Tavasszal a mandulafák virágoztak és jó termést ígértek San Giovanni Rotondóban, néhány nappal később azonban hernyók érkeztek, és felfalták a virágokat.
A gazdák a mandulatermésből éltek egész éven át, így kétségbeesetten próbálták megállítani a hernyók pusztítását. Miután egyedül nem boldogultak, Pio atya segítségét kérték. Ő megnézte a fákat a zárda ablakából, és úgy döntött, hogy megáldja azokat. Ünnepi ruhába öltözött, és imádkozni kezdett.
Az ókori eseményekről olykor többféle hagyomány is él, datálásuk egyes esetekben bizonytalan. Az ábra forrása: serviamministries.com, Magyar Katolikus Lexikon, A szentek élete.
(forrás: christianae blogja)
… amit mindenkinek tudnia kéne
Megdöbbentő, hogy milyen kevés katolikus él a gyónás szentségével – vajon miért? Talán azért veszett ki a szokás, mert korábbi generációknak kötelezővé tették gyerekként a hétről-hétre való gyónást anélkül, hogy elmagyarázták volna a gyógyító erőt, ami benne rejlik. Ők aztán felnőttként abbahagyták a szentség gyakorlását, és gyermekeiket sem buzdították. Az erőltetés helyett sokkal fontosabb lenne érteni, és szívből megszeretni a kiengesztelődésnek ezt a gyönyörű formáját Istennel.
Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott: Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat, akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból. Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.
Jn 17,11b-19
Elmélkedés
Főpapi imájának ma olvasott részletében Jézus az apostolokért imádkozik. Küldetése, munkássága szorosan összefonódik az általa választott apostolokkal, akik az eljövendő Egyház, a krisztusi közösség előképei. Az Úr nekik nyilatkoztatta ki az Atyát és most nekik adja a feladatot, hogy az Atyához való visszatérése után ők tegyenek tanúságot az Atyáról, mintegy folytatván Mesterük munkáját.
Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy Jézus Atyáról szóló kinyilatkoztatásának talán legfontosabb eleme az, hogy Isten irgalmas, megbocsátó. Már önmagában a megváltás ténye, a Megváltó elküldése is az Atya irgalmáról tanúskodik. Hitünknek és vallásosságunknak az az alapja, hogy Isten nem büntetni akar minket, hanem megbocsát. Amikor Jézus új közösséget hoz létre, új vallást alapít, akkor ezt annak tudatában teszi, hogy az ember nem élhet irgalom nélkül. Nem élhetünk, nem remélhetünk anélkül, hogy Istenre, mint megbocsátó Atyára tekintenénk. Elismerjük, hogy megváltásra szorulunk és hisszük, hogy Isten szabadít meg minket bűneink terhétől.
Az irgalomban gazdag Atyáról és a megbocsátásról kell az Egyház közösségének is tanúságot tennie, mert ez a küldetésünk a világban. Isten emberek iránti szeretete az ő irgalmasságában, a megbocsátásában valósul meg. Vezessük az embereket az irgalmas Atyához!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, zárj szíved mélyébe, és ott maradva égess, tisztíts, hevíts, hajlíts és egyszerűsíts szíved kívánsága és igénye szerint.
Teilhard De Chardin
Ebben az exkluzív interjúban Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció új prefektusa őszintén beszél a liturgiai csatákról, a pápa kritizálásáról, az azonos neműek házasságáról, az iszlámról és iszlamizmusról, és arról, hogy Afrika hogyan mentheti meg a Nyugatot.
Isten vagy a semmi című, Nicolas Diat-val együttműködve írt könyvének kiadása kapcsán pár napra Párizsba látogatva, az Aleteia munkatársának, Élisabeth de Baudoüinnak válaszolt az alábbi kérdésekre. Barsi Balázs OFM atya jelenleg dolgozik Robert Sarah bíboros “Isten vagy a semmi” című könyvének magyar fordításán, ezt az interjút is az ő kérésére közöljük honlapunkon. (Juventutem Magyarország honlap. A szerk.)
János apostol által írt Jelenések könyve elég drasztikusan fogalmaz: „De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál”. (Jel 21,8).
Ma, amikor az örmény genocídium kezdetének 100 éves évfordulójára emlékezik a Világ, és emlékezünk mi is, felrémlenek bennünk mindazon szörnyűségek, amelyek a 20. században a Kárpát medencében és környékén történt.
Az írás többször helyett változtatott az interneten, ezért úgy döntöttem, hogy az egészet közreadom. A szerk.
Az abortusz okai
Az okok keresésénél és vizsgálatánál tisztán kell látni, hogy a nőknek nem hobbija az abortusz. Általános tapasztalat, hogy…
Az írás többször helyett változtatott az interneten, ezért úgy döntöttem, hogy az egészet közreadom. A szerk.
Az abortusz okai
Az okok keresésénél és vizsgálatánál tisztán kell látni, hogy a nőknek nem hobbija az abortusz. Általános tapasztalat, hogy a magzatelhajtásra jelentkezők nem saját jószántukból keresik fel a klinikákat, hanem férjük vagy a partnerük nem fogadta el a gyereket. Az abortusz egy nő életében a legnagyobb kudarcot jelenti. A magzatától megválni készülő (kényszerülő) nő megfosztatik az élete teljességéhez vezető lehetőségtől, az élet adásától. Át kell élje a totális elhagyatottság és kiszolgáltatottság állapotát. Az abortusz jogának a „kivívásával” a nők nagymértékben ki vannak szolgáltatva a férfiaknak. A férfiak nagy része Magyarországon úgy érzi, hogy neki semmi köze az abortuszhoz.
„A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.” (Péld 14,30)
Alig két hete voltam tagja egy szakmai egyesületnek, mikor részt vehettem az országos tanácskozásukon. Az egyszerű kitűzőn szereplő nevem nem mondott senkinek semm…
Jézus az utolsó vacsorán tekintetét az égre emelte, és így imádkozott: „Atyám, eljött az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged! Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon. Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egy igaz Istent, és Jézus Krisztust, akit te küldtél. Én megdicsőítettelek téged a földön. A feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem. Atyám, most te dicsőíts meg engem azzal a dicsőséggel, amelyben részem volt nálad a világ teremtése előtt! Kinyilatkoztattalak téged az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem adtad őket. Tanításodat megtartották. Most már tudják, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van. Hiszen én a tőled vett igéket mondtam el nekik, ők pedig elfogadták: megismerték az igazságot, hogy tőled jöttem, és hittel elfogadták, hogy te küldtél engem. Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem értük, akiket nekem adtál. Tieid ők– hiszen a tied mindaz, ami az enyém, és minden az enyém, ami a tiéd –, és én megdicsőültem bennük. Én nem maradok tovább itt e világban, ők azonban a világban maradnak. Én most hozzád megyek.”
Jn 17,1-11a
Elmélkedés
Jézus főpapi imájának szokás nevezni azt a részt, amelyet a következő napokban olvasunk az evangéliumban. Az ima az utolsó vacsorán hangzott el, közvetlenül az apostolokhoz intézett búcsúbeszéd után. Jézus kifejezetten az Atyához szól, hozzá imádkozik, de szavainak fültanúi az apostolok. Korábban Jézus mindig félrevonult, amikor az Atyához akart imádkozni, az ő Atyjával akart beszélni. Előfordult, hogy az egész éjszakát imádságban töltötte, de ennek nem voltak sem az apostolok, sem a tanítványok, sem más emberek a tanúi. Most viszont az általa választottak jelenlétében imádkozik, tehát akarja azt, hogy övéi hallják imáját.
Az ima fontos teológiai kijelentést tartalmaz arról, hogy Jézus az Isten Fia. Az Atya Fiának tekinti magát, aki küldetésének hűséges és engedelmes teljesítésével, azaz a szenvedés és a halál vállalásával dicsőséget szerez az Atyának. A Fiú azt kéri az Atyától, hogy önfeláldozása után az Atya is dicsőítse meg őt. Itt a feltámadásra kell gondolnunk, pontosabban a feltámasztásra, mint az Atya cselekedetére.
Jézus imádsága annak mintája, ahogyan az Atyához imádkoznunk kell. Úgy tekintünk Istenre, mint szerető és gondviselő Atyánkra, akihez bátran fordulhatunk kéréseinkkel. Főként akkor, ha keresztény életünk dicsőséget szerez Istennek.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Jézus Krisztus, Te a világ világossága, Te vagy az út, amelyen ma járok. Te vagy az igazság, amely vezet. Te vagy az élet, amelyet megtalálok. Add nekem szeretetedet, hogy mindenben megtaláljalak.
Jörg Zink
