A guadalupe-i jelenések (Mexikó, 1531)
A Guadalupe-i Boldogságos Szűzanya ünnepe: december 12.
Szent Juan Diego emléknapja: december 9.
Az azték indián származású Juan Diego Cuauhtlatoatzin, 1474-ben született a mexikóváros melletti Cuautl…
A guadalupe-i jelenések (Mexikó, 1531)
A Guadalupe-i Boldogságos Szűzanya ünnepe: december 12.
Szent Juan Diego emléknapja: december 9.
Az azték indián származású Juan Diego Cuauhtlatoatzin, 1474-ben született a mexikóváros melletti Cuautlitlan falucskában. Életrajzával kapcsolatban nem áll rendelkezésre sok adat. Vezetéknevének jelentése: “Beszélő Sas.” Egyszerű, de nem rabszolga család gyermeke volt. Mindennapi kenyerét gazdálkodással és takarók szövésével kereste meg. Volt egy kis földje, melyre kis kunyhót épített. Az Anahuac völgyben élő Chichimeca törzs tehetséggel megáldott gyermeke volt.
„Kinyújtotta kezét a magasból és felém nyúlt” (Zsolt 18,17)
Emlékszel még, mikor igaznak hitted a tündérmeséket? Ugye, néha jó lenne még mindig hinni bennük?
Hároméves unokahúgom, Ellie, egész nap a mesékben élt. Királykisasszonynak öltözött reggelihez. Végigálmodozta, énekelte, pörögte-forogta, táncolta a napokat.
Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie. Akinek füle van, hallja meg!
Mt 11,11-15
Elmélkedés
Az adventi időszak evangéliumaiban többször feltűnik Keresztelő János személye. Őt nevezzük az ószövetségi idők utolsó prófétájának, aki nem csupán megjövendölhette a Megváltó jövetelét, hanem meg is élte azt. Keresztelő János kapta Istentől azt a sajátos feladatot, hogy a Megváltó előfutára legyen, a messiási idő beköszöntét meghirdesse és előkészítse a népet a Messiás jövetelére. A mai részletben az ő személyét, hivatását, tevékenységét magasztalja Jézus, amikor azt állítja, hogy asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Jánosnál. De bármennyire is nagynak tartja Jézus a Keresztelő személyét és bármennyire fontosnak minősíti tevékenységét, még nála is nagyobbnak tartja azokat, akik akár legkisebbként is a mennyek országában élnek.
Beszéde során a mennyek országával kapcsolatban Jézus „erőszakosokról” tesz említést, és arról, hogy a mennyei országa „erőszakot szenved.” Máté evangélista írásának minden bizonnyal leghomályosabb, legnehezebben érthető kijelentései ezek, amelyek pontos jelentéséről a szentírástudósok között sincs egyetértés. Egy lehetséges, pozitív tartalmú értelmezés szerint az „erőszakosok” azok lehetnek, akik azonnal felismerik Isten országát és jószándéktól vezérelve rögtön igyekeznek megszerezni annak javait.
Ma arra törekszem, hogy mindenkivel szelíd legyek.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Adj, Uram, éber szívet, hogy annak figyelmét semmi kíváncsi gondolat tőled el ne terelje, adj nemes szívet, hogy azt semmi hitvány érzelem földre ne teperje, adj egyenes szívet, hogy azt semmiféle mellékszándék el ne görbítse, maga felé ne hajlítsa, adj erős szívet, hogy azt semmi viszontagság meg ne törje, adj szabad szívet, hogy azt semmiféle erőszakos érzelem magához ne fűzhesse! Adj, Uram, Istenem, téged megismerő értelmet, téged kereső buzgalmat, téged megtaláló bölcsességet, add, hogy életem előtted kedves legyen, állhatatosságom téged bízvást várjon, és adj bizodalmat, mely téged végtére átkarolhasson!
Aquinói Szent Tamás
Dávid Katalin, aki csaknem hetven esztendeje foglalkozik az ikonográfia, azon belül a szimbólumok tanulmányozásával, a beszélgetés elején leszögezte: ha a szimbólumok elvesznek, a lélek elcsevenészedik. A művészettörténész szerint a modern ember képtelenné vált a szimbólumok értelmezésére. Dávid Katalin a 2. századtól kezdve tekintette át a jelképek eszmetörténeti interpretációjának változásait, azt vizsgálva, mikor következett be egy olyan torzulás, amely az egésznek megváltoztatta a hatásmechanizmusát.
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Mt 11,28-30
Elmélkedés
Jézus szelíd hívását olvassuk a mai evangéliumban: „Jöjjetek hozzám!” Hívása ezúttal a „fáradtakhoz” és a „terhek alatt görnyedőkhöz” szól. A farizeusok és az írástudók elégedettek voltak saját vallásosságukkal. Ők nem voltak kíváncsiak semmiféle újdonságra, nem érezték szükségét bármilyen lelki megújulásnak. Mivel ők elutasították az Úr személyét és tanítását, most a szegényekhez fordul, az igazság után vágyakozókhoz, a lelki gondokkal küzdőkhöz, az élet terhe alatt görnyedőkhöz. Jézus azokhoz akar fordulni, akik nem csak a maguk erejében bíznak, hanem gondjaik megoldását Istentől várják. Talán abban bízik, hogy tanítását jobban elfogadják azok, akiket gondok nyomasztanak. A törvény kényszerítő igája helyett a szabadon gyakorolt szeretet igáját kínálja. A törvények ugyanis sokszor elviselhetetlen teherként nehezednek az emberre, s teljesítésük rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Különösen igaz ez olyan esetben, amikor valaki nem látja meg a törvények értelmét, nem fedezi fel azok útmutató szándékát, nem ismeri fel mögöttük Isten szeretetét. A szeretet parancsával Jézus olyan törvényt ad nekünk, amely életünk legfőbb célja lehet.
Ma odafigyelek arra, hogy amit eddig kötelességből tettem, azt igazi szeretetből tegyem. A megszokottság és a rutin helyett a figyelmes szeretetet választom.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, tégy engem békéd eszközévé! Hadd vigyem a szeretetet, ahol a gyűlölet uralkodik, a megbocsátást oda, ahol a vétek él. Hogy egyességre hozzam azokat, akik széthúzásban élnek, s az igazságot vigyem oda, ahol a tévely az úr. Hadd vigyem a hitet, hogy szétoszlassam a sötétséget, s az örömöt vigyem oda, ahol szenvedés az élet.
Assisi Szent Ferenc
Az ember felnőttként annyira értékeli magát, amennyi szeretetet, elfogadást gyerekkorában kapott.
Ha csak keveset, akkor felnőttként – akkor is ha rendkívüli teljesítményei vannak, szeretetreméltó és kivételesen szép – meg lesz róla győződve, hogy értéktelen, szerethetetlen és csúnya. Azt hiszem, talán ez utóbbi mutatja legjobban, hogy a valóságtól teljesen elszakadva, milyen extrém negatív képük lesz az ilyen embereknek magukról: feltűnően szép nők komolyan meg vannak arról győződve, hogy csúnyák.
Az ember felnőttként annyira értékeli magát, amennyi szeretetet, elfogadást gyerekkorában kapott.
Ha csak keveset, akkor felnőttként – akkor is ha rendkívüli teljesítményei vannak, szeretetreméltó és kivételesen szép – meg lesz róla győződve, hogy értéktelen, szerethetetlen és csúnya. Azt hiszem, talán ez utóbbi mutatja legjobban, hogy a valóságtól teljesen elszakadva, milyen extrém negatív képük lesz az ilyen embereknek magukról: feltűnően szép nők komolyan meg vannak arról győződve, hogy csúnyák.
Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!” Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.” Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” Ezután az angyal eltávozott.
Lk 1,26-38
Elmélkedés
A mai nap evangéliuma Jézus fogantatásának eseményét írja le, amelyet angyali üdvözletnek, Jézus születése hírüladásának nevezünk. A mindenható Isten elküldi az általa kiválasztott leányhoz, a Názáretben élő Máriához Gábor angyalt, hogy tudassa vele szándékát. Az üzenet felkérés Isten részéről, hogy Mária legyen a Megváltó édesanyja. Mária a kezdeti csodálkozás után elfogadja Isten akaratát, beleegyezik szándékába. E beleegyezését követően foganta méhében a Szentlélektől, a Szentlélek erejéből gyermekét, Jézust.
Ez a Jézus származását leíró szövegrész ne tévesszen meg minket! Ma ugyanis nem az evangéliumban olvasott eseményt ünnepeljük, hanem Jézus édesanyjának, Szűz Máriának szeplőtelen fogantatására emlékezünk, amely sok évvel korábban, Mária születése előtt mintegy kilenc hónappal történt. A szeplőtelen fogantatás azt jelenti, hogy Isten Máriát már létének első pillanatában kiválasztotta sajátos, egyedi hivatására, és fogantatása pillanatától kezdve megóvta őt a bűntől. E tisztaság és bűntől való teljes mentesség nem Mária érdeme, hanem Isten sajátos kegyelme az ő számára azért, hogy a kiválasztott személy mindenben megfelelhessen hivatásának, hogy a Megváltó anyja legyen.
Ma imádkozok egy gyermeket váró ismerősömért, hogy tisztalelkűen készüljön anyai hivatására.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mária, a Béke Királynője, támogasd e gyermekeidet! Ma megújult bizalommal rád bízzák magukat. Mindenkor Segítő Szűzanya, aki e székesegyházban átöleled az egész egyházi közösséget, segítsd a hívőket, hogy nagylelkűek legyenek a hitük melletti tanúságtételben, hogy a te Fiad evangéliuma e határtalan és szeretett föld minden sarkában visszhangozzék.
Szent II. János Pál pápa
Ünnepe: november 28.
Páli Szent Vince1581. április 24-én született a Dax melletti Pouy községben. Touloni tanulmányai után pappá szentelték, és 1604-ben teológiai bakkalaureátust szerzett. 1612-ben Párizs Clichy nevű elővárosában lett plébános.Ünnepélyes fogadalmat tett arra, hogy életét a szegények gondozásának fogja szentelni. Világi papokkal együtt létrehozott egy missziós kongregációt, akik magukat Lazaristáknak nevezték, valamint egy, a polgárság köréből származó nőkből álló társulatot, a szegények és betegek gondozására.
