Home

  • Negatív érzések – három lehetőség
    Posted in: Egyéb
    Három módon viszonyulhatunk a negatív érzéseinkhez. 
    1. Megengedjük az érzést és azonosítjuk magunkat vele. A gyerek magára keni az egész reggelit, dühös leszek, utat engedek a haragnak, kiabálok vele, felpofozom. Ebben az esetben is, mint az esetek többségében, ha egyszerűen azonosítom magam a negatív érzésemmel, akkor emiatt indulatból fogok cselekedni és  bántani fogok valakit.
    2. Nem engedjük meg az érzést, hanem valamilyen elhárítómechanizmussal eltüntetjük a tudatunkból. Például itt a gyerek esetében ellentétbe fordítással, mikor észreveszem, hogy magára kente a reggelit, megpuszilom és azt mondom,  jaj de szeretlek. Ezzel pillanatnyilag elmenekülünk a negatív érzés elől és abban a pillanatban nem bántunk senkit, de a negatív érzések megmarad bennünk és ugyanolyan módon negatívan fognak hatni, mintha kiadtuk volna, csak még nem is leszünk a dolognak tudatában. Azok az anyák például, akik a gyerekükkel szembeni haragot ilyen módon az ellentétébe fordítják, gyakran az eltüntetett haragjuk eredményeképpen érzelmileg teljesen elérhetetlenné válnak a gyerekük számára.
    3. Megengedjük az érzést, de nem azonosítjuk magunkat vele. Érzem az érzést, de nem engedem elszabadulni, hanem elhatárolom magam tőle és konstruktív megoldásokat keresek. 
    Itt nagyon fontos, hogy érezni kell az érzést. Ha abban a pillanatban, amikor elkezdene feljönni az érzés, azonnal visszanyomom, az a második csoportba tartozik, az egy egyszerű elfojtás, ami az érzés negatív következményeit nem szünteti meg, hanem csak a működését teszi kontrollálhatatlanná.
     
    Amikor észreveszem, hogy magára kente a reggelit, üvöltés és pofozkodás helyett igyekszem gyorsan megnyugodni. Gyereket-konyhát gyorsan összetakarítom. Gyereknek nyugodtan elmagyarázom, hogy ezt nem szabad csinálni. Végiggondolom, hogyan lehetne úgy megszervezni a helyzetet, hogy ne is tudja csinálni,  legközelebb úgy csinálom. Utána szánok időt arra, hogy belegondoljak, miért lettem olyan rettentő dühös, mit kéne máshogy éreznem, gondolnom, látnom, csinálnom, hogy legközelebb ne billentsen ennyire ki.
    Ez az utólagos belegondolás talán túl soknak látszik, mégis ez az a momentum, amivel a negatív érzésben megjelenő rosszat jóvá tudjuk fordítani. Az erős negatív érzések extrém esetektől eltekintve mindig arra utalnak, hogy valami nincs bennem rendben. Ha megkeresem ezt, meg tudom változtani. Ha nem, újra és újra generálni fogja a negatív érzéseket. 
    Ebben a példában lehet, hogy egyszerűen csak azért szaladt el velem a ló, mert túlságosan fáradt vagyok. Lehet, azért is vagyok túlságosan fáradt, mert azt hiszem, hogy mindig mindent tökéletesen kell csinálnom. Valószínűleg azért hiszem ezt, mert nem kaptam feltétlen elfogadást gyerekkoromban, hanem csak akkor kaptam melegséget, ha jól teljesítettem. 

    Ha  eljut az ember oda, hogy végső soron mi is okozza a negatív érzést, akkor már jó úton van ahhoz, hogy megszabaduljon tőle, kevésbé legyenek negatív érzései, könnyebb legyen helyben megbírkózni velük.

  • 2013. november 9. – Szombat, A Lateráni-bazilika felszentelése (Jn 2,13-22)
    Posted in: Egyéb

    Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
    A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
    Jn 2,13-22

    Elmélkedés

    Ma a Lateráni Szent János-bazilika felszentelését ünnepeljük. Ez a Rómában található bazilika a pápa székesegyháza, valamint „a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje.” A bazilika a IV. század elején épült, I. Szilveszter pápa szentelte fel a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére. Később Keresztelő Szent Jánost és Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánították. Jelentőségét tekintve egyedül a vatikáni Szent Péter-bazilika előzi meg. A Lateráni-bazilikát tartjuk az első nyilvános keresztény templomnak, hiszen amikor a császár a milánói rendeletben engedélyezte a keresztény vallás szabad gyakorlását, ebben a templomban ünnepelték először nyilvánosan a szentmisét. Korábban a föld alatti katakombákban és magánházaknál gyűltek össze a keresztények az Eucharisztia ünnepére. A bazilika magyar vonatkozása, hogy egyik mellékhajójában II. Szilveszter pápa sírja fölött egy márvány domborművön két jelenet van: a felső részen a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolatát kifejező Szent István és Szent László király látható, alatta pedig az a jelenet, amikor a pápa átadja a Szent Istvánnak szánt királyi koronát az Asztrik apát vezette magyaroknak.

    Az ünnep evangéliumában Jézus saját testének lerombolásáról és annak felépítéséről beszél: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” (Jn 2,19). A beszéd jelentőségét mutatja, hogy ezeket a szavakat idézik vádlói a főtanács előtt kihallgatása során (vö. Mt 26,61) és a kereszt alatt is ezzel gúnyolják az arra járók (vö. Mt 27,40). Az ószövetségben a jeruzsálemi templom Isten jelenlétének a helye volt. Ezt a szerepet veszi át a feltámadással Jézus teste. A feltámadt Krisztus révén Isten jelen van a világban. A templom, minden templom az Istennel való találkozás helye.

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk téged, amely mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok színről színre jutnak és dicsérnek téged.

  • Az első SZIKRA
    Posted in: Egyéb

    Fiatalos reflexió Istennel, a többi emberrel és az önmagunkkal való kapcsolatunkról.

  • 2013. november 8. – Péntek (Lk 16,1-8)
    Posted in: Egyéb

    Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm. Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával – hangzott a válasz. Fogd adósleveledet – mondta neki – és írj nyolcvanat. Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.”
    Lk 16,1-8

    Elmélkedés

    Jézus korában a zsidó törvények szigorúan tiltották a nagyon magas (uzsora)kamatot, de ennek ellenére is létezett ez az igazságtalan hitelezési forma. Napjainkban szintén büntető törvények tiltják az uzsorakamatot, mégis létezik.

    Az intéző, akiről az evangéliumi példabeszédben olvasunk, valóban megkárosította gazdáját azzal, hogy a fizetendő kamatot csökkentette. A gazdának így kevesebb haszon jutott, a hitelesek pedig jobban jártak.

    A történet azzal a váddal indul, hogy az intéző rosszul kezeli ura vagyonát, de ez a vád végül is nem nyer bizonyítást. Előfordulhat az is, hogy rosszindulatból vádolták meg igazságtalanul az intézőt a gazda előtt, aki elhitte a híresztelést. Pedig lehet, hogy becsületesen dolgozott az intéző és nem a maga hasznát kereste. Ebben a helyzetben az intéző megoldást keres. Nem esik kétségbe, nem kezd el védekezni a hamis vádak ellen, hanem a lehető legügyesebb módon próbálja biztosítani jövőjét. Tettének célja az volt, hogy barátokat szerezzen magának. Ez utóbbi magatartás és a leleményes, gyors intézkedés vívja ki a dicséretet és nem a csalás.
    A példabeszéd azt tanítja, hogy a személyes és a ránk bízott javakkal egyaránt okosan kell gazdálkodnunk. Céljaink megvalósításában a becsületesség és a tisztesség vezessen minket!

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Jézusom, kit szívemből szeretek, tudom, hogy nincs gyümölcse lelkemnek, ha Szentlelkednek harmata nem öntözi és szereteted sugara nem melegíti; kérlek, légy irgalmas hozzám, végy szerető karodra és gyullaszd föl bennem Lelkednek tüzet. Íme: testemet és lelkemet neked adom, legyen a tiéd.