Home

  • 2013. február 24. – Nagyböjt 2. vasárnapja (Lk 9,28b-36)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Abban az időben: Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott, ruhája pedig hófehéren ragyogott. S íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és a mellette álló két férfit.
    Azok már épp menni készültek. Péter akkor így szólt Jézushoz: „Mester, jó nekünk itt lennünk! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.” Nem tudta ugyanis, hogy mit mondjon. Közben felhő támadt és beborította őket. A felhőben félelem szállta meg őket.
    A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok.” Miközben a szózat hangzott, Jézus ismét egyedül volt.
    Ők pedig hallgattak, és senkinek sem árultak el semmit abból, amit láttak.
    Lk 9,28b-36

    Elmélkedés

    Láttam a fényt!

    Még a lélegzetem is elakadt, annyira elcsodálkoztam, amikor néhány évvel ezelőtt elsőáldozása után pár héttel egy kisfiú lelkesen mondta nekem: „Olyan szép ünnep volt! Láttam a fényt! Egészen közel jött hozzám.” Csodálkozásom annak szólt, hogy ő egy vak kisfiú volt, s nem volt okom kételkedni abban, hogy valóban látta a fényt. A példát azért említem, mert a mai vasárnap evangéliuma meghív bennünket, hogy lássuk Jézus isteni dicsőségét és az ő fényének, világosságának közelébe kerüljünk.

    Urunk színeváltozásának külön ünnepe van augusztus 6-án, de nagyböjt 2. vasárnapján is ezt az eseményt idézzük fel. Milyen mondanivalója van nagyböjtben a színeváltozásnak? Milyen sajátos üzenete van idén a Hit évében?

    Jézus színeváltozása lezárja az ő galileai működését és annak betetőzése. Amikor Jézus tanítja az embereket és meggyógyítja csodáival a betegeket, akkor többet tesz, mint hogy bizonyos igazságokra és életvezetési szabályokra tanítja őket, illetve jelenvalóvá teszi Isten irgalmát. Tanításának és gyógyításainak hátterében azt is észre kell vennünk, hogy mindezekkel feltárja az emberek előtt, hogy ki is ő valójában. Szavait hallgatva az emberek azt érzik, hogy Isten szól hozzájuk. Csodáit látva az emberek azt gondolják, hogy Isten tesz velük jót. Jézus tehát megmutatja, feltárja, hogy ő az Isten Fia. Tevékenységére különfélék a reakciók, az elutasítás és az elfogadás egyaránt megjelenik. Az evangélista mindkettőt lejegyzi. A visszautasítást azzal a szándékkal, hogy folyamatosan bemutassa az olvasóknak, hogy mi vezetett Jézus halálra ítéléséhez, az elfogadást pedig azért, hogy vezesse őket a hitben, a hit útján. Közvetlenül a színeváltozás előtt Péter apostol foglalja össze az apostolok, a tanítványok és a Jézust szívesen hallgató tömegek nevében az emberek hitvallását, amikor „Isten Felkentjének”nevezi az Urat (vö. Lk 9,20).

    Ezután következik a színeváltozás elbeszélése. A Péter által – isteni sugallat alapján – megfogalmazott emberi hitvallást múlja felül ekkor a mennyei Atya szózata: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok” (Lk 9,35). Most az Atya nyilatkoztatja ki, hogy ki valójában Jézus: az ő szeretett Fia. A színeváltozás eseménye tehát nem független a korábbi cselekményektől, hanem annak csúcspontja.

    A történet másik mondanivalója, hogy bepillantást enged abba a dicsőségbe, amely Jézusra vár feltámadását követően. Korábban már beszélt tanítványainak arról, hogy szenvedések és halál vár rá, és a feltámadás is említésre kerül. A színeváltozás alkalmával a három kiválasztott apostol a hegyen egy rövid időre megláthatja Jézus dicsőséges arcát, s ez az élmény erőt ad majd nekik, amikor Jézus szenvedő, fájdalmas arcát látják. Jézus istenségének legfőbb bizonyítéka az ő feltámadása lesz az apostolok számára, amikor megdicsőült testben látják őt újra.

    Egy befejező gondolat erejéig figyeljünk még a három apostolra, pontosabban arra, hogy „elnyomta őket az álom” (Lk 9,32), és amikor felébredtek, akkor láthatták Jézus isteni dicsőségét. Elalvásuk oka egészen természetes is lehetett, hiszen éjszaka volt, álmosak lettek. De az is lehet, hogy jelképes ez az alvás, s azt jelzi, hogy még nem értenek mindent egészen, nem fogják fel a megjelenő személyek beszélgetését.

    A színeváltozás eseményének felidézése idén, a Hit évében segítsen minket abban, hogy megértsük és elfogadjuk a Jézusról szóló emberi és isteni tanúságtételeket, s magunk is igyekezzünk megfogalmazni személyes hitvallásunkat. Ha felébredünk „a hitetlenség álmából,” megláthatjuk Jézus isteni dicsőségét.

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Uram, Jézus Krisztus! Kereszted jele olykor árnyékként, máskor fényként vetül életemre. Néha értetlenül szemlélem szenvedésed, máskor kezdem megérteni, hogy megváltásomért haltál meg. Néha oly megerőltető felvenni keresztem, indulni keresztutamon, máskor lelkesen követlek téged. Segíts megértenem kereszthalálod és feltámadásod titkát! Taníts meg engem arra, hogy ne fordítsam el tekintetemet rólad akkor sem, amikor szenvedéstől gyötört arcodat mutatod nekem, s add, hogy meglássam dicsőségtől ragyogó arcodat! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

  • 2013. február 23. – Szombat (Mt 5,43-48)
    Posted in: Elgondolkodtató

    A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Hallottátok a (régi) parancsot: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket! Imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszakra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!”
    Mt 5,43-48

    Elmélkedés

    Jézus magasra helyezi a mércét, amikor a szeretet parancsáról beszél, és azt mondja, hogy még ellenségeinket is szeretnünk kell. Az Isten iránti és az embertársak iránti szeretetet értjük és elfogadjuk. Ha megtapasztalom Isten szeretetét és minden jót, ami ér életem során ennek tulajdonítok, akkor szívemben felébred a vágy, hogy szeretettel viszonozzam jóságát. Az is világos számunkra, hogy az embertársainkkal való kapcsolatokat nem mérgezhetjük meg a szeretetlenséggel, csak úgy juthatunk egymáshoz közelebb, ha szeretetben élünk.

    De miért szeressük azokat, akik ellenségesek velünk? Kétségtelen, hogy Jézus tanításának egyik valódi újdonságával állunk itt szemben: a szeretet gyakorlásában nem állhatunk meg félúton, hanem itt is a tökéletességre kell törekednünk. Nem zárhatunk ki tehát senkit a szeretetből. Még az sem lehet erre ok, hogy valaki gyűlölettel, ellenségesen viselkedik velünk. Isten lényege a szeretet, ez köti össze és élteti az isteni személyeket, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Ez a tökéletes szeretet árad ki felénk, emberek felé. Isten nem zárja ki szeretetéből a bűnösöket. Nem tagadja meg szeretetét azoktól, akik elfordulnak tőle, és azt képzelik, hogy életük Isten nélkül és az ő szeretete nélkül is boldog lehet.

    Az ellenség szeretete tanúságtétel részünkről, amely sokszor érthetetlen a világ számára, de talán gondolkozásra késztet sokakat. Törekedjünk a tökéletességre a szeretet gyakorlásában mindenki iránt! Törekedjünk arra, hogy Isten szeretetének tanúi legyünk!

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Istennek Igéje, én Uram taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek: hogy úgy szolgáljak, mint megérdemled, adjak számolgatás nélkül, harcoljak, nem törődve a sebekkel, dolgozzak, nem keresve pihenést, teljesen megfeledkezve magamról, nem várva más jutalmat, mint hogy tudom: akaratodat teljesítem.

  • Országos gyűjtés a katolikus iskolák javára
    Posted in: Magyar Egyházi hírek

    A katolikus iskolák javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában február 24-én, a hónap utolsó vasárnapján. Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik egyházunk oktatási-nevelési szolgálatának támogatását.

  • Hálaadó szentmise Budapesten a Szentatyáért (2013. február 24., vasárnap 18 óra)
    Posted in: Magyar Egyházi hírek

    A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak részvételével február 24-én, vasárnap 18 órai kezdettel hálaadó szentmisét mutatnak be a budapesti Szent István-bazilikában XVI. Benedek pápa szolgálatáért. A szentmisén, amelyben hálát adnak az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben a Szentatya apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette, részt vesz Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, valamint meghívást kaptak közjogi méltóságok és a diplomáciai testületek tagjai is. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása. Kérjük a Mindenható Isten áldását Benedek pápa személyére, a Római Egyházra és egész Katolikus Egyházunkra. A Boldogságos Szűzanyának, az Egyház Édesanyjának, Szent Péter és Pál apostoloknak, valamint védőszentjének, Szent Józsefnek közbenjáró szeretetébe ajánljuk Szentatyánk személyét és Egyházunkat. írja a bíboros február 11-én kelt levelében, amelyet XVI. Benedek pápa lemondása kapcsán fogalmazott meg. XVI. Benedek pápa február 11-én, délelőtt 11 órakor bíborosi konzisztórium során jelentette be, hogy lemond péteri szolgálatáról.