Lehetséges a betegségek diagnosztizálása és a káros sugárzások mérése ingával?
A természetgyógyászok gyakran használják az ingát diagnosztikai célból. Azt állítják: Az inga tudja, az inga sosem hazudik. Egy reikis ismerősöm pl. az egyik szomszédról azt ingázta ki, hogy káros sugárzásban fekszik és agydaganata van. Azóta eltelt két év, és ennek szerencsére semmi jele.
Dr. Frederick Heide (Pennsylvania State University) tanulmányozta az úgynevezett „relaxáció okozta szorongás” (RIA) tüneteit. Ezek lehetnek: pánikroham, izzadás, szívdobogás, görcsök, furcsa bizsergés, kontrolálatlan nevetés és könnyek.
A RIA súlyos…
Dr. Frederick Heide (Pennsylvania State University) tanulmányozta az úgynevezett „relaxáció okozta szorongás” (RIA) tüneteit. Ezek lehetnek: pánikroham, izzadás, szívdobogás, görcsök, furcsa bizsergés, kontrolálatlan nevetés és könnyek.
A RIA súlyosbíthatja az egészségi állapotot olyan esetekben, mint például a skizofrénia, depresszió, asztma, vérző fekélyek. A meditáció közben az agy egy szerotinon nevű anyagot termel. Dr. Solomon Snyder (Neuroscience at Johns Hopkins University) szerint ennek túlzott mértéke a felelős a RIA tüneteiért.
Az autogén tréningről már máskor is kérdeztek, s már akkor se tudtam válaszolni. Hozzászólásomat két részre osztom: egy szubjektív és egy objektív részre.
SZUBJEKTÍV FELVONÁS
Tóalmási plébános koromban igen rossz alvó voltam, s valaki javasolta a módszeres relaxációt. Este nekiláttam az autogén elalvásnak. Ez valahogy így zajlott:
Az autogén tréningről már máskor is kérdeztek, s már akkor se tudtam válaszolni. Hozzászólásomat két részre osztom: egy szubjektív és egy objektív részre.
SZUBJEKTÍV FELVONÁS
Tóalmási plébános koromban igen rossz alvó voltam, s valaki javasolta a m…
Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Jézus feléje fordult, és megfelelt neki: „Képmutatók! Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?” Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.
Lk 13,10-17
Elmélkedés
A holnapi naptól kezdve Jézus Isten országáról szóló példabeszédeit olvassuk a hétköznapi evangéliumokban. Ezeket a példabeszédeket vezeti be a 18 éve beteg asszony meggyógyítása, amely a gyakorlatban mutatja be Isten országának eljövetelét és megvalósulását. Jézus tehát egy csodával először bemutatja, szemlélteti, hogy Isten országa elérkezett, s csak ezt követően kezd el tanítani erről az országról. Jézus egy asszonnyal, egy nővel tesz csodát. A nők abban a korban ki voltak zárva a zsinagógai istentiszteletből, vallási kérdésekben nem nyilváníthattak véleményt. Jézus azt mutatja, hogy az ő országában mindenki részesedhet az isteni jótéteményekből.
A gyógyítással és a kegyes cselekedettel egyúttal rámutat a szombat megtartásának lényegére is. A zsidó törvények szinte mindent megtiltottak a nyugalom napján. Szombaton nem volt szabad sem jót, sem rosszat tenni, és még a gyógyítás is munkának számított. Jézus szerint a szombati nap megszenteléséhez szorosan hozzátartozik az irgalmasság gyakorlása. Nem kell tehát ezen a napon megtiltani a jócselekedeteket, hanem éppen ezek megtételére kell ösztönözni az embereket.
A mi vasárnapunkhoz, a keresztények feltámadás ünnepéhez és minden napunkhoz hozzátartozik rászoruló embertársaink megsegítése. Ha ezt tesszük, örvendezni fog a világ, amely az irgalmasság cselekedeteit látva Isten jelenlétét tapasztalhatja meg.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Az Úristen vezesse békében, növelje egységben és tartsa meg épségben az egész földkerekséget. Nyerje meg tanításának a nemzeteket és a hatalmasságokat, nekünk pedig adja meg, hogy békés nyugalomban éljünk és dicsőítsük a mindenható Atyaistent. Mindenható örök Isten: isteni dicsőségedet Krisztus Urunkban minden népnek bemutattad. Őrizd a megváltás művét , hogy Egyházad az egész világon elterjedjen és állhatatos hittel kitartson neved megvallásában. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te fiad által, aki Veled és a Szentlélekkel él és uralkodik, Isten mindörökké.
Szent József, benső életünk tanítómestere, imádkozz érettünk!
Szent József meghitt és folyamatos kapcsolatban és közösségben volt Jézussal és Máriaival az ő oldalukon eltöltött évek során. Ha növekedni akarunk Jézus és Mária iránti szeretetünkben, Szent József bizonyosan sokat segít nekünk.
A napsütötte észak-spanyol Santander tartományban, nem messze Garabandáltól és Lourdes-tól található Limpias. A templom főoltára felett függ egy 300 éves fa feszület. Maga a corpus 2,34 m magas. A Megváltó alakját Pedro De Mena andalúziai szobrász faragta, aki 1693-ban Malagában halt meg. A Megfeszített arca különösen művészi, igen élethűen ábrázolja a haldokló Üdvözítő halálküzdelmét. (Ezért hívják „San-to Christo de la Agonia”-nak.) Felemelkedett mellkassal láthatjuk Jézust, amint ajka az utolsó lélegzetre nyílik és szeme vágyódva az égre tekint.
Abban az időben, amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22,34-40
Elmélkedés
A szeretet válasz
Az ószövetségi időkben a Mózes korában adott tízparancsolaton kívül több száz másik törvény szabályozta a zsidó emberek életmódját, biztosította a vallási és a társadalmi rendet. Mindenki meg volt róla győződve, hogy ezek a törvények Isten akaratának és szándékának a kiegészítései, amelyek megmutatják az embernek, hogy miként kell a mindennapokban Isten akarata szerint cselekedni. A hívő életében tulajdonképpen minden erről szól: hogyan lehet Isten akarata szerint élni. A zsidó emberek meggyőződése szerint a törvény megtartása teszi Isten előtt igazzá az embert, ezért nem szabad semmit elébe helyezni. Ebből a szempontból teljesen jó, helyes szándékkal születtek a különféle törvények, de az évszázadok során olyan szabályok is keletkeztek, amelyek mögött már nem volt fontos az isteni akarat. Sok tisztasági törvény ilyennek számított Jézus korában, s ezt ő szóvá is tette. A kiüresedett törvények megtartása helyett Jézus a szeretetet és az irgalmasság gyakorlását ajánlja, mint olyan cselekedetet, amelyet Isten mindenkitől megkíván.
A mai vasárnap evangéliumában a legfőbb törvényről kérdezik Jézust. Válaszában az Isten és az embertársak felé megnyilvánuló szeretetet nevezi az ember legfőbb kötelességének: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat” (Mt 22,37-39). Ebben a helyzetben szavaival nevezi a szeretetet a legfontosabbnak. De látnunk kell azt is, hogy nem csak beszélt a szeretetről, nem csak szavaival fejezte ki a szeretet elsődlegességét, hanem egész életével, valamint a szenvedés és a halál vállalásával is ugyanezt tette. Jézus szeretetből, az emberek iránti szeretetből áldozta fel magát a kereszten. Az Atya iránti szeretetből és engedelmességből, aki ezt az áldozatot kérte a megváltás érdekében. És az emberek iránti szeretetből, akik megváltásra szorulnak.
Vajon miben találhatjuk meg életünkben a biztonságot, a megnyugvást, boldogságunkat és célunkat? Sokan abban bíznak, hogy a földi gazdagság boldogságot nyújt számukra, de minél többet birtokolnak, annál szegényebbek lesznek lelkileg és érzéseikben is. Mások azt gondolják, hogy a tudás, a megszerzendő ismeretek nyújtanak nekik boldogságot. De itt is csupán szerzésről van szó sok esetben. Ők előbb-utóbb rájönnek, hogy az emberi tudással egy idő után már nem jutnak előbbre. Ismét mások a testi egészséget tartják a legfontosabbnak, ezért aztán a betegségekkel, a szenvedéssel nem tudnak mit kezdeni. A lelki fejlődés útján lassan megtanulhatjuk, hogy akkor lesz boldog az életünk, ha azt szeretetből odaadjuk másoknak.
Sokakban megdöbbenést vált ki az egyházi szóhasználat, miszerint a szeretet parancs. Pedig ez a szóhasználat megfelel a bibliai gondolkodásnak és Jézus is parancsnak nevezi a szeretetet: „Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). Ha valaki úgy gondolja, hogy a szeretet egy külső parancs, ami kívülről kényszeríti őt, akkor aligha lesz képes a helyes szeretetre. A szeretet parancsa esetében másról van szó. A szeretet belülről fakad, mert bennünk él az Isten. Az igazi szeretetben benne van az egész ember, egész értelmünk, minden érzésünk és akaratunk. A szeretet akkor lehet egész életünket átalakító és mozgató erővé, ha annak forrása maga Isten. A szeretet válasz Isten szeretetére, annak az embernek a válasza, aki már megtapasztalta Isten szeretetét.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Kereszthalálod mutatja, hogy mit jelent az élet teljes odaadása, az élet szeretetből való feláldozása. A szeretet mértéke csak a teljesség lehet. Ami ennél kevesebb, az önzés. Ha kevesebbet akarunk adni Istennek, akkor önzőek vagyunk és nem ismerjük a mindent odaadó szeretetet. Amikor a szeretetet gyakoroljuk az sosem önmagunk vagy emberségünk feladása, hanem éppen emberségünk legmélyebb megélése, kifejezése. Segíts, hogy értelmünkkel Isten megismerésére törekedjünk, szívünk minden érzését felé irányítsuk és lelkünk minden idegszálával rá figyeljünk. Add, hogy a szeretet valóban belülről, szívünk és lelkünk mélyéről fakadjon!
Kétféleképpen ébredhet az ember reggel. Vagy így: „Jó reggelt, Isten!”, vagy így: „Jó Isten! Reggel…” Aki így ébred, azt nyomasztja az élet. Értelmetlennek érzi.
Manapság számos irodalmi mű születik az élet értelmetlenségéről. Egyik legtalálóbb kifejezője az a regény, amelyben két gyár áll egy folyó két partján. Az egyikben nagy kőtömböket őrölnek porrá. A kőport hajón átszállítják a másik gyárba, ahol nagy kőtömböket gyártanak belőle. A tömböket visszaviszik az első gyárba, és ez így folytatódik. A mai ember életszemléletének irodalmi ábrázolása ez.
