangsúlyt. Az emberek elcsodálkoznak, ámulva nézik a történteket, így ujjonganak: „Ilyen még sohasem történt Izraelben.” Felkiáltásuk nem csupán a mostani ördögűzésnek, hanem a korábbi csodáknak is szól. Jézus olyan dolgokat tesz, amilyenekkel korábban nem találkozott senki. Érthető tehát, hogy arra a kérdésre keresik a választ, honnan van ehhez hatalma? A farizeusok ördögi fondorlatot sejtenek, mert hitetlenségük elvakítja őket. A további események választ adnak majd Jézus különleges erejére.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te vagy az isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a szakadékot, amely elválaszt engem az istenségtől. Hiszem, hogy szent emberséged tökéletes és oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim és gyarlóságaim ellenére el tud vezetni oda, ahol te magad vagy: az Atya keblére. Add, hogy hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha el ne szakadjak tőled!