Függetlenül attól, ahogy a Legfelsőbb Bíróság (USA) miként dönt kis többséggel a történelem eme pillanatában, az emberi személy és a házasság természete változatlan és megváltoztathatatlan marad.
Függetlenül attól, ahogy a Legfelsőbb Bíróság (USA) miként dönt kis többséggel a történelem eme pillanatában, az emberi személy és a házasság természete változatlan és megváltoztathatatlan marad.
Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták.”
Mt 22,34-40
Elmélkedés
Jézus ellenfelei azt akarják megtudni, vajon mennyire jártas a vallási kérdésekben, mennyire ismeri a mózesi törvényeket. Ezért fordulnak hozzá a következő kérdéssel: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” (Mt 22,36). A kérdéssel nem csupán Jézus vallási tudásszintjét kívánják felmérni, hanem az a szándékuk, hogy vitát kezdeményezzenek, hiszen a különféle vallási csoportok és tanító iskolák képviselői között abban az időben szinte mindennaposak lehettek a viták arról, hogy a több száz törvény és parancs között lehet-e rangsort felállítani, illetve melyik előírást lehet a legfontosabbnak tekinteni.
Tulajdonképpen hálásak lehetünk az egykori provokatív kérdezőknek, mert így Jézus válaszából egyértelműen megtudhatjuk, hogy mi a legfontosabb törvény, melyiknek kell a mi életünket is irányítania. Az Úr válasza így hangzik: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. És szeresd felebarátodat, mint saját magadat” (Mt 22,37-38). Az Isten- és emberszeretet nem két parancs, hanem egy: a szeretet kettős iránya. Az Isten iránti és a felebarát felé irányuló szeretet nem zárja ki egymást és nem játszható ki egymás ellen, hanem összetartoznak. És nem zárja ki azt sem, hogy helyes módon szeressük önmagunkat. Aki valóban szereti Istent, az nem tagadja meg a szeretetet embertársától sem.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Szentséges Atyánk, mindenható örök Isten! Te Fiad által mutattad meg nekünk az igaz tanítás fényét, s az ő testének tagjaivá tettél minket az egy hit és az egy keresztség által. Szentlelkedet kiárasztottad minden népre, hogy kegyelmi ajándékaival bennük működjék. 6, aki gyermekeid lelkében lakást választott magának, valósítsa meg köztünk az egység művét!
„Kedvem telik a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben, üldöztetésben és szorongattatásban, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.” (2Kor 12,10)
Rögtön tudtam, hogy ez életem nagy lehetősége.
Évek óta álmodoztam róla, hogy író leszek. Egy csomó kis majom (akarom mondani gyermek) gondozása közben időről időre lehuppanok a laptomom mellé, és dőlnek belőlem a szavak. Ám az álom és a valóság közötti szakadék áthidalhatatlannak tűnt.
Minden fiús apa életében eljön, rosszabb esetben el kellene jönnie annak pillanatnak, amikor időt kellene szánni arra a bizonyos beszélgetésre. Én szerencsére már túl vagyok ezen, bár nem sok támpontom volt a témában. Ezzel a cikkel szeretnék segíteni a hasonló cipőben járó apukáknak, mely az allprodad keresztény családoknak szóló internetes portálon jelent meg.
Minden fiús apa életében eljön, rosszabb esetben el kellene jönnie annak pillanatnak, amikor időt kellene szánni arra a bizonyos beszélgetésre. Én szerencsére már túl vagyok ezen, bár nem sok támpontom volt a témában. Ezzel a cikkel szeretnék segíten…
Amikor Jézus befejezte a hegyi beszédet és lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odament hozzá egy leprás, leborult előtte, és így kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” Jézus kinyújtotta kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!” Erre a leprás azonnal megtisztult. Akkor Jézus így szólt hozzá: „Nézd, ne mondd el ezt senkinek se, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld föl azt az áldozatot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul a gyógyulásról!”
Mt 8,1-4
Elmélkedés
Jézus hegyi beszédét Máté evangélista azzal a megjegyzéssel zárja, hogy az emberek elragadtatva hallgatták őt, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van (vö. Mt 7,29). E különleges hatalmat érezhette meg a leprás beteg is, aki a gyógyulás reményében fordult a mi Urunkhoz. Jogosan gondolhatta, hogy aki ilyen rendkívüli erővel tanít és nagy tömegek figyelnek szavára, az más módon is megmutathatja hatalmát. Ezért fordul hozzá így: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem” (Mt 8,2). A gyógyulni vágyó leprás beteg kifejezi, hogy bízik Jézus gyógyító erejében: te meg tudsz tisztítani a leprától. Te képes vagy megszabadítani a betegségtől. Te meg tudsz engem gyógyítani.
A leprás személy tisztában volt azzal, hogy betegsége gyógyíthatatlan. Mivel abban a korban az orvosok nem tudtak hatékonyan javítani a leprások helyzetén, a betegség további terjedése megakadályozása érdekében a leprások külön, a lakott településeken kívül éltek, ami nem csupán helyileg jelentett elkülönülést, hanem a társadalomból való kizárást is eredményezte. Ha valaki mégis meggyógyult betegségéből, a pap nyilvánította őt egészségesnek és fogadta vissza a társadalmi közösségbe, ezért mondja a történetben Jézus a leprásnak, hogy mutassa meg magát a papnak.
Hiszek-e Jézus gyógyító, lélektisztító erejében?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, miért is akarunk inkább felülkerekedni, mint gyógyítani, miért választjuk az elnyomást a meggyőzés helyett? Te, aki egyedül voltál híján minden tévedésnek, nem törted szét a repedező nádat és nem fojtottad el a füstölgő mécsest. Add, Urunk, megértenünk, hogy nem az a keresztény, akit csupán megkereszteltek, s aki eljár templomba, hanem az, akit szíve mélyéig eltölt a te lelkületed, és erről igazi jótettekkel nyújt tanúságot.
Rotterdami Erasmus
Amikor a birka béget, mindannyiszor eledel hullik ki a pofájából, amikor pedig az ember siránkozik, mindannyiszor elesik egy áldástól – vélekedett Spurgeon is.
Isten népének egyik legfőbb baja a Mózes és Isten elleni zúgolódás volt. Isten valamennyi csapás alól kiszabadította őket, és kettéválasztotta nekik a tengert, hogy megmentse őket a fáraó üldözőcsapataitól, mégis amint nem minden alakult az elképzelésük szerint, újból és újból zúgolódni kezdtek, méghozzá módfelett.
Amikor a birka béget, mindannyiszor eledel hullik ki a pofájából, amikor pedig az ember siránkozik, mindannyiszor elesik egy áldástól – vélekedett Spurgeon is.
Isten népének egyik legfőbb baja a Mózes és Isten elleni zúgolódás volt. Isten valamennyi csapás alól kiszabadította őket, és kettéválasztotta nekik a tengert, hogy megmentse őket a fáraó üldözőcsapataitól, mégis amint nem minden alakult az elképzelésük szerint, újból és újból zúgolódni kezdtek, méghozzá módfelett.
Abban az időben Jézus így fejezte be a hegyi beszédet: „A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elől, ti, gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak; az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.” Ezzel Jézus befejezte a hegyi beszédet. A népsokaság elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az ő írástudóik.
Mt 7,21-29
Elmélkedés
Miként Jézus esetében tökéletes összhangban voltak szavai és cselekedetei, ugyanezt kéri tanítványaitól, követőitől. Nem elég ugyanis szavakkal bizonygatni, hogy valaki ismeri Istent és az ő parancsait, hanem cselekedeteinek is ezt kell igazolnia. A mennyek országába jutáshoz aligha lesz elegendő arra hivatkozni, hogy a népszámlálás alkalmával válaszoltunk a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre, s az sem, ha hibátlanul elmondjuk a hitvallást. A végső ítéletkor ugyanis az kerül mérlegre, hogy Isten parancsai vezettek-e bennünket cselekedeteinkben és embertársainkkal való kapcsolatainkban. Mindennapi életünk döntéseiben és választásaiban tehát az örök üdvösség ígérete és reménye irányít bennünket.
Emberi szavaink és cselekedeteink harmóniájára vonatkozóan mond Jézus egy példabeszédet. A hasonlat szerint előrelátás, megfontoltság és felelősség jellemzi azt az embert, aki szikla alapot választ háza számára, amely kiállja az idők viharait. Mindezek a tulajdonságok hiányoznak abból, aki homokra építi házát, amely az első viharban könnyedén összedől.
Jézus személye és az ő örök életre vezető igaz tanítása az a sziklaszilárd alap, amelyre életünket építhetjük, ha valóban előrelátóak vagyunk és legfőbb életcélunk az, hogy az örök életre, az üdvösségre jussunk.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Kérünk, Urunk, hallgass meg minket, hogy megfontoltak legyünk életünkben, hogy a türelmetlenség elhagyjon minket, hogy a gonosz rohanás ne győzzön felettünk. Hogy nyugodtan és békés szívvel járjuk életünk útját, míg Hozzád haza nem találunk.
