A társadalomban minden egyre jobban köznapivá válik. Láttam embereket bevásárolni saját pizsama nadrágban és szőrös papucsban. Voltam világszínvonalú klasszikus zenei koncerteken, ahol az emberek pálmafás ingbe és farmerba öltöztek.
Tény, hogy nehéz…

Három évvel ezelőtt került ki egy zöld doboz a Munkácsy Mihály utcai Irgalmasrendi Kórház kerítésére. Egy mindig nyitva lévő,  postaládához hasonlító adományszekrényről van szó, ahová bárki bármikor betehet és kivehet élelmiszert. Az ötlet és a megvalósítás a pécsi Irgalmasrend papjának, Morvay Imre Pio atyának köszönhető, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a jó példa országszerte terjed. 

„Van-e valaki, aki megveti e szerény kezdet napját?” (Zak 4,10a)

Napjaimat mosott ruhák fogják keretbe. Tiszta fehérnemű- és hajtogatni való pólókupacok, párosítatlan zoknicsomók,            gyűrött nadrágok hegyei. Fejre állított kosarakkal volt tele a nappali padlója, mintha asztalkák volnának egy készülődő gyerekzsúrhoz. Ám nem igazán voltam zsúrhangulatban. Kortyolgattam önsajnálatom mély kútjából. Kimerült vagyok. A csüggedés hangja a szívemben elnyomja az igazságot, amit hiszek.

Abban az időben Jézus a Szentlélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett.
Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak.

Lk 4,14-22a

Elmélkedés

Programbeszéd. Politikusok, intézményvezetők, vállalatirányítók által napjainkban használt műfaj. A programbeszédben az említett személyek elmondják a választóknak vagy a dolgozóknak, milyen terveik vannak, a jövőben mit szeretnének megvalósítani. Főként akkor lehet fontos az ilyen jellegű beszéd, ha új vezető kerül valamely intézmény, társaság, szervezet élére. Programbeszédet azzal a szándékkal mond valaki, hogy megszerezze az emberek bizalmát, megnyerje őket saját elképzelései megvalósításához.

Kissé más értelemben, de tulajdonképpen Jézus is programbeszédet mond a názáreti zsinagógában, erről szól a mai evangélium. A jelenetből megtudhatjuk, hogy mi Jézus küldetése. Ezzel kapcsolatban két elemet vizsgáljunk meg! Elsőként a Szentlélek jelenlétére figyeljünk, aki Jézus minden tevékenységénél ott van, s ezt Lukács evangélista igyekszik is mindig hangsúlyozni. Jézus a Lélek erejével kezdi meg nyilvános működését, végzi küldetését, s mennybemenetele után elküldi a Szentlelket az általa alapított közösség, az Egyház számára. Másodikként azt emeljük ki, hogy az örömhír hirdetése, a foglyok szabadulása, az elnyomottak kiszabadítása, a betegek gyógyítása, mind-mind az isteni irgalmasság kézzelfogható jelei, olyan cselekedetek, amelyek végzésével a mi Urunk megbízta minden követőjét.

Mindkettő esetében nem csak Jézus személyes küldetéséről van szó, hanem az Egyház küldetéséről is. Programbeszédével Jézus kijelöli az én feladatomat, az én küldetésemet is. Mit teszek azért, hogy mindez megvalósuljon, beteljesedjen bennem?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.

IV. Vétkek a VI. és IX. parancs ellen

A keleten utazó zarándok a Jordán-folyó mentén délfelé haladva – kisebb tengernek is beváló – nagy tavat ér. Ez a csendes és mély víztömeg halottként terül el magas és kopár sziklapartjai között. Vidékén ember nem lakik, de még a néma halnak sincs benne semmi nyoma, pedig elég helyre találna benne.

A tó vize élvezhetetlenül keserűen fanyar s inkább szomjan pusztul minden élő lény, semhogy abból innék. Ha megízleled, mintha csak darázs csípte volna meg nyelvedet.

2014. október 20-án Drezdában 350 ember vonult az utcán, akik transzparenst tartottak magasba, amin ez állt: Pegida. Nem sokan tudták akkoriban, hogy kik és miért kiáltanak, hiszen Németországban kényes a társadalom a szólásszabadságra. Ugyanakkor van egy sokféleképpen feldolgozott 20. századi történelmük, amelynek kliséi meghatározóak a társadalmi csoportokhoz való viszonyulásra.

A két éven alatt elkészült filmet a világ sok országában bemutatták, 39 filmfesztiválon válogatták be a döntőbe és 29 alkalommal díjat is kapott.

Miután Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait, hogy szálljanak a bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg ő hazaküldi a tömeget. Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel – ellenszelük volt ugyanis –, az éjszaka negyedik őrváltása idején, a vízen járva feléjük indult. El akarta kerülni őket. Amikor meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, hogy kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és így szólt: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.
Mk 6,45-52

Elmélkedés

A vizenjárás eseményét Márk evangélista azzal a szándékkal jegyzi le, hogy Jézus istenségét igazolja. Aki ilyenre képes, azaz nem vonatkoznak rá a természet törvényei, az valóban Isten.

Mai elmélkedésünkben mégse kifejezetten ezzel foglalkozzunk, hanem inkább figyeljünk az erre adott emberi reakcióra, válaszra, vagyis az apostolok viselkedésére. A víz tetején járó és el nem süllyedő Jézus látványa rendkívül erős érzelmeket váltott ki a bárkában evező tanítványokból, mégpedig nem csak néhányukból, hanem mindannyiukból. Először kísértetnek vélik a különös alakot, majd kiabálni kezdenek félelmükben és rémület tölti el őket. Miután Jézus megszólítja őket, elcsendesíti a szelet és beszáll a bárkába, ők továbbra is „magukon kívül vannak a csodálkozástól” (Mk 6,51), mert szívük érzéketlen. Ezeket az érzelmi megnyilvánulásokat nem nevezhetjük pozitív válasznak arra, hogy Mesterük éppen isteni hatalmát mutatja meg előttük. Pozitív reakciónak azt mondhatnánk, ha megvallanák, hogy hisznek az Úr istenségében. Ugyanakkor természetesnek kell tartanunk, hogy az Istennel való találkozás első pillanatban félelmet válthat ki az emberből, amely később alakulhat át tiszteletté és szeretetté. A kezdeti csodálkozást a későbbiekben a Jézusban való hit válthatja fel.

Hogyan válaszolok arra, amikor megtapasztalom Isten közelségét, jelenlétét? Elindulok-e Jézus jobb megismerésének útján, a lelki fejlődés útján?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg. Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük jelenlétedet

Hogyan tegyem tutira tönkre a házasságomat? Matt Fradd ausztrál pornográfia ellenes aktivista ad egy jó tippet…

„Egy nagy Ámennel feleljetek, ha egyetértetek azzal, hogy a nők a Föld legszebb teremtényei!” – harsogó Ámen a válasz Matt kérdésére. „Alleluja. Ez jó hír nekünk, férfiaknak! Van valami lenyűgöző és lebilincselő számunkra a nőkben, és a női testben…”

„Mégis, a nőiség ma brutális támadás alatt áll” – folytatja előadását a huszonéves, éppen apává lett szónok.