Battaplébánia

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés

A tíz szűzről szóló példabeszéd témáját illetően az előzményekhez – azaz a végső időkről és az Úr érkezéséről szóló részekhez – kapcsolódik és világosan szemlélteti az előrelátók és a felelőtlenek közti különbséget. A hasonlat szerint a várakozó szüzek egy része felkészült arra, hogy a vőlegény esetleg késik, ezért olajról is gondoskodtak lámpásaik számára, míg a többiek nem gondoltak erre. Miközben az utóbbiak olajszerzés céljából elhagyták egy időre a számukra kijelölt helyet, megérkezett a vőlegény, s az előrelátóak bemehettek vele az ünnepségre. A balgák utólag már hiába próbálkoztak, nem nyertek bebocsátást.

Itt is arról van szó, hogy az Istennel való találkozás pillanata megismételhetetlen. Nem kapunk újabb lehetőséget, hanem földi életünk idejét kell helyesen felhasználnunk. Ostobák és felelőtlenek vagyunk, ha alábecsüljük az Úrral való találkozás jelentőségét. A hagyományos magyarázat szerint a példázatban az olaj az emberi jócselekedeteket jelképezi, azaz az érdemszerzésnek megvan a maga ideje, ez az idő azonban le fog zárulni. Tévedés volna azt gondolnunk, hogy az üdvösséghez az is elegendő lesz, ha az utolsó pillanatban rendbe szedjük magunkat, addig viszont nyugodtan tétlenkedhetünk. Az ügyeskedőknek nem sok esélyük lesz a mindenkor igazságos Istennel szemben.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Kereszt alatt állni, és még a legértelmetlenebb eseménynél sem veszteni el fejünket és hitünket: eszközöld ki számunkra, Fájdalmas Anya! Segíts valamit megsejteni abból a titokból, hogy mi magunk is – hozzád hasonlóan – szenvedésünkkel és áldozatunkkal mások üdvére lehetünk szenvedő Üdvözítőnkkel egyesülve.

O. Hophan

Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz: Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony, mondom nektek: rábízza egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz, és azt mondja magában: „Késik a gazdám!”, aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt eszik-iszik a részegeskedőkkel; s megjön ennek a szolgának ura azon a napon, amikor nem várja, és abban az órában, amikor nem is sejti, – ura kegyetlenül megbünteti, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott aztán sírás és fogcsikorgatás lesz.
Mt 24,42-51

Elmélkedés

A váratlanul érkező tolvajról és a gazdájukra várakozó szolgákról szóló hasonlatokkal Jézus a végső időkre vonatkozóan akar útmutatást adni. Az első példával azt akarja szemléltetni, hogy a végső idők bekövetkezte ugyan biztos, de annak pontos idejét senki ember nem tudhatja előre. Éppen ez a bizonytalanság ösztönzi az embert állandó éberségre, virrasztásra, készenlétre, legalábbis akkor, ha saját jövőjéről és végső sorsáról felelősséggel gondolkozik.

A keresztény emberek felelős gondolkozása és viselkedése abban mutatkozik meg, hogy bár ebben a világban élnek, mégis a túlvilágra, örök sorsukra gondolnak. Földi életükre úgy tekintenek, mint az örök életet bevezető szakaszra. Földi életük idejét úgy próbálják felhasználni Istennek tetsző cselekedetek végzésére, hogy azokkal valóban kiérdemeljék az örökkévalóságot.

Hitünk szerint feltámadásunk által Istennel fogunk találkozni. Ne félelemmel, szorongással vagy rettegéssel gondoljunk erre a találkozásra, hanem várjuk azt boldogan, mert ez lesz emberségünk kiteljesedése, az Istennel való tökéletes találkozás a szeretetben. Létünk és öröklétünk szempontjából megismételhetetlen az Istennel való találkozás pillanata. Legyünk mindenkor készen, mert bármikor bekövetkezhet ez a pillanat! Nem lesz újabb lehetőség.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, Te szent és igazságos, igaz és hűséges tiszta és jóságos, Eléd járulok. Ha hozzád jövök, Mózesként le kell borulnom, s Péterrel együtt felkiáltanom: Menj el tőlem, mert bűnös vagyok! De tudom, hogy igazában ezt kell mondanom: Irgalmazz nekem! Bár bűnös vagyok, s így érdemtelen vagyok irgalmadra, mégis alázatos bizalom él bennem, s a te határtalan irgalmad után vágyódom. Hisz még nem vagyok végképpen elveszett, hanem e föld vándora, aki örök javaid után sóvárog, és aki készséggel és alázatosan nyújtja ki kezét irgalmad végtelen ajándéka felé.

K. Rahner

Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele. Így ti is kívülről igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Sírboltokat emeltek a prófétáknak, feldíszítitek az igazak síremlékeit, és kijelentitek: „Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében.” Ezzel ti magatok tanúsítjátok, hogy a próféták gyilkosainak fiai vagytok. Nos, fejezzétek hát be, amit atyáitok elkezdtek!
Mt 23,27-32

Elmélkedés

Általános szabályként elmondható, hogy a külső nem feltétlenül tükrözi a belsőt, viszont valaminek a belsejét megismerve helyesen következtethetünk a külsőre. Különösen az emberi lélekre igaz ez. A külső látszat mögött egészen ellentétes személyiség lakozik, de az ember lelkivilága tükröződik külsején és cselekedetein. Jézus folytatja a farizeusokhoz intézett kemény szavait és leleplezi látszatvallásosságukat. Fehérre meszelt síroknak nevezi őket, amely kép valóban elgondolkoztató. Jézus bizonyára éppen azért használja ezt a meghökkentő hasonlatot, hogy gondolkodásra késztesse azokat, akikhez szól. Azt szeretné, ha a farizeusok megdöbbennének saját magatartásukon, belátnák, hogy rossz irányba haladnak azzal, hogy önmagukat tökéletesnek és Isten előtt igaznak gondolják.

Bizonyos külső magatartásformákkal az embereket meg lehet téveszteni. Lehet úgy viselkedni, mintha az ember a legnagyobb áhítattal imádkozna, közben pedig egészen más dolgokon jár az esze. Lehet úgy tenni, mintha komoly adománnyal segítenénk a szegényeket, miközben valójában csupán a feleslegünktől igyekszünk megszabadulni.

Istent azonban nem tudjuk megtéveszteni, mégpedig azért nem, mert ő nem csak a külső cselekedeteinket látja, hanem ismeri szívünk szándékait. Kerüljük a kétszínűség minden formáját!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, a föld határáig akarsz küldeni minket, hogy tanúid legyünk. Határok azonban bennünk is vannak, amelyeket önzésünk és gőgünk által teremtünk magunkban. Taníts arra, hogy ezeket a határokat kegyelmeddel átlépjük. hogy küldetésed parancsát a mi hétköznapjainkban is betöltsük. És ha úgy érezzük, hogy az elviselhetőség határához értünk, add nekünk a gyermeki lélek határtalan bizalmát a te hatalmadban és jóságodban, és akkor kivezetsz minket saját énünk minden határán túl a te végtelenségedbe.

U.Broll