„Nekünk azonban kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent kikutat, még az Isten mélységeit is.„(1Kor 2,10)
Krisztus ismeretének van egy olyan foka, amelyet hitetlenül – a Szentlélek elnyerése nélkül – is el lehet sajátítani, és bizonyos fokig művelni. Sok minden megtanulható a hívő keresztényektől, a hitigazságok egymással egybevethetők, bizonyos következtetések vonhatók le belőlük, és így tovább.
Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: „Ha testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
Mt 18,15-20
Elmélkedés
Testvéri figyelmeztetés
Amikor Pannonhalmára kerültem gimnáziumba, mindjárt az első napokban feltűnt, hogy az egyik osztálytársunk meggondolatlan megjegyzéseivel könnyen megsért bárkit. Az ország különböző részeiről érkeztünk, nem ismertük korábban egymást, s ennek köszönhetően kellő tisztelettel közeledtünk egymáshoz az első hetekben, de ő kivétel volt ebben. Nem számított neki, hogy egyesek érzékenyebbek voltak, s rosszul esett nekik egy-egy furcsa beszólása. Talán viccesnek talált bizonyos dolgokat, talán tréfának tekintette, de emlékeim szerint nem volt ez annyira szellemes, hanem inkább kifejezetten sértő. Napokig némán tűrtük, de észrevehetően többeket bosszantott a dolog, és nem is mertünk belegondolni abba, hogy mi lesz, ha négy éven át hallgatnunk kell folyamatos sértegetéseit. Szerencsére nem tartott sokáig, mert az egyik órán osztályfőnökünket, egy bencés szerzetest, tanárt és papot célzott meg gúnyos és sértő beszólásával. Az atya nem kapta fel a vizet, nem sértődött meg, hanem egyszerűen csak ennyit mondott neki: „Ebéd után, sétaidőben tegyünk egy kört a vár körül.” (a hegy tetején lévő pannonhalmi épületegyüttest neveztük várnak). A séta körülbelül 8-10 percig tarthatott. Soha nem tudtuk meg, hogy miről beszéltek egymással. Sem az atya, sem diáktársunk nem mondta el senkinek. De a sértegetések attól kezdve megszűntek.
Íme, egy példa a hatékony testvéri figyelmeztetésre, amelyről Jézus beszél a mai evangéliumban. Jézus egy szót sem szól arról, hogy mit kell mondani az ellenünk vétőnek, csupán azt ajánlja, hogy figyelmeztessük az illetőt négyszemközt. Sokszor abba a hibába esünk, hogy a másik személyt kibeszéljük a háta mögött, hiszen mások is tapasztalják hibáját, másokat is zavar az ő gyengesége. És ettől ő szembenéz önmagával? Beismeri hibáját? Törekedni fog gyengesége kijavítására? Aligha. Jézus azt ajánlja, hogy négyszemközt beszéljünk vele, amelyből ő megérzi jó szándékunkat. A helyzetet azonban meg is fordíthatjuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy „barátaink” és ismerőseink a hátunk mögött beszélnek rólunk, akkor ők biztosan nem értették meg Jézus testvéri figyelmeztetésre vonatkozó szavait. De ha valaki odajön hozzám, hogy négyszemközt figyelmeztessen valamilyen bűnömre, akkor ezt vegyem jó szándékú figyelmeztetésnek, ne sértődjek meg, hanem szívleljem meg a hallottakat!
Ha a négyszemközti figyelmeztetés nem hoz eredményt, akkor – Jézus szavai szerint – a hívek közösségéhez érdemes fordulni, hogy a közösség próbálja meg jobb belátásra bírni a bűnöst. Nem gyermeki árulkodásról van itt szó, hanem arról, hogy minden bűn a közösséget is sérti, és emiatt a közösséget is gyengíti. Meg kell keresni tehát annak helyes módját, hogy a közösség tagjait kellő tapintattal figyelmeztessük.
Mi az alapja a testvéri figyelmeztetésnek? Miért van rá szükség? Miért alkalmazhatjuk e módszert? A válasz egyszerű: bizonyos bűnök olyannyira szokásunkká válnak, hogy észre sem vesszük őket. Nekünk fel sem tűnik, főként, ha felületesen végezzük a lelkiismeretvizsgálatot vagy ritkán megyünk gyónni. Emiatt nagyon is hasznos, ha számíthatunk egy barátra vagy a közösségünk tagjaira, akik sértés és megbántás nélkül figyelmeztetnek minket. Örüljünk annak, ha a jézusi módszert alkalmazva figyelmeztet minket valaki hibánkra, mert Isten küldte őt hozzánk!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Jézus! Adj türelmet és szelídséget a szülőknek és a tanároknak, hogy gyermekeiket és tanítványaikat intő szóval figyelmeztessék a helyes útra! Segíts engem, hogy igazi barátsággal, testvéri szeretettel közeledjek minden emberhez! Kellő tapintattal és jószándékkal figyelmeztessem embertársaimat hibáikra. Segíts, hogy ne feledkezzek el imádkozni értük, megtérésükért! Adj nekem alázatot, amikor mások figyelmeztetnek engem és adj erőt, hogy megváltozzak! Szüntess meg minden békétlenséget és viszálykodást közösségünkben, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással!
A New Age megtévesztő köntösben kínálja portékáit. A tisztánlátásban segít az alábbi tíz kérdés.
A New Age alattomosan rombolja a krisztusi hitet. Ezoterikus módszerei univerzális harmóniát, energiával töltődést, lelki békét, egészséget, tudást, sikert ígérnek. Nem csoda, hogy sokan próbálkoznak velük. Talán csak évekkel később, a súlyos pszichikai és egyéb következményeket megtapasztalva döbbennek rá, hogy a világosnak vélt utak sötétségbe vezetnek.
Régi közhely, hogy féligazságokkal megtűzdelt, valós elemeket is tartalmazó szövegek alkalmasabbak a félrevezetésre, megtévesztésre, mint a kizárólag téves állításokat tartalmazók. A (rész)igazság ugyanis olyan kijelentéseket is hitelessé tehet, amelye…
Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?”
Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”
Lk 6,1-5
Elmélkedés
Az ószövetségi időkben azért volt a szombat szent nap, amelyen többek között nem szabadott munkát végezni, mert Isten a teremtéskor, művének befejezése után a hetedik napon, azaz szombaton megpihent. A szombati pihenőnapra vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatban Jézus több alkalommal vitába kerül a vallási vezetőkkel. A vitákat általában az váltja ki, hogy a tanítványok nem tartják meg a szombatot, azaz olyan dolgokat tesznek, amelyeket a hagyomány, illetve a farizeusi gyakorlat szerint nem volna szabad. A farizeusok ezt úgy értékelték, hogy Jézus maga sem tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, különben figyelmeztetné tanítványait azok megtartására.
A szombattal kapcsolatos viták során, miként azt a mai evangéliumban olvassuk, Jézus azt a választ adja, hogy ő ura a szombatnak. Jézus tudja, hogy a farizeusok felcserélik a sorrendet, amikor a szombat szigorú megtartását minden egyéb emberi cselekedet elé helyezik. Ezért egy másik alkalommal kijelentette: „A szombat van az emberért és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27).
A szeretet cselekedetei előbbre valóak a tilalmaknál, amelyek végső soron kárt okozhatnak. Számunkra, keresztények számára már nem a szombat, hanem a vasárnap, az Úr feltámadásának napja a pihenőnap. E napot a jézusi szeretetnek kell áthatnia. A vasárnap az istentiszteletnek, a felebaráti szeretet gyakorlásának és a pihenésnek a napja.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére, erőt azok megragadására és megtartására; képességet és rátermettséget arra, hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni! Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba! A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek! Döntsd el nálam mindig a kezdetet, határozd meg előrehaladásom irányát, és biztosítsd a vég sikeres és eredményes kimenetelét!
Aquinói Szent Tamás
Hector Orozco Gutiérrez mexikói atya a bilokáció és gyógyítás adományával segíti híveit.
A rendkívüli események Japánban 1973. június 12-én kezdődtek, amikor Ágnes Sasagawa nővér titokzatos sugárzást látott kiáradni a tabernákulumból. Ugyanez történt mind a két rákövetkező napon.
Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
Lk 5,33-39
Elmélkedés
Hagyományaink tisztelete, az elődeink által fontosnak tartott értékek megőrzése elengedhetetlen életünkben. A mások által megszerzett tapasztalatok sokat segíthetnek abban, hogy életünk helyes irányba haladjon. A kitaposott úton való járás nagyobb biztonságot ad nekünk, s szívesebben kerüljük az ismeretlen, bizonytalan utakat. Ugyanakkor él bennünk az új dolgok felfedezésének vágya is, hiszen a hagyományokhoz való túlzott ragaszkodás korlátozná előrehaladásunkat és fejlődésünket. Könnyen belátjuk, hogy nem tagadhatjuk meg a régit, s nem zárkózhatunk el az új dolgoktól sem, de a helyes arány megtalálása már nem könnyű. Nehéz eldönteni, hogy mihez érdemes a régiből ragaszkodnunk, s mi az, amit már elhagyhatunk, valamint mely új dolgok szolgálnak a javunkra, s melyeket nem érdemes még kipróbálnunk sem.
Jézus hasonlatai a mai evangéliumban az új és régi ruháról, foltról, borról és a bor tárolására szolgáló tömlőről az általa hirdetett és elhozott új rendet állítják szembe a régi törvényekkel. A lelki megújulást kéri tőlünk az Úr. Be kell látnunk, hogy a fásultság, a rutinszerűség, a tompultság a lelkünkre nehezedik időnként. Hozzon számunkra élénkülést, megújulást, megerősödést, buzgóságot, lelkesedést a Szentlélek! De ne azért kérjem a Szentlelket, hogy magasabb lelki állapotba kerüljek, hanem hogy Isten ügyéért tudjak lelkesedni és másokat tudjak segíteni a lelki előrehaladásban!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Köszönjük, Istenünk, hogy Krisztus által felkaroltál és magadhoz emeltél bennünket, akik eltávolodtunk Tőled. Te mindig utánunk jössz kegyelmeddel, szereteteddel megelőzöl minket: Bárcsak méltók lehetnénk a Te szeretetedre!
A Hagiosz levelezőlistán előkerült a Toronto Blessing témája. Itt, a listán kívül próbálom összefoglalni mondanivalómat a témáról, anélkül, hogy ezzel a további diszkusszió útját el akarnám vágni. Amit kifejtek, nem az Egyház hivatalos tanítása, csak személyes teológiai álláspontom. Amikor a botrányos „Toronto” jelenségekről hírek jöttek, intenzíven foglalkoztam a témával. Ennek legalább tíz esztendeje, ma már nem vagyok naprakész, de kiérlelt véleményem van.
A Hagiosz levelezőlistán előkerült a Toronto Blessing témája. Itt, a listán kívül próbálom összefoglalni mondanivalómat a témáról, anélkül, hogy ezzel a további diszkusszió útját el akarnám vágni. Amit kifejtek, nem az Egyház hivatalos tanítása, csak személyes teológiai álláspontom. Amikor a botrányos „Toronto” jelenségekről hírek jöttek, intenzíven foglalkoztam a témával. Ennek legalább tíz esztendeje, ma már nem vagyok naprakész, de kiérlelt véleményem van.
