Hálaadás az első magyar szentcsalád közbenjárását kérve – beszámoló
Posted in: Egyéb„Kedves családok éljetek hittel és egyszerűséggel, mint ahogy a szent család élt! Én itt, Székesfehérváron hozzáteszem, mint az első magyar szent család!”.
„Kedves családok éljetek hittel és egyszerűséggel, mint ahogy a szent család élt! Én itt, Székesfehérváron hozzáteszem, mint az első magyar szent család!”.
Hármas jubileum: Prohászka Ottokár püspök születésének 155 éves, a templom megáldásának 80 éves és felszentelésének 55. éves évfordulója.
Hálaadás és felelősség kereszténységünkért, az első magyar szentcsalád közbenjárását kérve
A poszt a hortus carmeli blogon található.
Ha eljut az ember oda, hogy végső soron mi is okozza a negatív érzést, akkor már jó úton van ahhoz, hogy megszabaduljon tőle, kevésbé legyenek negatív érzései, könnyebb legyen helyben megbírkózni velük.
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
Jn 2,13-22
Elmélkedés
Ma a Lateráni Szent János-bazilika felszentelését ünnepeljük. Ez a Rómában található bazilika a pápa székesegyháza, valamint „a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje.” A bazilika a IV. század elején épült, I. Szilveszter pápa szentelte fel a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére. Később Keresztelő Szent Jánost és Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánították. Jelentőségét tekintve egyedül a vatikáni Szent Péter-bazilika előzi meg. A Lateráni-bazilikát tartjuk az első nyilvános keresztény templomnak, hiszen amikor a császár a milánói rendeletben engedélyezte a keresztény vallás szabad gyakorlását, ebben a templomban ünnepelték először nyilvánosan a szentmisét. Korábban a föld alatti katakombákban és magánházaknál gyűltek össze a keresztények az Eucharisztia ünnepére. A bazilika magyar vonatkozása, hogy egyik mellékhajójában II. Szilveszter pápa sírja fölött egy márvány domborművön két jelenet van: a felső részen a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolatát kifejező Szent István és Szent László király látható, alatta pedig az a jelenet, amikor a pápa átadja a Szent Istvánnak szánt királyi koronát az Asztrik apát vezette magyaroknak.
Az ünnep evangéliumában Jézus saját testének lerombolásáról és annak felépítéséről beszél: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” (Jn 2,19). A beszéd jelentőségét mutatja, hogy ezeket a szavakat idézik vádlói a főtanács előtt kihallgatása során (vö. Mt 26,61) és a kereszt alatt is ezzel gúnyolják az arra járók (vö. Mt 27,40). Az ószövetségben a jeruzsálemi templom Isten jelenlétének a helye volt. Ezt a szerepet veszi át a feltámadással Jézus teste. A feltámadt Krisztus révén Isten jelen van a világban. A templom, minden templom az Istennel való találkozás helye.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk téged, amely mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok színről színre jutnak és dicsérnek téged.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum az István, a szent király című kiállítása még december 11-ig látogatható.
Fiatalos reflexió Istennel, a többi emberrel és az önmagunkkal való kapcsolatunkról.
Magyar nemzetünk Istenhez fordulásáért, megtéréséért engesztelünk.
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább intézőm. Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával – hangzott a válasz. Fogd adósleveledet – mondta neki – és írj nyolcvanat. Az úr megdicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.”
Lk 16,1-8
Elmélkedés
Jézus korában a zsidó törvények szigorúan tiltották a nagyon magas (uzsora)kamatot, de ennek ellenére is létezett ez az igazságtalan hitelezési forma. Napjainkban szintén büntető törvények tiltják az uzsorakamatot, mégis létezik.
Az intéző, akiről az evangéliumi példabeszédben olvasunk, valóban megkárosította gazdáját azzal, hogy a fizetendő kamatot csökkentette. A gazdának így kevesebb haszon jutott, a hitelesek pedig jobban jártak.
A történet azzal a váddal indul, hogy az intéző rosszul kezeli ura vagyonát, de ez a vád végül is nem nyer bizonyítást. Előfordulhat az is, hogy rosszindulatból vádolták meg igazságtalanul az intézőt a gazda előtt, aki elhitte a híresztelést. Pedig lehet, hogy becsületesen dolgozott az intéző és nem a maga hasznát kereste. Ebben a helyzetben az intéző megoldást keres. Nem esik kétségbe, nem kezd el védekezni a hamis vádak ellen, hanem a lehető legügyesebb módon próbálja biztosítani jövőjét. Tettének célja az volt, hogy barátokat szerezzen magának. Ez utóbbi magatartás és a leleményes, gyors intézkedés vívja ki a dicséretet és nem a csalás.
A példabeszéd azt tanítja, hogy a személyes és a ránk bízott javakkal egyaránt okosan kell gazdálkodnunk. Céljaink megvalósításában a becsületesség és a tisztesség vezessen minket!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Jézusom, kit szívemből szeretek, tudom, hogy nincs gyümölcse lelkemnek, ha Szentlelkednek harmata nem öntözi és szereteted sugara nem melegíti; kérlek, légy irgalmas hozzám, végy szerető karodra és gyullaszd föl bennem Lelkednek tüzet. Íme: testemet és lelkemet neked adom, legyen a tiéd.