Battaplébánia

Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.”
Mk 1,12-15

Elmélkedés

A pusztában

Az első nagyböjti vasárnap evangéliuma Jézus megkísértését állítja elénk. Idén a Márk szerinti változatot olvassuk, amely néhány mondatban említi meg csupán az eseményt. Mit tudunk meg ebből és milyen üzenetet közvetít számunkra ez az esemény?
A leírás így kezdődik: „A Lélek kivitte Jézust a pusztába” (Mk 1,12). A harmadik isteni személyről, a Szentlélekről van itt szó, aki arra ösztönzi Jézust, hogy a pusztába menjen. A szentírásmagyarázók fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy nem erőszakos ösztönzésről, kényszerítésről vagy kiűzésről van itt szó, hanem arról, hogy mindaz, ami Jézussal történik, az Isten akarata szerint és nem annak ellenére történik. A Szentlélek célja az, hogy megkeresztelkedése után és nyilvános működésének megkezdése előtt Jézus felkészülhessen küldetésére. A pusztaság a bibliai hagyományban az Istennel való találkozás helye, ahol a külvilág zavaró hatásai nem vonják el az ember figyelmét. Itt valóban Istenre lehet figyelni. A puszta ugyanakkor az emlékezésnek a helye is, mivel felidézi Isten múltbeli tevékenységeit. Erre utal a következőkben a negyvenes szám. Jézus negyven napig tartózkodik a pusztában, miként az Egyiptomból való szabadulást követően a választott nép negyven évig vándorol a pusztaságban. Isten nem hagyta magára a népet, hanem vezette őket, gondoskodott számukra élelemről és ivóvízről. A puszta ebben az értelemben az isteni gondoskodás megtapasztalásának a helye. A Márk szerinti leírásban is szerepel, hogy „angyalok szolgáltak” Jézusnak, azaz Isten az ő szolgái által gondoskodott róla.

Miközben Jézus a pusztában Istenre figyel, hozzá imádkozik és felkészül hamarosan kezdődő fellépésére a nép körében, megjelenik a sátán, megkísérti őt, azaz el akarja szakítani Istentől és el akarja őt téríteni küldetésétől. A gonosz velünk is pontosan ezt szeretné tenni. A kísértések elutasításában Jézus példája segít minket, valamint a böjt és az imádság, amely vallásos gyakorlatok a nagyböjti időszakot különösen is jellemzik.

A testi megtartóztatással, a böjtöléssel kifejezem Istenre utaltságomat, azt, hogy nélküle semmit sem tehetek. Rá vagyok utalva az ő segítségére, mert életem keresztjének hordozása nem könnyű számomra. Ezt az alapvető irányultságomat, vágyamat erősítem meg akkor, amikor az imádság által szavaimmal és gondolataimmal is kifejezem kéréseimet, elmondom azokat Istennek. Mivel az imádság nem csupán a gondolatok szintjén történik, ezért érdemes odafigyelnem a testtartásomra, amely az összeszedettséget segíti az ima során. A letérdelés vagy állás, a kezek összekulcsolása vagy kitárása az ég felé azt jelzi, hogy testemmel-lelkemmel Isten felé fordulok. A gőgnek, a követelőzésnek, a büszkeségnek vagy az érdemekre való hivatkozásnak nincs helye az imában, de annál inkább az alázatnak.

Amikor vállalom a böjtöt, az önmegtartóztatást, akkor Istenre, az ő gondviselésére bízom magam. Hiszem, hogy vigyáz életemre, megadja mindazt, ami testi fejlődésemhez és lelki növekedésemhez szükséges. Isten segítségével minden kísértést legyőzhetek.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A nagyböjt elején veled megyünk a pusztába, amelynek csendjében Istenre találhatunk. Emberi szándékainkat, vágyainkat és akaratunkat most félretesszük, mert egyedül Istenre akarunk figyelni, az ő szavát akarjuk meghallani. Isten jelenléte átalakítja életünket, megújulást, újjászületést hoz számunkra. Az ő jelenléte megerősít minket keresztény küldetésünkben. Urunk, taníts minket arra, hogy észrevegyük Isten gondviselő szeretetének és megbocsátó irgalmának jeleit életünkben!

XII

„Mélyen Tisztelt Uraim, íme egy csoda, ami a szabadulás rózsafüzére által történt velem. Összevesztem a vőlegényemmel, miután kétszer egy másik nővel ment el valahova. Nagyon fájt, de meg kellett szakítanom kapcsolatunkat. Olvasni kezdtem a szabadulás rózsafüzérét, és alig telt el egy hét, ő visszajött hozzám, még több szeretettel és megváltozva. Az Úr meghallgatott engem.

Igen, az abortusz gyilkosság – ezt nem akármilyen szaktekintélytől tudjuk meg. Czeizel Endre genetikus az itt megtalálható videóban elmondja az álláspontját.

Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?” Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!”
Lk 5,27-32

Elmélkedés

Az elmúlt napok böjtölésről szóló gondolataihoz új szempontot ad a mai evangélium. Jézus kijelenti: a bűnösöket jött hívni, hogy megtérjenek. A kijelentés előzménye Lévi (Máté) meghívása. Egy vámosról van szó, aki a közvélemény szerint bűnös volt, az idegen, elnyomó, római hatalom kiszolgálója. A vámszedők, az adóbehajtók köztudottan becsapták az embereket, hogy így nagyobb haszonra tegyenek szert. Jézus ezt a mindenki által megvetett, lenézett embert hívja meg, mégpedig nem azért, hogy jóváhagyja bűnös cselekedeteit, hanem hogy kiszólítsa őt bűnös életéből.

A nagyböjti időszakban Isten minket is kiszólít korábbi, bűnös életünkből. Felszólít, hogy kezdjünk új életet. Ez az időszak és maga a böjtölés is megtérésünket, lelki újjászületésünket szolgálja. Itt megértjük, hogy a böjt az egész ember, a test és a lélek sóvárgása Isten után, a bűnös ember vágyakozása a megváltó Isten felé. Böjtölésemmel elismerem bűnösségemet és kifejezem készségemet a megtérésre. Böjtölésemmel kifejezem, hogy Istentől várom a szabadítást, a megváltást, a felemelkedést, az újjászületést. Egész testemmel és lelkemmel kiáltok a mélységből, az erőtlenségből, a tehetetlenségből, a sebezhetőségből, a bűnös élet sötétségéből Istenhez, hogy teremtsen újjá. Lelkem bűnök okozta sebeit egyedül Isten képes begyógyítani.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Szentséges Atyánk, szenteld meg életünket! Kísérj minket hatalmaddal, hogy tanúsíthassuk: Te, aki mindenek forrása vagy, egyedüli forrása vagy a szeretetnek és a szabadságnak. Köszönjük neked az Istennek szentelt élet ajándékát, mely a hitben téged keres, s a maga egyetemes küldetésében mindenkit arra hív, hogy a Hozzád vezető utat járja.

Az idegtudomány bebizonyította, hogy a pornó a férfiak agyát gyerekessé teszi. Komolyan.

Kétszáz évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban, ha azt mondtad, hogy elmész egy „úri klubba”, akkor ez egy privát, felső osztályú létesítményt jelentett, ahol meg lehetett pihenni, olvasni, társasjátékot játszani, lehetett étkezni és pletykálni másokkal. Ma az USA-ban, ha azt mondod, hogy elmész egy „úri klubba”, azt feltételezik, hogy fizetsz azért, hogy sztriptízt láss egy gyengén megvilágított bárban.

A vágytól, hogy megbecsüljenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy szeressenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy népszerű legyek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy fölemeljenek, – szabadíts meg Jézusom!
A vágytól, hogy tiszteljenek, – szabadíts meg Jézusom!

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”
Mt 9,14-15

Elmélkedés

Az ószövetségi idők zsidó hagyományában a böjt megtartása kétféle célt szolgált. Egyrészt akkor hirdettek az egész nép számára böjtöt, amikor valamilyen veszélyben Istenhez fordultak segítségért és imádságukat a böjtöléssel akarták megerősíteni. Másrészt a böjt bűnbánati cselekedet volt, a bűnösség elismerése és kifejezése annak, hogy vissza kívánnak térni Isten törvényeinek útjára. E kétféle vonatkozás a zsidó gondolkozásban szorosan összetartozott: a népet azért éri valamilyen csapás vagy fenyegetés, mert bűnös és nem él az Istentől kapott törvények szerint. Ha tehát a böjt megtartásával közelednek Istenhez, el fog múlni a veszély.

Jézus és a későbbiekben a keresztény gyakorlat új értelmet ad a böjtölésnek, amely túlmutat a korábbi nagyonis gyakorlatias, haszonelvű szempontokon. „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?” (Mt 9,15) – teszi fel a kérdést Jézus a mai evangélium szerint, amikor Keresztelő János tanítványai nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem tartanak böjtöt, holott ők és a farizeusok tanítványai is megtartják a böjti szokásokat. Az Úr szemében tehát a böjt szomorúságot, gyászt jelent, aminek véleménye szerint most, amíg ő a világban van, nincs itt az ideje. E ponton nyer valójában új értelmet és mély lelki tartalmat a böjt: már nem a gyász és a szomorúság kifejezése és nem csupán segélykiáltás Isten felé, hanem a várakozás kifejezése. Böjttel várjuk az Urat, a vele való találkozást.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Istenem, szívből bánom egész életem minden vétkét, mert ezzel rászolgáltam büntetésedre; mivel hozzád, legnagyobb jótevőmhöz hálátlan voltam; különösen pedig azért, mert téged, végtelenül jó Istent ezáltal megbántottalak!

Ígérem, hogy életemet megjavítom, és többé nem akarok vétkezni. Jézusom, add ehhez kegyelmedet!

Egy pszichológus, Miriam Grossman kifejtette aggasztó véleményét a legújabb filmsláger, A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban.

A szürke ötven árnyalatával kapcsolatban semmi sem szürke, hanem fekete. Hadd magyarázzam meg.

Olyan embereknek segítek, akik belül összetörtek. Nem úgy, mint az orvosokat, akik röntgensugarakat használnak és vérvizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy kiderítsék miért fáj valakinek valami, engem azok a sebek érdekelnek amik láthatatlanok. Kérdéseket teszek fel, és nagyon figyelek a válaszokra. Így állapítom meg, hogy az ember aki elöttem ül, miért „vérzik”.

Egy férfi élete örökre megváltozik, amikor felfedezi: mindent fel kell adnia ahhoz, hogy értékelje azokat a dolgokat, melyek valóban fontosak az életben. 

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Gal 6,9)

Megfordultam az ágyban, fülemre húztam a takarót, és odapillantottam az ébresztőóra világító számlapjára. Nagyon fáradt voltam, de képtelen voltam elaludni. Véget nem érő rohamban száguldtak a gondolatok az agyamban, egyik kérdés törtetett a másik után. Észre se vettem, megint eltelt egy óra, és az álom messze volt.