A katekizmus negyedik fő részéről, az imáról való elmélkedésben a következő kérdésekre keressük a választ: Mi az ima? Miért kell imádkoznunk? Szükség van-e az imára? Hányféle ima létezik? Ki imádkozhat? Mikor lesz az imának biztos hatása? Mikor nem hallgat meg Isten egy imát?
Júliusban ünnepeljük Kármel hegyének csodálatos Szűzét, aki az egész világ kereszténysége számára oly kedves, és különleges kapcsolatban áll Kármel hegyének nagy családjával. Gondolatban felkeresem a szent hegyet, amely már a Bibliában is a kegyelem, az áldás és a szépség jelképe volt. Ezen a hegyen szentelték a kármeliták első templomukat Szűz Máriának, az Úr Anyjának, Kármel virágjának (flos Carmeli), aki minden erény szépségével ékes, ily módon is kifejezve, hogy teljesen neki ajánlották magukat és hogy Szűz Mária szolgálatát össze kívánják kötni Krisztus szolgálatával.
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Senki sem tesz régi ruhára új szövetből foltot, mert az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe: mert így kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőkbe való; akkor mindkettő megmarad.”
Mt 9,14-17
Elmélkedés
Jézus Krisztus e világba jövetelével új korszak kezdődött az emberiség számára. A Megváltóra és az isteni ígéretek beteljesülésére való várakozás ideje elmúlt, beköszöntött az üdvösség korszaka. Jézus fellépéséből ez nyilvánvalóan kiderült a kortársak számára, hiszen tanítása egészen újszerű módon világította meg azt az igazságot, amely az embereket az üdvösségre vezeti és csodái által megtapasztalhatóvá vált Isten irgalma. Az üdvösség új korszakának jeleit mindenki láthatta, de egyesek nem ismerték fel e jeleket, nem tulajdonítottak nekik jelentőséget.
Jézus mennybemenetele újabb fordulópontot jelent. Földi életből való távozását követően új korszak kezdődik a köréje gyűlt és őt követő közösség, az Egyház számára. Ez az idő komoly próbatételt jelent mindenki számára, s ezt csak azok állják ki, akiket újjáalakít Isten Lelke. Az ószövetségben több alkalommal hangzik el az ígéret, hogy Isten meg fogja lelkileg újítani népét. Jézus mennybemenetelét követően aztán hamarosan elérkezik a Szentlélek, aki megújítja a tanítványok szívét, s elkötelezettségre és tanúságtételre indít. A Lélek bennünk való működése által folyamatosan megújul bennünk az istenképiség. Életünk célja az, hogy egyre hasonlóbbá váljunk ahhoz, akivel halálunk után találkozni fogunk.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, szívem szeretet nélkül nem tud meglenni. De még sokáig kell veled menetelnem, míg szeretetedet igazán megismerem. Akkor talán megtanulom, hogy a szeretet ott kezdődik, ahol kész leszek feltétel nélkül magam odaadni. Szívem tele van boldogság utáni vággyal, de ez a vágy is megkínoz, mert nem tud igazán beteljesülni. Ezért kell előbb abba a sötétségbe esnem, mely önző kívánságaimat kioltja. Csak akkor lesz a szeretetem oly erős, mint a halál, mert akkor saját önzésem börtönét törtem át, és szabaddá lettem, mint ahogy a halál szabaddá tesz bennünket az isteni élet dicsőségére. Uram, töltsd be ürességemet, hogy szereteted halvány sugarát mindig láthassam!
Az amerikai katolikus bíboros végre kimondta azt a nyilvánvaló igazságot , amely a mi eltévelyedett virulens-politikailag korrekt társadalmunkban mára már eltűnt: a kereszténység és az iszlám nem ugyanazt az Istent imádja!
„Hallom az embereket, amikor azt mondják nekem, hogy mindannyian ugyanazt az Istent imádjuk, mindannyian hiszünk a szeretetben” – Leo Raymond Burke bíboros, érsek, aki egykor a Vatikán legmagasabb bíróságán szolgált, ezt mondta a keresztény teológiáról szóló új könyve bemutatójának telekonferenciáján.
A társadalmi rend megújltásáról és evangéliumi szellemű tökéletesítéséről
I. Bevezetés
1. Boldog emlékezetű elődünk, XIII. Leó kitűnő körlevele, a Rerum novarum kibocsátásának negyvenedik évfordulóján mélységes hála tölti el az egész katolikus világot, amely méltó megemlékezéssel készül ennek az eseménynek a megünneplésére.
Abban az időben: Amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus Máté házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot! Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”
Mt 9,9-13
Elmélkedés
A mai evangéliumban Jézus a következőt mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” Kijelentését azoknak címzi, akik helytelenítik, hogy betér Máténak, a vámosnak házába.
Istennel való kapcsolatunk egyik jellegzetes eleme, hogy beismerjük bűneinket. Nem szégyen bűnösként odaállni a szent Isten elé, hiszen e találkozás a lelki újjászületés forrása. Esendőségünk és gyengeségünk megvallásának nem az a célja, hogy még jobban elkeseredjünk vagy elveszítsük önbizalmunkat. Isten előtt azért valljuk meg bűneinket, mert él bennünk a remény, hogy ő nem akar meghagyni a bűnös állapotban, hanem fel akar minket emelni. Él bennünk a remény, hogy ő nem megbüntetni akar minket, hanem megbocsátani, mert végtelenül irgalmas. Él bennünk a remény, hogy ő képes jóvá alakítani bennünket. A lelki felemelkedés első lépése a bűnbánat. Az irgalmas Jézus ma hozzánk fordul, és minket, bűnösöket, bűnbánókat hív, miként egykor meghívta Mátét. Egy vámost, egy pénzbeszedőt hívott meg, akit mások bűnösnek tartottak foglalkozása miatt. Az Úr betér a mi házunkba, a mi otthonunkba is, ahogyan betért Máté házába. S miként Máté életét megváltoztatta e találkozás, ugyanúgy az én életemet is új irányba állítja. Mit teszek, ha megszólít, meghív az irgalmas Jézus?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, arra rendeltél minket, hogy örömben éljünk. A munka egyedül nem töltheti be életünket; add hát, hogy megértsük az öröm mélyebb értelmét, az ünnep, az ünneplés, a játék, az üdülés, a pihenés, a művészet belső gazdagságát és felemelkedettségét, de leginkább add meg a bennünket szerető, ránk váró emberekkel való együttlét örömét. Örömvárásunknak az legyen a csúcspontja, mint ahogyan te is mondottad: öröm nekem az emberek között lenni.
Évekkel ezelőtt, az akkori főnököm kinevezett egy munkacsoport élére, hogy megoldjak egy, a cégünknél levő nagyobb problémát. Számomra ez a helyzet egy politikai aknamezővé, egy klasszikus ’nem-nyerhetsz’ helyzetté vált. Gyanítom, a főnököm azt remélte, hogy meg fogom védeni őt a munkacsoport valószínű döntésének eredményétől, de nem tettem.
Évekkel ezelőtt, az akkori főnököm kinevezett egy munkacsoport élére, hogy megoldjak egy, a cégünknél levő nagyobb problémát. Számomra ez a helyzet egy politikai aknamezővé, egy klasszikus ’nem-nyerhetsz’ helyzetté vált. Gyanítom, a főnököm azt remélte, hogy meg fogom védeni őt a munkacsoport valószínű döntésének eredményétől, de nem tettem.
Mitől is váltott meg minket Jézus Krisztus? És milyen módon váltott meg minket? A mai keresztény hívőnek tudnia kell a választ ezekre a kérdésekre, hiszen ezek a központban állnak a keresztény hit világában, a hinnivalón belül.
Mitől is váltott meg minket Jézus Krisztus? És milyen módon váltott meg minket? A mai keresztény hívőnek tudnia kell a választ ezekre a kérdésekre, hiszen ezek a központban állnak a keresztény hit világában, a hinnivalón belül.
