Battaplébánia

Abban az időben Jézus így tanította apostolait: Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon, hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg el nem jön az Emberfia.
Mt 10,16-23

Elmélkedés

A tegnapi részlet folytatásaként a mai evangéliumban újabb tanácsokat ad útnak induló küldötteinek Jézus arra vonatkozóan, hogy milyen lelkülettel induljanak és végezzék feladatukat. Felhívja figyelmüket arra, hogy nem fognak mindenhol elragadtatással és örvendezéssel találkozni, hanem jelenlétük, fellépésük, szavaik és tetteik miatt támadásokra is számíthatnak. Mindez bizonyára nem érte váratlanul a küldötteket, hiszen Mesterük mellett korábban már megtapasztalhatták, hogy őt sem fogadta mindenki jószándékkal. Sorsuk tehát abban is hasonlít az őket küldő Jézuséhoz, hogy eredmények és kudarcok egyaránt fogják őket is érni. Ha nem így volna, azaz ha mindenki tetszéssel és megelégedettséggel hallgatná őket, az minden bizonnyal arra utalna, hogy eltértek attól a tanítástól és igazságtól, amit Jézus bízott rájuk. Nem nőhetnek Mesterük fölé, nem mehetnek a saját fejük után, nem képzelhetik azt, hogy saját bölcsességük nagyobb az Isten bölcsességénél.

Az Egyház története folyamán minden korban, így napjainkban is megtapasztalható, hogy a krisztusi igazság megosztást kelt, de ennek magyarázata nem abban keresendő, mintha nem volna az valóban a legfőbb igazság, hanem az az oka, hogy a különböző emberek másként fogadják azt.

Hallgatok-e a küldöttekre, akik Krisztus üdvösségre vezető igazságát hirdetik nekem?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, te harminc éven át a földi hétköznapok egyhangúságában éltél: egy családban, egy ácsműhelyben, és mindig ugyanazok a kötelességek vártak rád, ugyanazok az arcok és szavak vettek körül. Uram, adj erőt, hogy örvendező szívvel viseljem el a hétköznapok egyhangúságát, legyőzzem és megszenteljem azokat, a te példád szerint.

E. Piaget

Abban az időben Jézus így tanította apostolait: Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon, hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg el nem jön az Emberfia.
Mt 10,16-23

Elmélkedés

A tegnapi részlet folytatásaként a mai evangéliumban újabb tanácsokat ad útnak induló küldötteinek Jézus arra vonatkozóan, hogy milyen lelkülettel induljanak és végezzék feladatukat. Felhívja figyelmüket arra, hogy nem fognak mindenhol elragadtatással és örvendezéssel találkozni, hanem jelenlétük, fellépésük, szavaik és tetteik miatt támadásokra is számíthatnak. Mindez bizonyára nem érte váratlanul a küldötteket, hiszen Mesterük mellett korábban már megtapasztalhatták, hogy őt sem fogadta mindenki jószándékkal. Sorsuk tehát abban is hasonlít az őket küldő Jézuséhoz, hogy eredmények és kudarcok egyaránt fogják őket is érni. Ha nem így volna, azaz ha mindenki tetszéssel és megelégedettséggel hallgatná őket, az minden bizonnyal arra utalna, hogy eltértek attól a tanítástól és igazságtól, amit Jézus bízott rájuk. Nem nőhetnek Mesterük fölé, nem mehetnek a saját fejük után, nem képzelhetik azt, hogy saját bölcsességük nagyobb az Isten bölcsességénél.

Az Egyház története folyamán minden korban, így napjainkban is megtapasztalható, hogy a krisztusi igazság megosztást kelt, de ennek magyarázata nem abban keresendő, mintha nem volna az valóban a legfőbb igazság, hanem az az oka, hogy a különböző emberek másként fogadják azt.

Hallgatok-e a küldöttekre, akik Krisztus üdvösségre vezető igazságát hirdetik nekem?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, te harminc éven át a földi hétköznapok egyhangúságában éltél: egy családban, egy ácsműhelyben, és mindig ugyanazok a kötelességek vártak rád, ugyanazok az arcok és szavak vettek körül. Uram, adj erőt, hogy örvendező szívvel viseljem el a hétköznapok egyhangúságát, legyőzzem és megszenteljem azokat, a te példád szerint.

E. Piaget

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok, amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be titeket, sem szavatokra nem hallgat, akkor menjetek ki a házból, de még a városból is, és rázzátok le a port a lábatokról! Bizony, mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint annak a városnak.
Mt 10,7-15

Elmélkedés

Az apostolok kiválasztása és hatalommal való felruházása után Jézus konkrét tanácsokkal indítja útnak küldötteit. E tanácsok egy része lelki jellegű, míg másik részük gyakorlati. Az apostolok azzal a tudattal indulnak el, hogy nem a maguk nevében kell tanítaniuk és cselekedniük, hanem az őket küldő Jézus nevében. Ez két alapvető dolgot feltételez részükről: alázatosságot és bizalmat. Alázatosnak kell lenniük abban az értelemben, hogy semmiféle erőt, hatalmat vagy éppen eredményt nem tulajdoníthatnak maguknak. Mindent Jézus nevében tesznek, az ő tanítását hirdetik, neki szereznek dicsőséget s nem maguknak. Bizalom is jellemzi őket, ami azt jelenti, hogy nem kételkednek abban, hogy missziójuknak, szolgálatuknak lesz eredménye. Miként Jézus tanításának hatása volt az emberekre és érintésére meggyógyultak a betegek, úgy az ő szavukra szintén hallgatni fognak, s gyógyításaik nem maradnak hatástalanok. E feltétlen bizalmat jelzi az, hogy Mesterük kérésének megfelelően bármiféle eszköz nélkül indulnak el, csupán az Úrtól kapott hatalomra és az emberek jószándékára számíthatnak.

Az ingyenesség és az eszköztelenség olyan jel lesz, amelyre felfigyelnek az emberek, s amely megerősíti őket küldetésük teljesítésében.

Van-e bátorságom és bizalmam elfogadni a küldetést?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te éppen kis csodáiddal és ajándékaiddal akarsz bennünket boldogítani. Mi pedig mennyire könnyen siklunk el ezek fölött: mindenkor csak a nagyot keressük. Tán csak akkor lesz igazi és őszinte örömünk, ha a kicsiny dolgokra figyelünk. Parányi, jelentéktelen napi örömeinkből táplálkozik az az öröm, amivel a te eljöveteledet várjuk. A földön akarunk hozzákezdeni.

E. A. Grabner-Haider

Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később, elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.”
Mt 10,1-7

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumi részletben már megismertük annak okát, hogy Jézus miért választ ki tanítványai közül tizenkettőt és miért adja nekik saját hatalmát a gyógyításhoz és a tanításhoz. A mai szövegben ennek folytatásaként megismerjük a tizenkét kiválasztott nevét, akiket apostolnak, küldöttnek nevezett az Úr. Az apostoli küldetés és szolgálat alapja a Jézus általi kiválasztottság és küldés. Az evangélista talán azért is hangsúlyozza ezt, hogy ne merüljön fel bennünk, az olvasókban semmiféle kétség azzal kapcsolatban, hogy honnan, kitől származik az apostolok hatalma. Ők nem az ördöggel szövetkeznek, miként a rosszindulatú farizeusok gondolták egykor Jézusról, nem is a saját erejükből képesek különleges cselekedetekre, hanem mesterük és tanítójuk, Jézus nevében indulnak, tanítanak és cselekszenek.

Érdemes odafigyelnünk arra, hogy Jézus és küldötteinek kapcsolata a mennyei Atya és a Fiú kapcsolatának folytatása. Miként az Atya elküldte az ő Fiát, Jézust a világba az igazság tanításával és az üdvösség örömhírével, és hatalmat adott neki, hogy irgalmasságának jeleként meggyógyítsa a betegeket, ugyanúgy Jézus ráruházván saját hatalmát a kiválasztottakra elküldi őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak.

Hallgatok-e az Atya küldöttére és engedem-e, hogy engem is küldötté tegyen?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, mit tegyek, hogy a mindennapok egyhangúságában és a kicsiny ügyek taposómalmában el ne veszítsem lelki rugalmasságomat? Kell, hogy megőrizzem érzékemet a világ és az élet nagysága, értéke iránt, élesítenem kell a tekintetemet, hogy valóban fölismerjem felebarátaim és Isten ügyének modern kérdéseit.

Ph. Sonet

Jézus odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András; Zebedeus fiai: Jakab és testvére, János, továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos; Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon, és végül karióti Júdás, aki később, elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: „Ne lépjetek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa.”
Mt 10,1-7

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumi részletben már megismertük annak okát, hogy Jézus miért választ ki tanítványai közül tizenkettőt és miért adja nekik saját hatalmát a gyógyításhoz és a tanításhoz. A mai szövegben ennek folytatásaként megismerjük a tizenkét kiválasztott nevét, akiket apostolnak, küldöttnek nevezett az Úr. Az apostoli küldetés és szolgálat alapja a Jézus általi kiválasztottság és küldés. Az evangélista talán azért is hangsúlyozza ezt, hogy ne merüljön fel bennünk, az olvasókban semmiféle kétség azzal kapcsolatban, hogy honnan, kitől származik az apostolok hatalma. Ők nem az ördöggel szövetkeznek, miként a rosszindulatú farizeusok gondolták egykor Jézusról, nem is a saját erejükből képesek különleges cselekedetekre, hanem mesterük és tanítójuk, Jézus nevében indulnak, tanítanak és cselekszenek.

Érdemes odafigyelnünk arra, hogy Jézus és küldötteinek kapcsolata a mennyei Atya és a Fiú kapcsolatának folytatása. Miként az Atya elküldte az ő Fiát, Jézust a világba az igazság tanításával és az üdvösség örömhírével, és hatalmat adott neki, hogy irgalmasságának jeleként meggyógyítsa a betegeket, ugyanúgy Jézus ráruházván saját hatalmát a kiválasztottakra elküldi őket, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak.

Hallgatok-e az Atya küldöttére és engedem-e, hogy engem is küldötté tegyen?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, mit tegyek, hogy a mindennapok egyhangúságában és a kicsiny ügyek taposómalmában el ne veszítsem lelki rugalmasságomat? Kell, hogy megőrizzem érzékemet a világ és az élet nagysága, értéke iránt, élesítenem kell a tekintetemet, hogy valóban fölismerjem felebarátaim és Isten ügyének modern kérdéseit.

Ph. Sonet