Exkluzív interjú dr. Joseph Nicolosival

2013 második felében jelent meg magyar nyelven dr. Joseph Nicolosi amerikai keresztény pszichiáter könyve, „Szégyen és kötődésvesztés – A helyreállító terápia gyakorlata” címmel (Harmat, 2013, Budapest), amelyben a férfi homoszexuálisok gyógyításában szerzett 25 éves tapasztalatáról számol be. A könyv dr. Roska Péter atya és dr. Héjja Anna Margit pszichiáter, domonkos szerzetesnővér szorgalmazására, dr. Buda Béla pszichiáter ajánlásával jelent meg mint egyetlen magyar nyelvű könyv ebben a fontos témában.

Frissítve (2019): Megszüntette Nicolosi minden könyvének forgalmazását az Amazon cég – nem bírta tovább az LMBT közösség nyomását. A szerk.
Exkluzív interjú dr. Joseph Nicolosival
2013 második felében jelent meg magyar nyelven dr. Joseph Nicolos…

Abban az időben Jézus így szólt a sokasághoz: Ha látjátok, hogy nyugaton felhő támad, mindjárt mondjátok: „Eső jön!”, és úgy is történik. Ha déli szél fúj, azt mondjátok: „Hőség lesz!”, és megjön az is. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazság? Amikor ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az úton kibékülni vele, hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé visz, akkor a bíró átad a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vet téged. Mondom neked, ki nem szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az utolsó fillérig le nem fizeted.
Lk 12,54-59

Elmélkedés

Az emberek egymással való kapcsolataikban különféle jeleket használnak. Maga a beszéd és az írás is ilyen jelnek számít. A jelek nem feltétlenül titkos dolgok, de csak az érti meg őket, aki ismeri jelentésüket és helyesen képes őket alkalmazni. Az ember megtanult olvasni a természet jeleiből, azaz megfigyelt bizonyos visszatérő jelenségeket, összegyűjtötte tapasztalatait és ezekből következtetéseket von le a jövőre vonatkozóan.

Hosszabb ideig tartó megfigyelésekre és a népi bölcsességre alapozott, az időjárásra vonatkozó jelekről beszél Jézus a mai evangéliumban, amelyek alapján az emberek előre meg tudták mondani, hogy milyen idő várható. Mégsem csupán a modernkori meteorológia előzményeiről vagy kezdeteiről beszél, hanem jelképes értelemben az idők jeleiről.

A vallásos ember saját életében és környezetében bizonyos dolgokat isteni jeleknek tulajdonított már a régi időkben is és most is. Isten mindig olyan jeleket ad, amelyek alkalmazkodnak emberi természetünkhöz, s éppen ezért észrevehetőek és érthetőek számunkra. Olyan jelek ezek, melyek üdvösségünket segítik, s amelyek egyúttal az ő jelenlétét és szeretetét jelzik. Végzetes lehet az, ha valaki nem akar tudomást venni a figyelmeztetésekről és vakon megy előre, hogy megvalósítsa saját elképzeléseit.

Észreveszem-e a jeleket? Értem-e, hogy mit üzen nekem Isten általuk?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, add meg nekem, hogy önmagam mindenki szolgájának tartsam. Amikor csak tehetem, engedelmességben szolgálok, az utolsó helyet választva. Szolgálok azáltal, hogy nem engedem magam kiszolgálni, hanem szolgálok másokat, bármit kell is tennem, bármi feladatot ellátnom. Minderre te magad mutattál példát, aki Isten, Mester és Úr voltod ellenére úgy voltál az apostolok között, mint aki szolgál. Add, hogy a te példád szerint és veled együtt én is lelkemet adjam sokak megváltásáért.

Boldog Charles de Foucauld

„Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.” (1Jn 4,7-8)

Olyan törékenynek éreztem magam, ahogy ott ültem a Target parkolójában, és túlságosan szomorú voltam ahhoz, hogy abba tudjam hagyni a sírást. Volt egy listám a halaszthatatlan tennivalóimról aznapra, de a súlyos fáradtság, ami elömlött rajtam, nem engedte, hogy nekiinduljak. Így hát csak ültem ott. Egyedül.

1) Érdekelnek az alábbi kérdések?

Lehet-e bizonyítani Isten létezését?

A kereszténység-e az egy igaz vallás?

Létezett-e Jézus, és igaz-e, amit a keresztények hisznek róla?

Isten szava-e a Biblia, vagy emberi hamisítás?

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával.”
Lk 12,49-53

Elmélkedés

Már az ószövetségi időkben is félelmetes pusztító erőt tulajdonítottak a tűznek, ugyanakkor ismerték tisztító hatását is. A tűz Isten jelenlétének a jele volt, gondoljunk csak például arra, amikor Mózesnek lángoló, de el nem égő csipkebokorban jelenik meg Isten. Mindezeket jó tudnunk, amikor Jézusnak a következő kijelentését olvassuk a mai evangéliumban: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön” (Lk 19,49). Jézus tehát nem mindent elpusztítani szándékozik a tűzzel, hanem inkább megtisztítani, s ezáltal felkészíteni az embereket az Istennel való találkozásra. Az emberek és a családtagok közti szakadás sem Jézus szándéka, hanem következménye az ő jövetelének, hiszen egyesek engedik megtisztítani magukat a bűnbocsánat tüzében, míg mások elutasítják az Istennel való találkozás e feltételét.

Sok családban szinte mindennapi viszálykodás tárgya, hogy az egyik házastárs gyakorolja vallását és a gyermekeket is hitre igyekszik nevelni, a másik viszont nem él vallásosan. Jézus szavait nyugodtan érthetjük úgy, hogy csupán a családi béke kedvéért nem lehet lemondani a vallásgyakorlatról, a templomba járásról vagy a gyermekek hitre neveléséről. Hiszen ha valaki ezt tenné, házastársa könnyen mondhatná: Lám, nem is annyira fontos ez a dolog. Az imádkozás sokat segíthet a helyzet feloldásában, a családi béke megtalálásában.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Add, hogy mi is hasonlóképpen cselekedjünk! Urunk, Istenünk, világunk tele van gyűlölettel, előítélettel, egymás elutasításával. Add, hogy nyitottak lehessünk minden emberi nyomorúság, elesettség, fájdalom, seb orvoslására. Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk embertársainkat, akik ugyanazon az úton járnak, s akikkel az úton találkozunk. Veszélyek fenyegetnek, kiszolgáltatottak vagyunk, segítségre szorulunk magunk is. Jézus nem megy el mellettünk, hanem sebeinket bekötözi és fölemel minket. Add, hogy mi is hasonlóképpen cselekedjünk!

1981. Lengyelország. A keményvonalas katonai rezsim betiltja a fantasztikusan népszerű Szolidaritás szakszervezetet, és bevezeti a szükségállapotot. Egy katolikus pap nyíltan felemeli a szavát – még a szószékről is – a katonai diktatúra ellen. A hatóságok tehetetlenek, hiába tartóztatják le, a Vatikán és a Nyugat nyomására – és a fokozódó belső feszültség miatt – ki kell engedniük.
Egy túlbuzgó titkosrendőr úgy dönt: a papnak pusztulnia kell…
A filmet valós esemény: Jerzy Popieluszko atya 1984-ben történt tragikus meggyilkolása inspirálta.

Ferenc pápa meghívta az Egyházat, hogy egy éven át szentelje figyelmét, imáját a Krisztust-követő élet sajátos útjára, legyen a családról szóló rendkívüli szinódus utáni év novembertől – novemberig a megszentelt élet éve. A Szentatya kijelentése: „Minden megszentelt életet élő személy ajándék az úton levő Isten népe számára” – minden életformában élő kereszténynek egyszerre kérdés és feladat.

VII.

Imádságok

1. Lelki áldozás

Ö Jézusom, lábaidhoz borulok és eléd hozom megtört szívem töredelmét, mely semmiségének tudatában megalázkodik szent jelenlétedben. Imádlak Téged szereteted szentségében, a felfoghatatlan Eucharisztiában. Vágyom azra, hogy fogadjalak Téged szívem szegény hajlékában.

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: „Uram bizonyára késni fog”, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Lk 12,39-48

Elmélkedés

Jézus példabeszédeinek helyes értelmezéséhez nagy segítséget nyújt annak ismerete, hogy éppen kiknek mondta az adott hasonlatot. Amikor azonban arra a kérdésre válaszolunk, hogy kiknek szólnak a példázatok, ne csupán Jézus kortársaira gondoljunk, hanem saját magunkra is. Hiszen az evangélium igazsága nem csak az egykori tanítványoknak jelentette az örök élet igéit, hanem nekünk is. Miként Jézus hallgatósága felismerhette magát egy-egy beszédben, ugyanígy mi is a szereplők helyébe képzelhetjük magunkat. Az evangéliumi példabeszédek tehát rólunk és nekünk szólnak. A mi életállapotunkat írják le és a mi szívünkhöz szólnak.

Az úrról és a szolgákról szóló példabeszéd esetében is igaz ez. Ennek fényében úgy értelmezhetjük a példázatot, hogy Jézus küldetést ad nekünk, feladatot bíz ránk, amit mi hűséges szolgálatunkkal teljesítünk.

Küldetésünkben és szolgálatunkban maga Jézus a példakép, aki a mennyei Atya akaratát teljesítette egész földi életében. Feladatát, küldetését elvégezve azt kérte tanítványaitól, hogy folytassák az általa megkezdett munkát, Isten országa megvalósulását a világban. Az egyik oldalról láthatjuk Jézus irántunk való bizalmát, a másik oldalra pedig oda kell helyeznünk saját, felelősséggel végzett munkánkat, amely Isten dicsőségének beteljesedését szolgálja. Felismerem-e Istentől kapott hivatásomat? Hogyan teljesítem azt?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mária, Isten anyja, aki abban az órában, amikor világra hozta fiát maga is visszautasított volt, segítsen az Egyháznak, hogy egység jele és eszköze legyen a kultúrák és nemzetek egyetlen családjában. Az ő közbenjárása tegye lehetővé számunkra, hogy Krisztus megtestesüléséről és folytonos jelenlétéről tegyünk bizonyságot életünkben, aki a megváltás művét hátrányos megkülönböztetés, elutasítás és kirekesztés nélkül általunk folytatja a történelemben és a világban. Isten bőséges áldása legyen mindazokkal, akik szívesen fogadják be az idegeneket Krisztus nevében.

Szent II. János Pál pápa