Battaplébánia

„Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által.”
Róm 5,5

Abban az időben Jézus ezeket mondta a szadduceusoknak, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.
Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.”
Lk 20,27. 34-38

Elmélkedés

Újjáteremtés és megdicsőülés

„Te kegyelmet mindig osztasz,

feltámadtál, s feltámaszthatsz,

hogyha én is akarom.”

Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett című versében olvashatók e sorok. A versben a költő úgy fogalmazza meg gondolatait, mintha a feltámadt Krisztus sírja mellett tűnődne a húsvéti eseményről, a feltámadásról. S egyben megvallja hitét, hogy Istennek hatalma van feltámasztani, új életre kelteni az embert. Érdemes még idézni a költemény utolsó szakaszát, amelyben az a gondolat fogalmazódik meg, hogy feltámadásunk által utolérjük Krisztus Urunkat a mennyország kapujában:

„Mert az égi útnak elve:

kúszva, vérzőn, énekelve,

portól, sártól piszkosan

menni mindig, biztosan…

S kopjék térdig bár a lábam,

tudom, az ég kapujában

utolérlek, Krisztusom!”

Katolikus hitünk egyik legfontosabb eleme, a feltámadásba vetett hit témája kerül elő a mai evangéliumban. Hiszek-e Krisztus feltámadásában? Hiszek-e abban, hogy Isten minden embert, engem is feltámaszt az örök életre?

A mai evangéliumban olyan emberekről olvastunk, akik nem hittek a feltámadásban. A szadduceusok vallási csoportjához tartozók azért nem fogadták el a feltámadás tanát, mert arról nincs szó a mózesi könyvekben. Nézetük, álláspontjuk igazolása érdekében vitába szállnak Jézussal. Jézus felel a vitát kezdeményezőknek s válaszában Istent az élők Istenének nevezi. Ábrahámra, Izsákra és Jákobra hivatkozik, akik a szadduceusok szemében is tekintélynek számítottak. A Szentírás tanítása szerint Isten ad életet minden teremtményének, köztük az embernek is. Ő a földi életnél is nagyobbat akar adni az embernek: az örök életet a feltámadás által. Ha életünket neki ajánljuk fel, akkor halálunk után is vele fogunk élni.

Még a keresztény katolikusok között is akadnak olyanok, akik nem hisznek a feltámadásban. Jézus feltámadásában még talán igen, de az ember feltámadásában már nem. A túlvilágot egy kitalált történetnek tartják, amivel az Egyház akarja megvigasztalni azokat, akik sok nehézséggel küzdenek földi életük során. Ők napjaink szadduceusai.

Jézus Krisztus feltámadása, amelyet évente húsvétkor ünneplünk meg, hitünk legnagyobb igazsága. Az Úr feltámadásának lényeges jele az üres sír. Először az asszonyok, majd a sírhoz siető apostolok találják üresen azt a sziklasírt, ahová a keresztről való levételt követően Jézus testét elhelyezték. A húsvéti beszámolók másik fontos eleme Jézusnak, a Feltámadottnak a megjelenése. Az Úr megdicsőült testben mutatja meg magát.

E találkozások hitet ébresztenek az apostolokban. E találkozások olyan mély lelki változást eredményeznek, ami megmagyarázhatatlan az Úr feltámadása nélkül. A feltámadás után a jézusi közösség tagjainak magatartásában rendkívüli fordulat következik be. Az apostolok bátran kiállnak a nagy nyilvánosság elé, és arról tanítanak, hogy a keresztre feszített Jézus él, Isten feltámasztotta őt a halálból. És ettől még akkor sem tágítanak, ha bántalmazzák vagy megölik őket. Krisztus feltámadását hirdetik, mert megtapasztalták a feltámadást, találkoztak a Feltámadottal.

A feltámadás mindennél jobban tanúskodik Isten emberek iránti szeretetéről. Isten szeretetből teremtette meg az embert, neki köszönhetjük életünket. Isten szeretetből küldte el Fiát, Jézust a világba, hogy megváltson és üdvözítsen minket. Isten, aki nap mint nap sokféleképpen megmutatja szeretetét irántunk, hogyan engedhetné, hogy életünk a semmibe vesszen? Ő az életre teremtett minket és mindannyiunkat az örök életre hív. A feltámadás a halál legyőzése. A feltámadás testünk újjáteremtése és megdicsőülése. A feltámadás Isten ajándéka.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mennyei Atyánk! Jézus feltámadása nyújtja nekünk a reményt, hogy mi is feltámadunk az örök életre. A halál könyörtelen tényével szembesülve könnyen azt gondolhatom, hogy az életnek ezzel vége. Te új életet adtál Fiadnak, Jézusnak, akit húsvétvasárnap hajnalra feltámasztottál. Hisszük, hogy új életet adsz majd nekünk is, amikor feltámasztasz minket az örök életre. A feltámadást követően találkozhatunk veled, az örök szeretettel. Uram, hiszek a feltámadásban, hiszek az örök életben. Neked ajánlom az életem, hogy veled élhessek majd örökké a mennyei boldogságban. Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!

Hármas jubileum és Prohászka Emlékest a rászoruló családok javára.

Hármas jubileum: Prohászka Ottokár püspök születésének 155 éves, a templom megáldásának 80 éves és felszentelésének 55. éves évfordulója.

„Kedves családok éljetek hittel és egyszerűséggel, mint ahogy a szent család élt! Én itt, Székesfehérváron hozzáteszem, mint az első magyar szent család!”.

Három módon viszonyulhatunk a negatív érzéseinkhez. 

Ha  eljut az ember oda, hogy végső soron mi is okozza a negatív érzést, akkor már jó úton van ahhoz, hogy megszabaduljon tőle, kevésbé legyenek negatív érzései, könnyebb legyen helyben megbírkózni velük.

Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.”
A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
Jn 2,13-22

Elmélkedés

Ma a Lateráni Szent János-bazilika felszentelését ünnepeljük. Ez a Rómában található bazilika a pápa székesegyháza, valamint „a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje.” A bazilika a IV. század elején épült, I. Szilveszter pápa szentelte fel a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére. Később Keresztelő Szent Jánost és Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánították. Jelentőségét tekintve egyedül a vatikáni Szent Péter-bazilika előzi meg. A Lateráni-bazilikát tartjuk az első nyilvános keresztény templomnak, hiszen amikor a császár a milánói rendeletben engedélyezte a keresztény vallás szabad gyakorlását, ebben a templomban ünnepelték először nyilvánosan a szentmisét. Korábban a föld alatti katakombákban és magánházaknál gyűltek össze a keresztények az Eucharisztia ünnepére. A bazilika magyar vonatkozása, hogy egyik mellékhajójában II. Szilveszter pápa sírja fölött egy márvány domborművön két jelenet van: a felső részen a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolatát kifejező Szent István és Szent László király látható, alatta pedig az a jelenet, amikor a pápa átadja a Szent Istvánnak szánt királyi koronát az Asztrik apát vezette magyaroknak.

Az ünnep evangéliumában Jézus saját testének lerombolásáról és annak felépítéséről beszél: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” (Jn 2,19). A beszéd jelentőségét mutatja, hogy ezeket a szavakat idézik vádlói a főtanács előtt kihallgatása során (vö. Mt 26,61) és a kereszt alatt is ezzel gúnyolják az arra járók (vö. Mt 27,40). Az ószövetségben a jeruzsálemi templom Isten jelenlétének a helye volt. Ezt a szerepet veszi át a feltámadással Jézus teste. A feltámadt Krisztus révén Isten jelen van a világban. A templom, minden templom az Istennel való találkozás helye.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk téged, amely mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk hozzád, amely örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngeség, ahol a szép angyalok színről színre jutnak és dicsérnek téged.

Magyar nemzetünk Istenhez fordulásáért, megtéréséért engesztelünk.

A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum az István, a szent király című kiállítása még december 11-ig látogatható.

Fiatalos reflexió Istennel, a többi emberrel és az önmagunkkal való kapcsolatunkról.