Battaplébánia

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából. Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
Lk 6,12-19

Elmélkedés

Ki lehet apostol? – tehetjük fel a kérdést a mai evangélium kapcsán. A kérdésre pontos választ kapunk, ha megnézzük, hogyan választotta meg a tizenegy apostol az áruló Júdás helyére a tizenkettediket. Az Apostolok Cselekedetei könyvben Lukács evangélista leírja, hogy olyan személyt keresnek az apostolok, aki János keresztségétől kezdve a mennybemenetelig együtt volt Jézussal útjai során és tanúskodni fog a feltámadásról. Így esik Mátyásra a választás.

Mind Jézus meghívásainál, mind pedig Mátyás megválasztásánál szerepel az imádság és a küldés. A tizenegy apostol is imádkozik, ahogyan Jézus is a tizenkettő kiválasztása előtt, hogy az Atya akarata érvényesüljön. Az lehet apostol, akit maga Isten választ ki erre a feladatra. A kiválasztott személy, aki apostollá válik, küldetést kap. Jézus arra a feladatra választja ki őket, hogy menjenek és hirdessék evangéliumát, és tanúságot tegyenek róla az emberek előtt. Mátyást is erre a feladatra, az evangélium hirdetésére és a feltámadásról való tanúságtételre választják ki. A ma ünnepelt két apostol, a buzgónak nevezett Simon és Júdás Tádé erre a tanúságtételre kaptak meghívást társaikkal egyetemben.

Bennünket is meghív Jézus, hogy legyünk evangéliumának és feltámadásának hirdetői. Meghív, hogy legyünk Jézus apostolai, azaz küldöttei, akik tanúságot teszünk feltámadásáról!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Elveszett juhokként tévelygünk, ki-ki a maga útján; keresd meg gyermekeidet, mert nagyon éhezzük és szomjazzuk a veled való összhang elvesztett paradicsomát. Atyánk és Pásztorunk, fuss elénk, mert nem leljük a pusztából hazavezető utat! Hálát adunk neked, Jézus, hogy gondos anyát rendeltél számunkra; aki tisztára söpri elhagyott hajlékunkat, és engeded nekünk, hogy magunkba szállva megtaláljuk a bennünk elhomályosult világosságot!

Abban az időben Jézus így szólt a sokasághoz: Ha látjátok, hogy nyugaton felhő támad, mindjárt mondjátok: „Eső jön!”, és úgy is történik. Ha déli szél fúj, azt mondjátok: „Hőség lesz!”, és megjön az is. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazság? Amikor ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az úton kibékülni vele, hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé visz, akkor a bíró átad a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vet téged. Mondom neked, ki nem szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az utolsó fillérig le nem fizeted.
Lk 12,54-59

Elmélkedés

Jézus korában, a bibliai időkben még egyáltalán nem létezett időjárás-előrejelzés. De már abban az időben is hasznosak voltak a megfigyelések. Bizonyos égi jelenségekből következtetéseket vontak le, amelyek a közeljövőben várhatóak voltak. Pontosan tudták, hogy a nyugati irányból érkező felhők esőt hoznak, a déli szél pedig hőséget eredményez. Napjainkban komoly technikai felszerelések segítik a meteorológusok munkáját, akik sokszor egészen pontos és egyre pontosabb előrejelzéseket tudnak készíteni. Figyelmeztetéseik nagyon hasznosak például azok számára, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A természetben pihenő, szabadidejüket töltő emberek számára szintén hasznos lehet egy félelmetes vihar közeledésének előrejelzése.

Jézus arról beszél, hogy kortársai a természeti jelenségekből következtetéseket vonnak le, de az idők jeleinek nincs hatása rájuk. Végzetes lehet az, ha valaki nem akar tudomást venni a figyelmeztetésekről és vakon megy előre, hogy megvalósítsa saját elképzeléseit. Vallási életünkben is vegyük észre Isten figyelmeztetéseit, amelyek jelzik számunkra, hogy helyes-e az az út, amelyen járunk. A mai időkben is és minden korban jelek mutatják azt, hogy Isten nem hagyja magára az embert, hanem lehet őt keresni, s meg is lehet találni.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Ó, Istenem, te mérhetetlen szelídség és irgalom, ki ne szolgálna téged teljes szívéből, aki csak egy kicsit is megismerte atyai szeretetedet? Ki ne viselné szívesen igádat, amely nem teher, hanem édes; ki ne hordozná terhedet, amely nem kínos, hanem erőssé tesz? Magad mondottad: Vegyétek magatokra az én igámat, amely könnyű és édes, s így nyugalmat találtok lelketeknek. Igen, Uram, ez a gyümölcse nagy parancsodnak, hogy téged teljes szívünkből szeressünk; ez a szeretet s a neked való szolgálat nemcsak jóvá tesz bennünket, hanem túlontúl boldoggá is!

Bellarmin Szent Róbert

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával.”
Lk 12,49-53

Elmélkedés

Jézus oly erővel hirdette egykor az Isten országáról szóló örömhírt, hogy képes volt lelkesíteni apostolait és tanítványait, s lángra tudta lobbantani sok ember szívét. De még ennél is mélyebb értelme van annak, hogy Jézus azért jött a világba, hogy tüzet gyújtson. Az ószövetségi időkben és Jézus korában is a tűz Isten jelenlétének, dicsőségének és szentségének volt a jele. Isten égő csipkebokorban jelenik meg Mózesnek, tüzes szekéren ragadja el Illés prófétát és tűzoszlop alakjában védelmezi népét a pusztai vándorlás idején. Amikor tehát Jézus tűzgyújtásról beszél, akkor Isten jelenlétére hívja fel a figyelmet. Akarom-e, hogy bennem is égjen Isten jelenlétének lángja?

A beszéd folytatásában szakadásról beszél a mi Urunk, amely akár a családtagok között is keletkezhet. Ennek oka az, hogy egyesek elkötelezik magukat mellette, míg mások szembefordulnak vele. Sok családban manapság is szinte mindennapi viszálykodás tárgya, hogy az egyik házastárs gyakorolja vallását és a gyermekeket is ennek megfelelően igyekszik nevelni, a másik viszont nem él vallásosan. Jézus szavait nyugodtan érthetjük úgy, hogy csupán a családi béke kedvéért nem lehet lemondani a vallásgyakorlatról, a templomba járásról vagy a gyermekek hitre neveléséről. Hiszen, ha valaki ezt tenné, házastársa könnyen mondhatná utána, hogy lám, nem is annyira fontos ez a dolog. Az imádkozás sokat segíthet a helyzet feloldásában, a családi béke megtalálásában.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te mindenkit meghívsz a veled való közösségre és senkit sem zársz ki szeretetedből. Minden embernek felkínálod az üdvösséget és megmutatod, milyen úton érhetjük azt el. Egyedül mi, emberek zárhatjuk ki magunkat azzal, ha elutasítunk téged, megtagadjuk a neked való engedelmességet és semmibe vesszük törvényeidet. Hálásak vagyunk azért, hogy minden embernek, nekünk is és minden embertársunknak megadod a segítséget ahhoz, hogy üdvözüljünk.