Battaplébánia

Az Országos Lelkipásztori Napokat 2013. január 28-31. között rendezik meg Egerben. A január 28-án 15 óra 30 perckor kezdődő nyitó szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek. A négynapos rendezvény során előadást tart Gáspár István , az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója, Seregély István érsek, továbbá négy püspök: Katona István, Orosz Atanáz, Palánki Ferenc és Udvardy György.

Ternyák Csaba egri érsek mond ünnepi beszédet január 21-én, hétfőn Sátoraljaújhely-Széphalmon, a Magyar Nyelv múzeumában a a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett városi díszünnepség keretében. A rendezvény 17 órakor kezdődik.

Miután Jézus jóllakatott ötezer embert, nyomban felszólította tanítványait, hogy szálljanak a bárkába, és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg ő hazaküldi a tömeget. Miután elbúcsúzott tőlük, fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, ő pedig egyedül maradt a parton. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel – ellenszelük volt ugyanis –, az éjszaka negyedik őrváltása idején, a vízen járva feléjük indult. El akarta kerülni őket. Amikor meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, hogy kísértet; elkezdtek kiabálni, mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. Ő azonban mindjárt odafordult hozzájuk, és így szólt: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, mire a szél elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, mert nem okultak a kenyérszaporításból, és szívük még érzéketlen volt.
Mk 6,45-52

Elmélkedés

A kenyerek és a halak megszaporítását követően Jézus vízen járásáról tudósít az evangélium. Érdekes csoda ez, amely azt szemlélteti, hogy Jézus felette áll a természeti törvényeknek és erőknek. Miközben a bárkában lévő tanítványok számára rendkívüli nehézséget okoz az evezés az erős ellenszél miatt, Jézust még a viharos szél sem akadályozhatja meg abban, hogy előrehaladjon, nem is szólva arról, hogy nem merül el a vízben. A tanítványok számára ez a látvány túl sok volt. Reakciójuk egészen természetes, azt vélik, hogy kísértetet látnak. Rémületük abból fakad, hogy még senkit nem láttak a víz tetején járni, főleg nem tengeri viharban. Ne áltassuk magunkat és ne gondoljuk, hogy mi bátrabbak lettünk volna! Mi ugyanúgy féltünk volna. A különleges látvány magyarázatát keresve mindenre gondoltunk volna, csak arra nem, hogy Jézus közeledik felénk. A kenyérszaporítás csodája többek között azt tanította, hogy jó volna kiszélesíteni a gondolkozásunkat. E mostani történetnek is van ilyen tanulsága.

A vízen járás arról tanúskodik, hogy Jézus isteni képességekkel rendelkezik, valóban Isten. Ennek felismerése nem történik meg egyetlen pillanat alatt. A tanítványoknak végig kell járniuk a hit útját, Jézus megismerésének útját. Most még csak csodálkoznak és félnek. A hit lassan ébredezik bennük. Miként bennem is lassan erősödik, növekszik. Isten csendes munkája ez bennem. Olvasom üzenetét naponta, figyelek sugallataira, életemet szándékaihoz igazítom. Uram, adj nekem félelem nélküli hitet!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására! Szent Ágoston

A budai várban január 12-én, szombaton a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni katasztrófájának 70. évfordulója alkalmából megemlékezést és kegyeleti virrasztást tartanak. Az esemény 16 órakor szentmisével veszi kezdetét a Mátyás-templomban, melyet Bíró László püspök, katonai ordinárius mutat be. 17.30-kor Hende Csaba honvédelmi miniszter mond megemlékező beszédet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. A koszorúzást követően 18 óra után Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a Kapisztrán téren megnyitja a virrasztást, amelynek keretében egészen hajnali 3 óráig lehet megemlékezni a hősi halottakról.

Egy alkalommal Jézus nagy tömeget látott maga előtt. Megesett a szíve az embereken, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért sok mindenre kezdte őket tanítani. Későre járt már az idő, amikor odaléptek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: „A vidék elhagyatott, az idő is eljárt. Bocsásd el őket, hogy a környékbeli tanyákra és falvakba mehessenek, és ennivalót vegyenek maguknak!” Jézus azonban így válaszolt: „Ti adjatok nekik enni!” Azok megjegyezték: „Talán menjünk kenyeret venni kétszáz dénárért, hogy elláthassuk őket?” Erre Jézus megkérdezte: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzetek csak körül!” Körülnéztek, és jelentették: „Öt kenyerünk és két halunk.” Ekkor meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsék le mindnyájukat a zöld gyepre. Le is telepedtek százas és ötvenes csoportokban. Jézus ezután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Majd megtörte a kenyereket, és tanítványainak adta, hogy osszák ki. A két halat is szétosztotta valamennyiük között. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, sőt még tizenkét kosarat szedtek tele a kenyér és a hal maradékából; pedig ötezer férfi evett a kenyérből.
Mk 6,34-44

Elmélkedés

Miután tanításával csillapította az emberek lelki éhségét, Jézus meglátja testi éhségüket is és ennivalóról gondoskodik számukra. A problémát a tanítványok veszik észre. Az emberek éhesek. Van is rá ötletük, hogy miként lehetne megoldani a helyzetet. Ha éhesek, mindenki térjen haza és gondoskodjon magának ennivalóról. Első pillanatban nekünk is ez jutna eszünkbe és aligha volna más ötletünk. Ekkor jön Jézus váratlan felszólítása a tanítványok felé: „Ti adjatok nekik enni!” (Mk 6,37). Lám, a mi Urunknak van egy másik ötlete. Neki azonnal eszébe jut egy másik megoldás. Az eset kapcsán érdemes elgondolkoznunk azon, hogy nem szűkült-e be túlságosan a gondolkozásunk? Ha a problémákra csak egyféle megoldásunk van, vagy ha mindig a korábban jól bevált módszerekhez ragaszkodunk, akkor talán elveszítettük a nyitottságunkat. Mert érdemes néha új utakat, új megoldásokat keresni.

A tanítványok biztosan meglepődtek azon, amit a Mester kért tőlük, de tulajdonképpen elfogadják javaslatát. Ezt kérdezik: „Talán menjünk kenyeret venni kétszáz dénárért, hogy elláthassuk őket?” (Mk 6,37). E kérdés mögött ez húzódhat meg: Rendben, elfogadjuk a javaslatot, megpróbálunk gondoskodni ennivalóról az emberek számára. Kérdésük elárulja, hogy rögtön ki is találnak egy megoldást, egy lehetséges módot arra, miként lehetne ennyi embernek ennivalót adni. De ezzel ismételten más irányba mozdulnak, mint Jézus. Őneki most is van egy jobb ötlete. Egy másik elgondolása. Kérésére előkerül az öt kenyér és a két hal, ami roppant kevésnek tűnik az emberek nagy számához képest. De Jézus kezében ez a kevés is elegendő. Ő a keveset is sokká tudja tenni. Jézus csodát tesz, megszaporítja a kenyereket és a halakat, hogy mindenki jóllakjon. A tanítványok az Úr kezébe adják a keveset, ő pedig visszanyújtja nekik a sokat, hogy osszák ki az embereknek, adják az éhezők kezébe.

„Ti adjatok nekik enni!” (Mk 6,37) – mondja Jézus. Kérése a lelki táplálékra is vonatkozik. A hit igazságának továbbadásához Jézus a közreműködésünket kéri. Kész vagyok-e erre a szolgálatra?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap elhalmozol. Köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel elhatározom, hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!

A főpásztor továbbra is szeretettel vár minden hívőt ezekre az alkalmakra.

Gianna Jessen élettörténete inspirálta az October Baby című filmet, melyben elhangzik Gianna egyik saját dala is, saját előadásában. A főszereplő biológiai anyját alakító Shari Rigby a szövegkönyv olvasása közben egyszer csak összeomlott, felhívta a rendezőt, és sírva vallotta meg, hogy körülbelül húsz évvel ezelőtt abortusza volt, amit azóta nagyon megbánt. A színésznő a film anya-lánya találkozása jelenetében valódi könnyekkel zokog.

Gianna Jessenről további olvasnivaló itt.

Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
„Zabulon földje és Neftali földje, a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.”
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!” Bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden bajt. Híre elterjedt egész Szíriában. Hozzá vittek mindenféle beteget, akik különböző fájdalmas betegségekben és bajokban szenvedtek: még ördögtől megszállottakat, holdkórosokat és bénákat is, és ő mind meggyógyította őket. Nagy népsereg követte Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
Mt 4,12-17.23-25

Elmélkedés

Máté evangélista egy rövid összefoglalóban vezeti be Jézus nyilvános működését, amely Keresztelő János bebörtönzése után kezdődik. János említése azt a célt szolgálhatja, hogy lezárja az ő korát. Az előfutár küldetése befejeződött, most kezdődik el Jézus működése a nép körében. Máté szépen összefoglalja, hogy miről lesz szó ezek után írásában, mivel telnek Jézus mindennapjai, mi történik majd a következő években. Két dolgot említ: a tanítást és a gyógyításokat. Már itt megjelenik, hogy az állandóan úton lévő Jézushoz emberek tömegei járulnak, hogy hallgassák tanítását és betegeik számára gyógyulást kérjenek. Ezt követően mintegy három éven keresztül Jézus minden nap ezt fogja tenni.

A történetek mögé pillantva tanulságos számunkra, hogy mi a reakció minderre, mi az emberek felelete. Itt ismét előkerül az evangélista kedvelt témája, a hitetlenség és a hit szembeállítása. Az egyik oldalon állnak azok, akik hit nélkül fogadják Jézus tanítását, szavaiban felfedeznek valami újszerűt, de azt inkább a törvények elleni lázadásként és a hagyományos vallási rend felforgatásaként értékelik. Ők elutasítják a tanítást, és hitetlenségük miatt nem részesülhetnek a csodákban. A másik oldalon a tanítást hittel elfogadók állnak, akik az Úr szavaiban felismerik azt az isteni igazságot, amely minden vallásosság alapja. Az ő körükben Jézus azért tud gyógyítani, csodákat tenni, mert hisznek benne, s ez a hit alapfeltétele a csodáknak.

Megfigyelhetjük, hogy az evangéliumokban nincsenek semleges szereplők, akik mindvégig kívülállók maradhatnának. Jézus személye mindenkit megérint. Tanítását mindenki hallhatja és az isteni irgalmasságot megjelenítő csodáit mindenki láthatja. Mindenki döntés előtt áll. Nekem is döntést kell hoznom. Ellene vagy mellette.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram és Üdvözítőm, Jézus Krisztus! Adj nekem kedvet és lehetőséget, hogy téged mindinkább megismerhesselek, mindjobban megszeresselek, és egyre hívebben kövesselek. Buzdító kegyelmed hívása nálam ne süket fülekre találjon, hanem legyek mindenkor kész, hogy akaratodat odaadással teljesítsem! Szembefordulok önszeretetemmel és önzésemmel, s követlek a gyalázatban, szegénységben és üldöztetésben. Teljesen újjá akarok születni, a régi magamat levetkőzni, hogy már ne én éljek, hanem te énbennem.

Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Juda földje, bizony nem vagy a legkisebb Juda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!”
Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.
Mt 2,1-12

Elmélkedés

Isten felé tartunk

A templomi betlehem különleges játéknak szokták tekinteni a gyerekek. Kisebbek és nagyobbak egyaránt szívesen nézegetik a kis figurákat, a bátrabbak még meg is simogatják a bárányokat. Néhány éve, a minisztránsok gyermeki játszadozása után kissé távolabbról a betlehemre pillantva csodálkozva állapítom meg, hogy a háromkirályok négyen lettek. Mitől lettek hirtelen többen? kérdezem magamban. Közelebb menvén látom, hogy az egyik pásztort sorakoztatták fel a gyerekek a királyok közé. Jó gondolat! A pásztorok közül két héttel később visszatért valaki, hogy újra megnézze a kis Jézust. Ma lélekben egyszerű pásztorként mi is visszatérünk a betlehemi istállóhoz, beállunk a királyok mögé, hogy újra láthassuk Isten Fiát.

Gyermekek és felnőttek fantáziáját egyaránt megmozgatja a napkeleti bölcsek hódolata. Kik voltak ők? Honnan jöttek? Miféle égi jelenség lehetett a különleges csillag? Mit jelentenek az érdekes és értékes ajándékok? Az evangélium meglehetősen szűkszavú beszámolóját a keresztény hagyomány az évszázadok során igyekezett kiegészíteni, értelmezni, tanítással megtölteni. Így lettek a bölcsekből királyok, akik a Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevet kapták. A művészeti ábrázolásokon gyakran háromféle bőrszínű ember jelenik meg, amely arra utal, hogy különféle nemzeteket képviselnek. Más ábrázolásokon fiatal, középkorú és idősebb férfiként szerepelnek, ami azt jelzi, hogy a különböző életkorú emberek mind Jézushoz járulnak. Mindezeket nem érdemes csupán találgatásnak értékelnünk, s minden bizonnyal nem csupán a képzelet szüleménye ez, hanem fontos tanításokat hordoznak többek között azzal kapcsolatban, hogy az Isten Fia, Jézus előtt minden ember köteles kifejezni hódolatát.

Az ünnep hivatalos elnevezése: Urunk megjelenése. Ez arra utal, hogy a Betlehemben megszületett gyermek istensége, isteni méltósága megjelenik az egész világ, még a pogányok előtt is. A karácsonykor megszületett és születésekor látható emberi testben megjelent Jézusban most megmutatkozik, feltárul az emberiség számára mindaz, ami őbenne láthatatlan, azaz istensége. A történet fő mondanivalója az, hogy Jézust Istennek kijáró hódolattal tisztelik. A mai ünnep másik elnevezése: háromkirályok napja. Ez nem szorul magyarázatra, bár itt is megjegyezzük, hogy csupán az ajándékok – arany, tömjén és mirha – számából következtethetünk arra, hogy hárman lehettek, illetve az ajándékok értékes volta utalhat arra, hogy előkelő, tehetős személyek, talán uralkodók, királyok lehettek. Az ünnepnek sajátos magyar elnevezése: vízkereszt. Az név arra az időkre nyúlik vissza, amikor e napon ünnepelték Jézus megkeresztelkedését is, illetve vízszentelést tartottak ekkor.

Máté evangéliumának ismétlődő témája a hit és a hitetlenség szembeállítása, amely többször a pogányok hite és Izrael hitetlenségeként jelenik meg. Itt is ezzel találkozunk. Miközben a pogány származású bölcsek hittel fogadják, és isteni jelként értékelik a csillag megjelenését, majd pedig nyomában járva Isten-kereső emberekként indulnak útnak, addig a jeruzsálemi királyi udvarban maga az uralkodó és a vallási vezetők közömbösen, érdektelenül viselkednek, illetve Heródesben a gyűlölet és a hatalomféltés érzése támad, ami éppen ellenkezője a bölcsek hitének.

A bölcsek hódolatában felismerhetjük az Egyház küldetését, emberi életünk célját: Isten felé tartunk, hogy kifejezzük előtte hódolatunkat. Érdemes elindulnom Isten útján, a hit útján. Érdemes engednem, hogy Isten jelekkel vezessen ezen az úton. Ne a Messiás születésének helyét pontosan ismerő írástudók legyenek a példaképeim, akik egyetlen lépést sem tesznek, hogy utánajárjanak a jövendöléseknek, hanem a bölcsek, akik vállalják a fáradságos, nehéz, veszélyekkel járó utat. Igen, elindulok a bölcsekkel, hogy kifejezzem hódolatomat Isten Fia előtt és átadjam neki ajándékként a hitemet.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Karácsony éjszakáján felkerekedtünk és a pásztorokkal együtt felkerestünk téged, a betlehemi gyermeket, aki emberi arcodat, emberi természetedet mutattad meg nekünk. A mai ünnepen lélekben újra elindulunk, hogy a napkeleti bölcsekkel együtt kifejezzük neked, az Istennek hódolatunkat. Küldj nekünk jelet! Mutasd nekünk az utat! Adj nekünk bölcsességet, hogy felismerjük a jelet és adj erőt, hogy az általad mutatott úton járva eljussunk hozzád, a mi Megváltónkhoz és Üdvözítőnkhöz! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!