Az első oszlopLényeges és létfontosságú a különbség az evangélikus-protestáns úrvacsora és a katolikus szent Eucharisztia között. Sajnos ennek a különbségnek az ismerete sok katolikusnál is elhalványult. A növe…
Mennyire igaza van Szent Ágostonnak, amikor azt mondja: „Inter conversionem et mortem aliquod temporis apatium intercedet oportet.” A megtérés és a halál között némi időköznek kell lennie. És Liqouri Szent Alfonz tapasztalata szerint: „Az ember abban a…
Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus vesztét.
Mk 3,1-6
Elmélkedés
Jézus egy béna kezű emberrel találkozik a zsinagógában. Szándéka világos: segíteni szeretne ezen az emberen, szeretné meggyógyítani. Közben észreveszi, hogy a farizeusok figyelik őt, ha ugyanis meggyógyítja, akkor megszegi a szombatra vonatkozó előírásokat. Ha Jézus egyetlen mozdulatot is tesz a kezével, azt ők már munkavégzésnek minősíthetik. Jézus szándékosan fokozza a helyzet drámaiságát azzal, hogy miután középre állította a béna kezű személyt, megkérdezi a farizeusokat, hogy mi a helyes cselekedet ebben a helyzetben. „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” (Mk 3,4). A kérdésre ők cinikusan hallgatnak. Nem válaszolnak semmit.
A következő pillanatban előjön Jézus igazi leleményessége. Azzal akartok engem vádolni, hogy szombaton munkát végeztem? Azt akarjátok majd bebizonyítani, hogy kezemmel dolgoztam? Tudok én másként is csodát tenni. Meg sem mozdítom a kezemet, egy ujjal sem érek a beteg emberhez és mégis meg fog gyógyulni. A beteghez szólok: „Nyújtsd ki a kezedet!” (Mk 3,5). És lám, máris meggyógyult a kezed. Újra tudod mozgatni a korábban béna karodat. Na, ezek után mondjátok, hogy dolgoztam szombaton! Vagy már gyógyító erővel bíró szavamat is munkának minősítitek?
Isten irgalmát nem lehet korlátozni. Az isteni irgalmasság megnyilvánulásait nem lehet egyes napokra megtiltani. Az isteni irgalom ott és akkor érinti meg az embert, amikor azt Isten akarja. Isten segít az embereken, és ezt nem korlátozhatja semmi. Hiszek-e Isten segítő erejében?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te nem igényeltél magadnak evilági hatalmat. Nem harcoltál az elismerésért, s nem kényszerítettél senkit, hogy hódoljon előtted. Tőled távol állt a földi hatalmaskodók szívtelensége és könyörtelensége. Soha nem fölényeskedtél és nem kérkedtél csodálatos erőddel. Mégis királynak szólítunk. Te vagy az irgalmasság királya, aki megadod nekünk a lelki újjászületés lehetőségét. Te vagy a halhatatlan király, aki feltámadásoddal legyőzted a halált és örök életet adsz nekünk.
2013. január 20-27.
A Vörösmarty Színházban tartott rendezvény.
2013. január 20-27.
Krisztus gondolata szerint a házasság egész életre szóló kapcsolat két olyan ember között, akik engedelmesen elfogadják annak az Egyháznak a tanítását, amelyet Ő alapított, és amelynek egyedül van isteni felhatalmazása arra, hogy megmondja a kereszté…
Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”
Mk 2,23-28
Elmélkedés
A tegnapihoz hasonlóan a mai evangéliumban újabb vitás kérdés kerül elő, amely a szombati nyugalom megtartását szabályozó mózesi törvényekről szól. Jézus tanítványai egy szombati napon az érő gabona mellett elhaladván néhány kalászt letéptek és a magokat eszegették. E cselekedetüket a farizeusok munkának tekintették, és azonnal szóvá tették Jézusnak, hogy ezzel megszegték a szombatra vonatkozó előírásokat, s neki, a Mesternek ezt nem szabadott volna megengedni. Jézus nem ad igazat a kérdezőknek és kijelenti: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2,28), azaz a törvényeknek az emberek érdekeit kell szolgálniuk. Ha ez nem valósul meg, túl lehet lépni a törvényeken. De legyünk óvatosak! Nem a törvények, előírások önkényes felülbírálásáról van szó, hanem arról, hogy az olyan alapvető emberi szükségletek, mint például az étkezés, előbbre való a törvények szószerinti megtartásánál.
A szombati pihenőnap azt a célt szolgálta, hogy az ember ne váljon a munka rabszolgájává, hanem jusson idő a pihenésre és az istentiszteletre. Számunkra, keresztények számára, akik Krisztus feltámadását vasárnaponként ünnepeljük, a vasárnapi munkaszünet szolgálja a pihenést és a szentmisén való részvétel szolgálja a lelki feltöltődést.
A vasárnap a hit napja számomra. A szentmisén Isten szavát hallgatom, és Krisztus testét veszem magamhoz. Találkozom a hozzám szóló és engem éltető Istennel. A szentmise alkalmat ad arra, hogy – a liturgia részeként – megvalljam hitemet. A vasárnap a hitben való megújulás napja.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mennyei Atyám, köszönöm neked, hogy szüleimen keresztül számtalan jótéteményben részesítettél. Fizess meg nekik a sok jóért, amit velem az első naptól kezdve tettek; és segíts, hogy hálás lehessek irántuk. Áldd meg munkájukat és fáradozásukat, tartsd meg őket jó egészségben, vigasztald őket a megpróbáltatások idején. Engedd, hogy gazdagodjanak a jóban és őrizd meg őket minden rossztól. Áldd meg testvéreimet is és minden rokonomat. Ne engedd, hogy családunk egy tagja is elvesszék örökre, hanem egyesíts mindannyiunkat újra örök atyai házadban.
A lélek és a szív embere volt
2013. január 20-27.