Battaplébánia

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!” Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
Jn 20,19-31

Elmélkedés

Sebeink gyógyítója

Balesetet szenvedett kisfiúval siet édesanyja a kórház sürgősségi osztályára. A fiú úgy gondolta, az első tavaszi szép nap a legjobb alkalom felébreszteni téli álmából kerékpárját és kipróbálni. Óvatlan volt, megcsúszott az úton, s egyik karját a kézfejétől a válláig csúnyán lehorzsolta. Az orvos óvatosan mozgatja karját, aztán megszólal: „Úgy tűnik nem tört el semmi, de azért megröntgenezzük.” Aztán a nővér lép a gyerekhez, hogy lemossa, fertőtlenítse karját. Megfeszült testtel, összeszorított foggal várja a műveletet. Minden érintésre felszisszen, összerándul a teste, mert annyira fáj neki. Hiába a jótékony mozdulat, a gyógyító szándékú érintés, ő csak a fájdalmat érzi. Édesanyja a másik kezét fogja, neki talán még jobban fáj minden érintés. Bizonyára mindannyian voltunk hasonló helyzetben gyerekkorunkban vagy később. Éreztük már, hogy ha sebeinkhez érnek eltölt minket a fájdalom.

Magam elé idézem Caravaggio híres festményét a hitetlen Tamásról, amint ujját mélyen a Jézus oldalán lévő sebbe helyezi. Nem a bőrfelület óvatos érintése ez, hanem egy annál erőteljesebb mozdulat. Jézus arcán nem tükröződik fájdalom, mégis azt érezzük, hogy fáj neki Tamás hitetlensége. Fáj neki, hogy egyik apostola nem akart hinni társainak, és kételkedett abban, hogy ő valóban feltámadt és megjelent nekik. És ebben a helyzetben Jézus akar gyógyítani. Ő, a megsebzett, a keresztre feszített akar gyógyítani. Ő, akinek szívét lándzsával döfték át, most gyógyítani akarja Tamás hitetlenségét. Megengedi, hogy az apostol megérintse sebét, hogy ez a tapasztalat végképp eloszlassa minden kételkedését.

Az apró részletek között érdemes odafigyelnünk arra, hogy Tamás a mutatóujjával érinti meg a sebet. Jelképes lehet ez, hiszen mintegy rámutat a sebre, s ezzel felhívja figyelmünket, hogy nézzük mi is ezeket a sebeket, mint a halál bizonyítékait a feltámadt testen. A keresztre feszítéskor szerzett sebek jelentőségéről a feltámadás után a nagypénteki elmélkedésben már szót ejtettünk. Legyenek ezek a mi számunkra is bizonyítékok!

Caravaggio képén Jézus megragadja Tamás apostol kezét és szinte ő húzza oda, érinti oda a lándzsa okozta oldalsebhez. A mai napon Jézus a mi kezünket is megfogja, s engedi, hogy megérintve bizonyosságot szerezzünk. Egy gyerek talán csak kíváncsiságból tenne ilyet, ő szeret mindent megérinteni, ami szokatlan vagy érdekes számára. Mi azzal a szándékkal érintsük a feltámadt Krisztus oldalát, hogy meggyógyíthassa hitetlenségünket, eloszlassa kételyeinket és megerősítse feltámadásába vetett hitünket. Szava, felszólítása, bátorítása nem csupán Tamásnak szól, hanem nekünk is: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” (Jn 20,27). Ne féljünk megérinteni a sebeket! Mert nem ezzel okozunk újabb fájdalmat Jézusnak, hanem a hitetlenségünkkel. Engedjük, hogy hitet ébresszen bennünk!

Lelki sebeink gyógyítására, bűneink megbocsátására egyedül Isten képes. Az Isteni Irgalmasságot ünnepeljük a mai napon, amelyet Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére tartunk meg minden esztendőben a húsvét utáni vasárnapon. Szemléljük ma Jézus sebeit, az irgalom forrását és a szeretet jelét!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Feltámadt Urunk! Te nem hagytad magára Tamás apostolt kételkedésében és nem engedted, hogy a hitetlenség eluralkodjék lelkén. Teljesítetted kérését, megengedted neki, hogy sebeidet megérintse. Nekünk is segítségünkre sietsz, amikor megrendül hitünk vagy kételkedni kezdünk. Erősítsd a mi hitünket! Vezess bennünket a hit útján! Segíts, hogy eljussunk a feltámadásba vetett hitre, s Tamással együtt valljuk meg hitünket: Én Uram, én Istenem! Hiszek feltámadásodban.

Az Egyházmegye ministránsaira izgalmas előadás, fordulatos vetélkedő, közös ebéd, püspöki szentmise és meglepetés vár.

„De Hanna ezt válaszolta: „Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr előtt.” (1Sám 1)

Rossz napom van. Unom már, hogy mindig ugyanazért imádkozzam!

Belegondoltam, mi lenne, ha megosztanám a facebook-on, hogy érzem magam. Vannak rossz napjaink. Ez a mai különösen annak tűnt, ahogy ott ültem, imanaplómmal a kezemben. Nincs bennem semmi késztetés, hogy újra elmondjam ugyanazokat az imádságokat. Elegem van. Kimerültem. Esetleg olvasom a Bibliámat, de imádkozni nem imádkozom. Ma nem.

Visszaemlékezéseinek egy részét a Tömörkény Gimnázium ünnepségén mondotta el 1972. október 21-én a Szegedi Nemzeti Színházban. Elmondja, hogy mit köszönhet iskolájának, mit köszön édesapjának, majd egészen személyes gyónásba kezd egy miniszoknyás kislány előtt, akiről az tartja a színésznő, hogy lesimította puha kezével róla élete szörnyű bűnének terhét, mikor búcsúzóul átölelte és azt mondta:

– Ne tessék azért sírni, hogy nincs gyermeke, hiszen aki egyszer szavalni hallotta, úgyis örökre gyermekévé lett.

Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó tanítványoknak. Amikor a tanítványok meghallották, hogy Jézus él, és hogy Magdolna látta őt, nem hitték el neki. Ezután Jézus más alakban megjelent két tanítványnak útközben, amikor vidékre mentek. Ezek visszatértek, és közölték a hírt a többiekkel, de ők nekik sem hittek. Végül megjelent Jézus a tizenegy (apostolnak), amikor éppen asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt feltámadása után. Azután így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!”
Mk 16,9-15

Elmélkedés

A húsvéti időszak evangéliumai abban szeretnének minket segíteni, hogy eljussunk a hitre. A mai rész viszont inkább a hitetlenségről és a kételkedésről szól. Mária Magdolnának nem hisznek az apostolok, s továbbra is szomorúak Mesterük halála miatt. A két emmauszi tanítvány tanúságtételének sem hisznek, pedig itt már nem egyetlen személy esetleges képzelődéséről van szó, hanem ketten állítják ugyanazt, tudniillik, hogy találkoztak az Úrral és felismerték őt a kenyértörésben.

Hiába tehát egy másik személy tanúságtétele és hiába állítják ugyanazt többen is, az apostolok még nem hisznek, hanem személyesen szeretnének meggyőződni a feltámadásról. Ez a fajta kételkedés azonban nem méltó Krisztus tanítványaihoz, s ezért Jézus jogosan veti szemükre a hitetlenségüket, amikor megjelenik nekik. A mi hitetlenségünk ugyanígy sérti őt. A hitetlenségből, a kételkedésből nem fakad semmiféle küldetés. A történet világosan mutatja, hogy a hitre jutás mindenképpen feltételezi a személyes találkozást a Feltámadottal. Akik megkapták a hit ajándékát, egyúttal abban a küldetésben részesülnek, hogy a világban hirdessék Krisztus feltámadását. A feltámadás a legnagyobb örömhír, ez az evangélium lényege. Minden emberi kételkedésre válasz a feltámadás örömhíre. A húsvéti találkozás ébresszen bennem hitet és tegyen a feltámadás tanújává!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!

A fehér ruhás vándor címmel a Szent István Művelődési Házban.

Csodálatos filmre hívjuk fel a figyelmet, a magyar változat az Etalon Kiadó gondozásában jelenik meg. A szerk.

Szent Charbel, maronita  szerzetes, Kelet nagy misztikus szentje (akit VI. Pál pápa 1968-ban boldoggá, majd 1977-ben szentté avatott) 1828 és 1898 között élt Libanonban. Évekkel halálát követően sírját árvíz öntötte el, a mocsár felszínén lebegő holttestét pedig sértetlen állapotban találták meg. Karjai a mellkasán összefonva nyugodtak, kezében kereszt volt, míg bordájából vízzel elegyedett vér szivárgott.

Április 27-én, vasárnap az egyháztörténelemben először avatnak szentté egyszerre két pápát. XXIII. János és II. János Pál pápák a XXI. század katolikus egyházának meghatározó személyiségei voltak. Életük például szolgál minden keresztény és hitkereső ember számára. A Ferenc pápa által vezetett szentmisét és szentté avatási szertartást az alábbi csatornákon követhetik.

A római Szent Péter téren vasárnap tíz órától kezdődik XXIII. János és II. János Pál szentté avatási szentmiséje, de a misére való készülés már kilenc órától megkezdődik mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján.