Elgondolkodtató

  • Irányelvek a gyógyító imádsághoz
    Posted in: Elgondolkodtató

    Örömmel ajánlom ezt a kis füzetet mindazoknak, akik mélyebben szeretnének elgondolkodni azon, hogy hol van  a  gyógyítás  helye  Jézus  szolgálatában  és  a  mai Egyház életében.
    Bővebben …

  • 2015. január 26. – Hétfő, Szent Timóteus és Szent Titusz (Lk 10,1-9)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott.
    Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!”
    Lk 10,1-9

    Elmélkedés

    A mai napon ünnepelt két szent, Timóteus és Titusz Szent Pál apostol munkatársai voltak. Timóteust második missziós útja során Lisztra városában vette maga mellé a népek apostola, mert a helyi keresztények „jó véleménnyel voltak róla” (ApCsel 16,2), s ő harmadik útján is elkísérte Pált. Titusz pedig ott van Jeruzsálemben Pállal azon az apostoli zsinaton, melyen arról döntenek, hogyan induljanak a pogányokhoz az evangélium hirdetésére.

    Jogosan gondoljuk, hogy az apostoli buzgóság és az evangélium hirdetésének vágya elsősorban Pál példája láttán alakul ki mindkettőjükben. Ismerik Pál korábbi életét és lelki átalakulásának okát. Nap mint nap látják, hogy Pál valóban a damaszkuszi úton megismert Krisztusnak adta magát, és az ő evangéliuma terjesztésének szenteli életét. E személyes példa ösztönzi Timóteust és Tituszt mind Pál segítésében, mind az önálló igehirdetésben, szolgálatban.

    Kérdezhetnénk, vajon minket kinek a példája lelkesít? Kinek a személyes élete, tanúságtétele szolgál mintaként? De még fontosabb kérdés lehet, hogy az én példám lelkesít-e másokat? Hiteles-e a kereszténységem, vallásosságom, hogy ennek láttán másokban feléled a vágy Krisztus követésére? Imádkozom-e rendszeresen azokért, akik az igehirdetésre, a misszióra szentelik életüket?

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Jézus Krisztus Anyja, aki Fiad mellett álltál élete kezdetén és küldetésében, kerested őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor felmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat, oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat, Papok Édesanyja!

    Szent II. János Pál pápa

  • Egy politikailag korrekt Isten nem Isten
    Posted in: Elgondolkodtató

    altEgy egyház, amely alapvető tanításaiban a politikai széljáráshoz igazodik, tűnhet ugyan kellemesnek, de hitelesnek semmiképpen sem. Azt hiszem, ha létezik egy Isten, akkor nem alkalmazkodik ahhoz, amit éppen politikailag korrektnek tartanak.

  • A szent tér szekularizálása (35)
    Posted in: Elgondolkodtató

    A történelem vélhetően legnagyobb részvétellel zajlott pápai szentmiséjén több millió ember vett részt Manilában. Az első misén – a rossz időre való tekintettel- nem volt áldoztatás. A második misén előfordult, hogy az ostyatartót adták hátra, számtalan esetben kézről-kézre adva adták tovább a Szentostyát.

  • Egy politikailag korrekt isten nem Isten
    Posted in: Elgondolkodtató

    Egy egyház, amely alapvető tanításaiban a politikai széljáráshoz igazodik, tűnhet ugyan kellemesnek, de hitelesnek semmiképpen sem. Azt hiszem, ha létezik egy Isten, akkor nem alkalmazkodik ahhoz, amit éppen politikailag korrektnek tartanak.
    Bővebbe…

  • 2015. január 25. – Évközi 3. vasárnap (Mk 1,14-20)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: „Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába szegődtek. Mikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és követték őt.
    Mk 1,14-20

    Elmélkedés

    Emberhalászok

    Márk evangélista nagyon tömören, lényegre törően írja le azt, hogy mit tanít Jézus: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). E helyen nem szól bővebben, részletesebben a tanítás tartalmáról, nincs utalás egyetlen példázatra sem, hanem csupán annak összefoglalása ez, hogy mi Krisztus tanításának lényege.

    Az első tanítványok meghívása esetén is megfigyelhető ez a rövidség. Simon Péternek és testvérének, Andrásnak Jézus csak ennyit mond: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket” (Mk 1,17). A meghívásban és a későbbiekben majd a küldésben is egyértelműen Jézusé a kezdeményező szerep. A meghívottaknak tudatosítaniuk kell magukban, hogy személyesen Jézus hívta meg őket, s ennek jelentőségét akkor értik meg igazán, amikor küldetésüket is személyesen tőle kapják. Az Úr meghívó kijelentése, felszólítása magában foglalja azt, hogy mit vár a meghívottaktól, mire hívja őket.

    A meghívás első eleme a követés. A „jöjjetek utánam” felszólítás, nem egy közös sétára vagy kirándulásra szól, hanem a követésre. A meghívottak hagyják el mesterségüket, a halászatot és legyenek Jézusnak, a Mesternek tanítványai. Éljenek vele, hogy életüket hozzá alakítsák. Mindez vonatkozik rájuk és ránk is, akiket szintén követésére hív az Úr. Azért érdemes az ő követésére vállalkozni, mert aligha találunk olyan személyt, aki fontosabb igazságokat taníthatna nekünk, mint ő. Jézus tanítása ugyanis az életet és az örök életet jelenti számunkra. Emellett igaz továbbá, hogy tanítását hallgatva mindig új oldalról ismerhetjük meg feladatainkat, ha életünk végéig hűséges tanítványai maradunk. Jól tesszük, ha őszintén belátjuk, hogy még messze vagyunk az ő tökéletes életétől, s bőven van mit tanulnunk tőle. Szenvedésével és halálával végigjárta előttünk az emberi élet útját. Induljunk el Jézus követésének útján!

    Felszólítása második részében ezt mondja Jézus: „emberhalászokká teszlek titeket.” A kifejezés nem azt jelenti, hogy halászhálóval kell majd kimenteni a tengerben vergődő embereket. E jelképes kifejezés előremutató módon jelzi a meghívottak jövőbeli feladatát. Az emberhalászat tanúságtételt és igehirdetést jelent. A meghívottak életében összetartozik a Mesterrel való mindennapi kapcsolat és az igehirdetés, amely az előbbiből táplálkozik. Egyedül a Krisztussal való egység teszi lehetővé hogy a küldött, az „emberhalász” hatékonyan tudja végezni szolgálatát, és az Úrral való egység teszi hitelessé mondandóját, mindazt, amit Jézus nevében hirdet. Amikor ugyanis Krisztus örömhírét hirdetjük, nem a magunk igazságát törekszünk népszerűsíteni, hanem azt az igazságot adjuk tovább, amelynek hirdetésére személyesen Jézustól kaptunk megbízást. Ő arra bíztat minket, hogy menjünk, hirdessük mindenkinek az evangéliumot, és tegyük tanítványaivá az embereket, legyünk valóban emberhalászok.

    Ha hallom nekem szóló szavát, ne késlekedjek, hanem örömmel csatlakozzak hozzá! Akarok-e Krisztus lelkes követője lenni? Akarok-e emberhalásszá válni?

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Te követésedre és emberhalászatra hívtad egykor az általad választottakat. Ők nem tudták pontosan, mit jelent az emberhalászat, mégis olyan erővel ragadta meg őket a te hívásod, hogy nem tiltakoztak és nem ellenkeztek, hanem azonnal indultak követésedre. A te személyedben felismerték azt, akinek odaadhatják életüket, s akit érdemes szolgálniuk. Segíts minket, akiket szintén meghívsz követésedre és szolgálatodra, mi is ugyanilyen készséggel fogadjuk el hívásodat, és bátran vállaljuk azt a küldetést, amivel megbízol minket!

  • A megbocsátás lépcsőfokai
    Posted in: Elgondolkodtató

    1. Én megbocsátok Uram, Jézus Krisztus, megbocsátok ……… testvéremnek. Megbocsátom bűneit, amelyekkel megsebzett engem és fájdalmat okozott nekem.
    Bővebben …

  • 2015. január 24. – Szombat (Mk 3,20-21)
    Posted in: Elgondolkodtató

    Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért Kafarnaumba, Péter házába. Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
    Mk 3,20-21

    Elmélkedés

    A csodatételek és a Tizenkettő kiválasztása után Márk evangélista bemutatja a negatív reakciókat is. A nép körében elterjed a szóbeszéd, hogy Jézus „eszét vesztette.” Rokonaihoz is eljutnak a hírek, ezért elmennek, hogy magukkal vigyék. Jobb, ha nem járja tovább a falvakat és a városokat, ezért jobb volna elrejteni a nyilvánosság elől – gondolják. Az evangélista nem jegyzi le, hogy mi alapján terjedhetett el ez a szóbeszéd, s arra sem tér ki, hogy a rokonok miért adtak hitelt e vélekedésnek.

    Maga a szóbeszéd elterjedése és a rokonok viselkedése azt mutatja, hogy az emberek nem értik Jézust. Tanítása hallatán és csodái láttán kérdések merülnek fel bennük, mert olyan dolgokat tesz, amit más emberek nem. Próbálják megfejteni Jézus erejének titkát, de csapdába ejti őket saját gondolkozásuk, mert nagyonis emberien gondolkoznak. A természetfeletti látásmód, a hit hiányzik belőlük. Könnyebb nekik elfogadni az eszement Jézusról szóló beszédet, mint hinni.

    Az elmúlt napokban elmélkedtünk a Jézus által elhozott új világról és az általa alapított új közösségről. Ehhez ma hozzátesszük, hogy a mi Urunk új gondolkozást kíván követőitől, tőlünk. Túl kell lépnem az emberi gondolkozás határain és meg kell nyitnom értelmemet Isten titkai előtt. A titkok és isteni igazságok előtt, amelyeket nem feltétlenül értek, de hittel elfogadok.

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Atyánk és Istenünk! Örömmel köszönjük meg Neked, hogy mindig, mindenhol és minden kultúrában vannak és voltak olyanok, akik imádsággal fordulnak Hozzád. Mindenekfölött köszönjük Fiadnak, Jézus Krisztusnak a példáját és tanítását, aki arra hívott minket, hogy imádságban várjuk az Ő országának eljövetelét. Taníts bennünket jobban imádkozni. Taníts bennünket együtt imádkozni, hogy mindig felismerjük vezetésedet és bátorításodat örömünkben és bánatunkban a Szentlélek ereje által. Ámen.