Galgóczy Erzsébet életrajzából (1)
Posted in: Elgondolkodtató
Az egyetlen ismert magyar stigmatizált a szolnoki Galgóczy Erzsébet. A szerk.
1. rész: A puha fészek
Így ír magáról: „Még kétéves koromban sem tudtam járni. Azt mondták, hogy angolkóros vagyok. Születésemtől kezdve mindig beteges voltam. Édesanyám nagyon sokat aggódott értem és sok anyagi áldozatot hozott, hogy fölerősödjem. Mikor végre megtanultam járni, gondatlanságból ottfelejtett lúgkövet ittam és nemsokára eltört a bal lábam. Ez megint hosszú hónapokra ágyhoz kötött és fokozta Édesanyám aggodalmát.
Az önvizsgálat nehéz dolog. Nehéz tükörbe nézni, nehéz szembenézni a valósággal, főleg lelkünk állapotával. Egyszer azt mondta nekem egy lelkileg gyengébb ismerősöm: „Az igazsággal ölni lehet!” Én elcsodálkoztam ezen, mert úgy tudtam, hogy az igazság szabaddá tesz ( Jn 8:32) és életet ad (Jn 14:6).

Ha azt akarod, hogy lelkedben igazi áhítat legyen és az istenes dolgok után való vágy és Isten szeretete benned erősödjék, akkor tisztísd meg lelkedet minden földies vágytól és kívánságtól; vedd ezeket mind semmibe.
Előkerült egy régi levelem, melyet több mint 10 éve küldtem el a Természet Világa szerkesztőségének Hraskó Gábor egyik írásával kapcsolatban. Ma kissé átfogalmaznám, de talán érthető ebben a formában is. Maga a cikk 





